Mindössze 15 éves, de máris olyan messze jutott, hogy mi, felnőttek is példát vehetnénk róla. Máté Dalma, aki kerekesszékben éli életét, személyiségével, életszemléletével és humorával leveszi az embert a lábáról. Híd lehet és szeretne is lenni a sérült és az egészséges emberek között. Ezt szolgálja „munkája” is, ami, mint mondja, ma már az élete szerves része – közel egy éve ugyanis interjúkat készít a Marosvásárhelyi Rádiónak saját érzékenyítő rovatába Dalma kérdez címmel. (Cikkünk a Nőileg magazin 202

Sinka Erzsébet és Ignác neve nem ismeretlen az udvarhelyieknek: Erzsike és Náci – ahogyan a legtöbben ismerik – alapítói voltak az egykori népszínháznak, s Náci bácsi azóta is fel-felbukkan a Tomcsa Sándor Színház egy-egy előadásában. A székelyföldi kisváros elválaszthatatlan párosa voltak, sokat megélt, bölcs derűjük azóta sem lankad. Az alapvetően házasságellenes újságíró – akinek tízéves korában épp Sinka Erzsi adott mikrofont először a kezébe – harminc évvel később a harmonikus házasság titkáért láto

Amikor betoppan a kávéházba, rögtön az jut eszembe: ilyen az, aki boldog. Cudar, fénytelen a január, ő mégis ragyog, mosolyog. Rózsa ugyanis az elmúlt másfél évben kétgyermekes édesanya lett, férjével két tündéri kislányt fogadtak örökbe. Hihetetlenül pozitív történet az övék. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. februári lapszámában jelent meg.)

Egyszerre volt írók múzsája és kritikusa, aki színpadon és filmben egyaránt szerepelt, de utálta az arisztokrata származásával járó baroneszszerepet. Kora legműveltebb és legbátrabb asszonyaként Szilvássy Carolát csak csodálni vagy gyűlölni lehetett. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin januári számában jelent meg.)

Talán nincs még egy téma, amelyhez könnyebb megszólalókat – érveket és ellenérveket – találni, mint a menni vagy maradni kérdése, főként mióta a határok megnyíltak, s az „amerikai álom” keresése kordivattá vált. Ma már nincs olyan erdélyi család, melynek bár egy tagja, szomszédja vagy barátja ne élne külföldön, és bár sokan hazaköltöznek közülük, a migrációs kedv egyelőre nem lankad. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. decemberi lapszámában jelent meg.)

Kézdivásárhelyi pedagógus már a Mutass jó példát! programunk jelöltjeként is feltűnt, aztán 2018-ban megkapta Az év tanára kitüntetést. Deák Magdolna azt mondja, azok az emberek inspirálják, akik rendet igyekeznek teremteni a káoszban is, akik hisznek abban, hogy egy kis közösség értékrendje megtartó erő lehet a legnehezebb helyzetekben is. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)

Aktív résztvevője volt az 1989-es forradalom első napjainak, Tőkés László mellett tartóztatták le, de nem szokott ezzel kérkedni. Gazda Árpád kolozsvári újságíró a magyarországi közszolgálati hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósítása mellett „gólyahírnökséget” működtet; rendszerváltásról, szenvedélyekről kérdeztük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. szeptemberi számában jelent meg.)

Mit jelent ma a rockerség? Ma is van lázadás benne? Erről beszélgettünk minap igazi ős-rockerekkel, miközben felelevenítettük a hetvenes évek legendás, máig elevenen ható rockbandáit is. Az időszakot, amikor százezrekhez üvöltött jellegzetes énekhangján Bon Scott vagy Ozzy, és egy-egy „korabeli” gitár- és billentyű-szóló ma is lúdbőrt varázsol a vájtfülűekre. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. augusztusi számában jelent meg.)

11 óra 4 perc – vasárnap. Istentiszteletre gyűlt össze a Hargita megyei kis falu, Székelyszenterzsébet református gyülekezete. Négy percet kések, nem kis bosszúságomra. A lelkész, Kincses Kálmán és felesége, Olga a templom előtt várnak, s csak utánam vonulnak be a magyarországi kormánytámogatással frissen felújított templomba. „Mint a szép híves patakra...” – énekli a gyülekezet, ünneplőbe öltözött lélekkel és ruhában. Az Úr asztalán friss orgona, a gyerekek kezükben előző nap szedett gyöngyvirágcsokrot

Gyerekek generációival szerettette meg az olvasást, és biztosít minőségi olvasnivalót ma, a digitális bennszülöttek korában is a Napsugár és a Szivárvány folyóirat. „Ez a hivatásunk, a feladatunk, az életünk” – összegzi a szerkesztőségben zajló alkotómunka lényegét Zsigmond Emese leköszönni készülő főszerkesztő. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi lapszámában jelent meg.)

Egyre többen viselnek manapság díszítést a testükön, és egyre több nő vállalja be, hogy magára varrat valamit. Ezek a tetoválások leggyakrabban emléket, üzenetet őriznek. Van, aki művészetként tekint rájuk, másokból ellenérzést váltanak ki. A tetoválás kiemelhet a többiek közül, de meg is bélyegezheti viselőjét. (Cikkünk a 2018-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Nagyvárosi nő kisvárosban. Finom, modern, elegáns jelenség. Ez jár a fejemben, miközben figyelem Venczel Katit, ahogy a találkozónkra érkezik. És bevallom, nőként is vállalom, nem tudok nem arra gondolni, hogy vajon milyen alsóneműcsoda lehet a visszafogottan divatos öltözéke alatt…

Mellrákot diagnosztizáltak nála, de hálás a betegségért. Mint fogalmaz, rengeteg jót is kapott. A csíkszeredai Ruszuly Emese igyekszik mindennek örülni, a szépséget mindenben felismerni, és ma már nem akar megváltoztatni mindent és mindenkit.

Még a csíkborzsovaiak közül is kevesen tudják, hogy él a falujukban egy asszony, aki valamikor a fellegekben járt. Balog Ignácné, Etelka néni ugyanis az első olyan nők között volt, aki a marosvásárhelyi polgári pilótaiskolában tanult repülőt vezetni.

Karakán, egyenes, szókimondó nő. Nagy harcos. Nem tudom a korát, szerintem kortalan. Hét éve találkoztam vele először, azóta semmit nem változott. Azt gondolom, kevesen ismerik igazán. Talán a kutyák, akiket megmentett... (Cikkünk a Nőileg magazin 2014. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Füvesember, kuruzsló, sárkányfűárus. Számos titulussal illetik, és ő mindegyiket helyben is hagyja. Miért, a fitoterapeuta jobb? – kérdezi. Szerinte a bolti teák unalmasak, és nagyanyáinknak több eszük volt, ők még tudták, hogy fűben-fában orvosság, és nem voltak lusták kiskertet tartani. Burjános tanácsok Macalik Ernőtől. (Cikkünk a Nőileg magazin 2015

Az erdélyi főnemesi család sarja huszonévesen, Budapestről költözött a családi birtokra, a Fehér megyei Fugadra. Azóta felmenői – és más erdélyi családok – visszaszolgáltatási ügyeinek harcosa, s birtokaikat kezeli. Bánffy Farkas közösségi ember, gyakran megfordul Vásárhelyen, Kolozsváron, s rendszerint Tusványoson is. Előadást tart