Illik-e sikeresnek lenni Erdélyben? Tudunk örülni mások sikerének? De úgy igazán? Hát a saját sikereinket észrevesszük-e? Botházi Mária a sikereinket amolyan elmismásolt, kisebbségi sikernek látja: nem lényeges dolgok, csak úgy „lettek”, s a siker illékony is, foglalkozzunk tehát az örök munkával.
Könyvek, meditációs gyakorlatok tömkelege tanítja a jelenlétet, a pillanat megélését, s mintha egyre többen lennénk, akik arra ébrednek rá, hogy valahol a múlt-jövő tengelyén eltűnt a most. De a mában élés – élj a mának! – áhítata tévútra is vihet. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)
Mielőtt véleményt fogalmazunk meg egy generációról, érdemes az életüket meghatározó folyamatok mögé nézni. Általánosításokba bocsátkozni tévút lehet, de mégis vannak tendenciák, amelyek meghatározóak a mai fiatalok jövőjét illetően. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)
Gyakran hallunk a generációk közti mélyülő szakadékokról: az idősebbek nehezményezik, hogy a fiatalok már nem néznek fel rájuk, kirepülni készülő gyermekeikkel szemben a szülők tehetetlennek érzik magukat. Az ifjak pedig bizonytalanok az érzelmi támasz és megértés hiányában. Ez lenne korunk (egyik) nagy problémája? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)
Nem szégyelljük megkérni a minőségi termékünk, a szolgáltatásunk vagy a tudásunk árát, ismerjük az értékeinket, igent mondunk a pénzre. Vagy mégsem? Józan üzletasszonyt, szabadúszó, szellemi munkást és pénzzavarral küzdő alkalmazottat is kérdeztünk: hogyan bánnak a pénzzel? Senki sem szereti, ha a zsebében turkálunk, de az is beszédes, hogy a pénzkérdésről megkérdezetteink név nélkül meséltek. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. májusi lapszámában jelent meg).
Platón A lakomában, mely máig a legnagyobb hatású filozofikus dialógus és drámaköltészet Arisztophanészzel mondatja ezt: az emberek egy része régen egy egészként, két arccal, négy végtaggal, dupla testi erővel bírt, ám Zeusz tartva attól, hogy ellene szegülnek, egyedi módon büntette, kettészelte őket. Így is magyarázhatjuk tehát, hogy az emberek azóta is keresik másik felüket, és ha rátalálnak vélt párjukra, mámorító érzés lesz úrrá rajtuk, amit ma szerelemnek hívunk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. febr
A Nőileg magazin idei mellékleteiben az idő és ahhoz fűződő viszonyunk lesz fókuszban. Mert ritmusa van az évnek, az évszakoknak, a hónapoknak, ugyanígy az életnek, amit több nézőpontból is érzékelünk. Mit jelent ez egy lelkész szemszögéből – Székely Kinga Rékát kérdeztük.
Bizonytalan és zavaros periódust jelentenek a tinédzserévek mindenki életében, hisz ekkor kezd kialakulni az önazonossága, ekkortájt kezd átlépni gyermekkorból felnőttkorba. Különösen nagy a nyomás egy serdülőn, ha kezd ráeszmélni, hogy valószínűleg a saját neméhez vonzódik… Mássága felismeréséről és fokozatos elfogadásáról mesél egy olvasónk – név nélkül, még az okoseszközök előtti időkből.
Erdélyi magyarokként hajlamosak vagyunk magunkat „másnak”, különlegesnek tartani, és nehezünkre esik belátni, hogy gyakran mi vagyunk azok, akik kizárnak: felmérések szerint a romániai magyar kisebbség 52 százaléka nem fogadná el, hogy szomszédja roma nemzetiségű legyen. A mássághoz való viszonyunkról írtunk a decemberi Nőilegben, és ennek kapcsán folytattunk izgalmas beszélgetést Kiss Tamás szociológussal, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával.
