Mint mindennek, amit szülőként teszünk, természetesen annak is van súlya, ahogyan a gyermekünk számára a másik nemet jellemezzük. A kisgyerekeknél két-hároméves korban formálódik a nemi identitás, amikor az én- és testtudat is kezd kialakulni. A saját nemük jellegzetességeinek felfedezése után természetesen kíváncsiak lesznek arra is, hogy „másnak mije van”.
„Ebben a korban a gyerek kérdései és érdeklődése szerint beszéljünk a nemek közötti különbségekről, a felvilágosító, csak a szülő által kezdeményezett beszélgetéseket nem javasolnám” – jegyzi meg Szalay Zsuzsanna pszichológus. Egyébként pedig, ha a gyerek családban nő fel, közösségbe jár, akkor az élethelyzetek úgy hozzák, hogy a szülők, a testvérek testét megfigyelheti.
Előfordul azonban, hogy már óvodáskorban rákérdeznek a saját születéstörténetükre, vagy, hogy miként születnek a kisbabák, és ezt is a számukra érthető módon meséljük el. Továbbra sem a gólyamesét vagy a méhecskés történetet javasolja a szakember, de túlzottan tudományos, részletekbe menő anatómia-felkészítő sem indokolt még.
A közösségbe kerüléssel azonban óhatatlanul a nemekkel kapcsolatos sztereotípiákkal is szembesül a gyermek. Lehetnek ezek kinézetre (a lányoknak hosszú a hajuk, a fiúk nem viselnek rózsaszínt, stb.), de viselkedésre vagy érzésekre vonatkozók is (a lányok hisztisek, a fiúk nem sírnak, a lányok nem verekednek, a fiúk agresszívek, stb.). Minden esetben fontos, hogy ne általánosítsunk, hanem inkább egyedi helyzetekből induljon ki a szülő, hangsúlyozza Zsuzsa. „Biológiai tény, hogy a nemek között vannak olyan különbségek, amelyek az agyműködésből, a nemi jellegből vagy a neveltetésből kifolyólag, de a nagy általánosságban érvényesek. Ám fontos azt is hangsúlyozni, hogy nem minden esetre érvényesek. Nem minden kislány hordja hosszan a haját, és nem minden kisfiú verekszik. Ezért
– magyarázza.
Amennyiben a kicsi hozzánk fordul kérdéseivel, magyarázatainkban az egyedi helyzetekre reagáljunk, amelyek láthatóan foglalkoztatják a gyereket, amelyekkel esetleg megkeres. „Egyértelműen az érzések terén vannak és lesznek különbségek a kisfiúk és kislányok között, de például ahelyett, hogy a lányok érzékenyebbek, fogalmazhatunk úgy, hogy vannak gyerekek, akik szeretik a kedvességet” – példálózik a szakember. A cél tehát, hogy a nagy általánosításokat kicsit korrigáljuk, hiszen nem minden esetre érvényesek, a köztudatban és közbeszédben ugyan jelen vannak, de fontos, hogy a gyerekek azt is hallják, hogy vannak kivételek, és ez is a normalitás része.
A gyerekek ilyenkor kapcsolataikban – barátaikkal, osztálytársaikkal – nagyon sok információt és tapasztalatot begyűjtenek a másik nemről. A serdülőkorban rejtélyessé, érdekessé, izgalmassá válik a másik nem. Rendkívül sérülékeny korszak ez, amikor az általánosításokon alapuló címkézés káros és romboló lehet. Fontos tehát differenciálni, hogy nem minden fiú és nem minden lány egyforma, ugyanakkor a valós biológiai változásokról is beszéljünk. „Nagyon jó, ha a szülővel olyan közvetlen és bizalmi a serdülő gyermek viszonya, hogy ezekben a kérdésekben hozzá fordul, de jellemzően ebben a korban a kortársak inkább egymás közt beszélik meg ezeket a dolgokat. Akkor jön képbe a szülő, ha már nagyobb, zavaróbb a probléma” – osztja meg a szakember.
Nem kell a szőnyeg alá söpörni a dolgot, nagyon is károsak tudnak lenni az olyan nemi sztereotípiák, amelyek nagyon szűkítők vagy negatívak egyik vagy a másik nemre vonatkozóan, erősíti meg Zsuzsa. Például az is káros, ha a gyerek azt tanulja meg, hogy a férfinak mindig erősnek, határozottnak, bátornak kell lennie. Ebből azt olvashatják le a fiúk, hogy az érzékenység, a bizonytalanság, de akár a fájdalom megélése is szégyellendő, elrejtendő, és nem férfias.
és be tudnak épülni a gyerekek nemi fejlődésébe, abba, hogy miként viszonyulnak majd a másik nemhez, hogyan viselkednek egy kapcsolatban, mit tesznek hozzá annak a dinamikájához. De még nagyobb nyomatékot kapnak ezek az előítéletek, ha azokat nem csak hallja a gyerek, hanem a családban tapasztalja is”.
A férfiak sem mentesülnek az előítéletektől: a székely férfimodell értelmében ugyanis a pasi éjt nappallá téve dolgozik, ő a családfenntartó. De hát ez a mostani társadalmi berendezkedésben nem mindig így van, a szakember praxisa során is gyakran tapasztalja: a férfiak küszködnek azzal a teherrel, amit az ennek a szerepnek való megfelelés okoz.
A szexualitással kapcsolatos előítéletek terén azonban egyértelműen sokkal több negatívumot kapnak a nők és a kislányok.
A nemkívánt terhesség és az ehhez kapcsolódó szégyen ugyanis nagyon erős emóciókat vált ki a társadalmunkban. Zsuzsa megjegyzi, az ilyen jellegű „felkészítés” például a lányoknál hozzájárulhat ahhoz, hogy a későbbiekben képesek lesznek-e örömtelin és félelem nélkül megélni a saját szexualitásukat. A fiúknál ez nincs ilyen erősen jelen, pusztán abból a biológiai okból kifolyólag, hogy ők nem eshetnek teherbe. Sőt, a férfiaknál határozottan az számít vagánynak, ha minél többet hódítanak. S ha a fiú nem akar minden lányt megdönteni? Nem egyszerű ez egyik oldalon sem.
A családon belüli dinamikáról a gyerek már kicsi korban mintát kap, hogy milyen nőnek és milyen férfinak lenni, hogy milyennek kellene lenni. A gyereknek pedig ez válik természetessé, és óhatatlanul befolyásolja a későbbi kapcsolataiban is. „Fontos előbb tudatosítani, hogy milyen mintákat hordozunk magunkkal, majd el kell gondolkodni, hogy mit kellene változtatni, vagy miért nem tudunk változtatni.
Meg kell küzdeni azzal, hogy mit hozunk magunkkal, mi az, ami miatt szenvedünk, és mit nem adnánk át a saját gyerekeinknek” – sorolja a pszichológus. Zsuzsa hozzáteszi, saját gyerekeiben például azt tartotta fontosnak tudatosítani, hogy tudjanak önmaguk lenni: hogy a lánya megélhesse a nőiessége szépségeit, a fia a férfiasságát, akkor is, ha az nem az általánosnak vélt és elvárt sémák szerinti.
korábban írtuk
Mit tehetsz, ha zaklatják a gyermeked?
Az okoseszközök elterjedésével a gyerekek internetes zaklatásnak való kitettsége igen magas. Egy több száz kilométerre lévő ismeretlen Facebook/Instagram „ismerős”, de akár a közvetlen környezetünkben élő személy is zaklathatja a csemeténket.