Ki mit kapcsol a béke fogalmához? Hogyan gondolkodtak róla régen, és hol tartunk ma a békében? Az októberi Nőilegben erre keressük a válaszokat. Markó Béla politikus szerint szeretet nélkül nincsen más, csak hidegbéke.
A békére mondunk igent a Nőileg magazin októberi lapszámában. A béke filozófiai értelmezéseiről, a külső és belső békéről Balogh Brigitta filozófust, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Semmelweis Egyetem docensét kérdeztük.
Önmagában már az egy örökség, ahová születünk, a kérdés csak az, hogy mit látunk belőle, és mihez kezdünk vele. Arisztokratát, néprajzkutatót, és többgenerációs értelmiségi családok leszármazottait faggattuk sajátos erdélyi örökségük életükben betöltött szerepéről. (A teljes cikk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Fodor Emese sokszoros román bajnok hegyikerékpáros, ugyanakkor 2019 óta Európa-bajnok terepduatlonos. Emese szerint a hegyikerékpár – a lenyűgöző táj, a csend, a folyton változó évszakok szépsége mellett – az erőnlét, a koncentráció és a technikai tudás együttes játéka. Augusztusi lapszámunkban a mára mondtunk igent, annak minden hozadékával. Ezúttal a roppant fegyelmezett székelyudvarhelyi sportolót kérdeztük: mit mond neki a carpe diem, és mikor él igazán a pillanatban?
Carpe Diem! Élj a mának! Éld meg a pillanatot! – mondogattam magamnak vizsgák előtt sokszor, amikor Kolozsváron esténként koncertek vártak, s másnap reggel vizsgám volt. Pfú, mennyit mondogattam, hogy Carpe Diem!
Mi igent mondunk rá. Mármint a nemre. Mert azt látjuk, hogy ez egyfajta határkijelölés, hogy eddig, és ne tovább. Nem dacolni, mindenáron harcolni szeretnénk, hanem megélni önazonosságunkat, a nekünk (is) járó időt, magát az életet – saját tempónkban. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában jelent meg.)
A közösség mint megtartó erő – sokat hallottuk már ezt, talán ezen a vidéken, de miért ne, másutt is érthetik ezt a mondatot, illetve mindenki saját tapasztalásai szerint értelmezheti. Két összetevős az egész: közösség plusz megtartó erő. Hogy mi a közösség? – a család is az, de az osztálytársak is, a munkatársak is egy-egy közösség tagjai, magyarán, akik együtt élünk, dolgozunk. És egymáshoz tartozunk biológiai kötelék okán vagy mert azonosak a céljaink, vagy esetleg önként, hogy támogassuk egymást, tör
Kommenthuszárok. Így nevezik azokat, akik az interneten mindenhez értenek, minden témához hozzászólnak, tudósokat, szakembereket oktatnak ki, tudományos eredményeket vonnak kétségbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy átlag ember manapság sokkal több ismerettel rendelkezik, mint akár 50 évvel ezelőtt. A szakértelem válságát éljük vagy mi lettünk magabiztosabbak az internet, és vele az információk terjedésével? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)
A Székelyudvarhelyi 2. Unitárius Egyházközség újonnan beiktatott lelkésze mélyen hiszi, hogy minden okkal és céllal történik, s hogy nem a tárgyakban rejlenek a kincsek. Újvárosi Katalin válaszolt a Proust-féle kérdésekre.
A női lét ezer arcáról tartottam előadást időseknek, még az anyák napja bűvkörében. A beszélgetés után az egyik hölgy odajött hozzám, és azt mondta: Jól áll neked a duciság. Köszönöm – válaszoltam egyszerűen. Szívből jövő reakciómon magam is meglepődtem.
A vastagbélrák világszerte a harmadik leggyakrabban előforduló-, valamint a második leggyakrabban halált okozó rákfajta. Épp ezért ajánlott szűrővizsgálatra jelentkezni akkor is, ha semmiféle panasza nincs az embernek.
Az anyagi javak felértékelődésével a fogyasztói szokások folyamatosan alakulnak. Választásainkkal (és azok kommunikálásával) folyamatosan üzenünk: melyek számunkra a követendő értékek, vagy épp mit engedhetünk meg magunknak.
Anya, emlékszel? Emlékszel még arra, hogy hároméves voltam? Hároméves, s akkor, ott, a kicsi szobában nem voltak gondjaink. Apa nem volt otthon, s csak mi ketten voltunk. Ketten, és mesét olvastál nekem, a nagy meséskönyvből, amelyiket úgy szerettem.
Néhány nappal ezelőtt kerek születésnapot ünnepelt a Nőileg. Alapítók és régi munkatársak, újságírók, szerkesztők, fotósok és külsős szerzők együtt elevenítettük fel a lap történetének emlékezetes eseményeit, örömeink, nehézségeink és kalandjaink.
Egész éjszaka nyugtalanul alszom. Hajnalodik, s amíg az ébresztőt várom, végiggondolom, hogy mi az oka a nyugtalanságomnak. Meglepődöm, amikor rájövök, hogy a mesemondó versenyről van szó. Kislányom életének első mesemondó versenyéről.
Egy rendezvény sikere mindig a részletekben rejlik. Nem abban, hogy mennyit költenek rá, sokkal inkább számít az, hogy ne szemfényvesztés, hanem valódi tartalom legyen mögötte. Ennek pedig alapja és melegágya a (rendezvény)protokoll.
Hazug-cumi. Amikor csecsemőkorban nincs idő, vagy nem alkalmas a helyzet a szoptatásra, akkor ezt kapja a gyermek: hazug-cumit. Ennek az elődje a pálinkába mártogatott kenyér volt. Nagyobb gyerekeknél az utódja a telefon lett.
Az autóban ülünk. Zuhog az eső. Körülöttünk mentők szirénáznak, a közlekedésrendészet sürgölődik, teszi a dolgát. Az ablakon utat törő esőcseppek illeszkedésében próbálok rendszerességet találni. Valami logikát vagy sorsszerűséget ebben az egészben.
Ha visszatekintünk eddigi életünkre, talán mindannyian be tudunk számolni fájdalmas kisebbrendűségi érzések szorításáról. Ilyenkor feltámad egy szorító, görcsös érzés, miszerint nem vagyunk elég szépek, okosak, menők, tehát szeretetre méltók.
Mindig kíváncsi voltam az olasz délre, a csizma orrára, sarkára, sarkantyújára. Érdekelt egy átlagos itáliai hely, ahol nincs millió turista, világhíres múzeum, templom, kastély vagy tó sem.
Közeledik a nyár, amikor mindenki csinosabbnak, fittebbnek szeretné érezni magát. A rendszeres testmozgás mellett ehhez elengedhetetlen a minőségi alapanyagokból készült, egészséges ételek fogyasztása. Erre is megoldást jelenthet a paleo diéta.
A régi és az új egymás mellé helyezése, a természet közelsége, az egyszerűség és a funkcionalitás voltak a fő jelszavai a gyergyócsomafalvi építésznek, amikor dédnagyapja házának újragondolásába belekezdett. A végeredmény ennél is több lett...
Követi a divatot, de nem rabja annak, stílusa klasszikus, nőies, itt-ott egy kis izgalmas fűszerezéssel. Asztalos Ágnes kolléganőnk engedett betekintést a gardróbjába.
Rendszeresen, hetente több alkalommal fogyasztva, a gombák rákmegelőző hatásúak, D-vitaminnal látják el a szervezetet, hozzájárulnak az agy, valamint az emésztőrendszer egészségéhez, ezáltal a jobb immunitáshoz is.
Arany Prága – jutott eszembe a cseh főváros egyik jelzője, miközben emlékeimet próbáltam feleleveníteni. Pedig arany fényekben, napsütésben szűkölködött az a három nap, amit ott töltöttünk, de az élmény és emléke bennem valóban aranyértékű.