ARCHÍV A láz nem betegség

Sok időbe telik a régi (rossz) beidegződések megváltoztatása: nincs ez másként a gyermekgyógyászatban sem. A nyugati, de akár már a magyarországi új kezelési normák is megalapozottak, ilyen például a lázcsillapításra vonatkozó ajánlás. Mert a láz csak egy tünet, amelyet legtöbb esetben nem kellene csillapítani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában jelent meg.)

A digitális lázmérőn nagyot ugranak a számok, csakhamar ott villog: 39–40, ne adj’ Isten, 41 fok. A legtöbb szülő – mint ahogyan mi is – ilyenkor pánikba esik, hanyat-homlok rohan a legközelebbi sürgősségi osztályra vagy ügyeleti központba. Holott a láztól – néhány kivétellel – nem kellene pánikolni. 

A legfontosabb elv, hogy nem a lázmérő kijelzőjét kezeljük, hanem az embert,

fogalmaz dr. Orbán Sándor, székelyudvarhelyi háziorvos. Magyarországon tavaly már elfogadták a lázcsillapításra vonatkozó új normatívát, nálunk még sajnos nem, ellenben már akadnak olyan gyermek- és háziorvosok, akik alkalmazzák az új szabályokat. „Az új normák szerint ugyanis a lázat nem kötelező csillapítani, lázas állapot esetében a gyerek általános állapotát vesszük figyelembe. De újszerű sokak számára az is, hogy a lázgörcsnél sem segít sajnos a lázcsillapító” – sorolja az orvos. Az új ajánlások egyébként arra is kitérnek, hogy

nagyon sokan, akár maguk a háziorvosok is helytelenül használják a homlok- vagy a fülbe helyezhető hőmérőt, és ezekkel a készülékekkel sokat lehet tévedni.

„Oltásoknál tapasztaltam, hogy már előre javasolják a háziorvosok a lázcsillapító kúp használatát, ez pedig teljesen értelmetlen, hiszen semmilyen haszna nincsen” – hangsúlyozza Orbán Sándor. 

Ha nem csillapítjuk, akkor mit kezdünk a lázzal?

A lázat csak akkor kell csillapítani, ha más tünete is van a gyermeknek. „Ha a gyermek testhőmérséklete 41 fok és játszik, futkorászik vagy alszik, akkor békén kell hagyni. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy igazából

a láz nem betegség, hanem egy tünet. Ezért fontos kideríteni, hogy mi okozza a lázat: ha például egy vírusos fertőzés, akkor azt egymagában nem is kell kezelni”

– sorolja a szakember. Rossz beidegződés a „magas láz” kifejezés is: számtalan hiedelem kapcsolódik hozzá, de valóságalapjuk nincsen. Nem kell aggódni, csupán a magas láztól sem a vérünk nem forr fel, sem a belső szervek nem „sülnek ki”. Most nevetgélünk, de sokan ezeket a hiedelmeket még hallhattuk gyerekkorunkban. 

Hideg zuhany, vizes lepedő

Mint ahogyan sokunkat lázasan forgattak vizes lepedőbe vagy tettek krumplipakolást a mellkasunkra. A hidegvizes lepedő, hideg zuhany, a végtagok hűtése vagy a pityóka-pakolás nem hatékony módszerek, szögezi le az orvos.

„Ha mindenképpen mechanikus lázcsillapítást akarunk, akkor testhőmérsékletű fürdővízbe ültessük bele a gyerkőcöt és hagyjuk ott addig játszani, amíg a víz szobahőmérsékletűre hűl. Így az egész testfelületen tudunk lázat csillapítani”

– javasolja alternatívaként. 

Ugyancsak hasznos mechanikus lázcsillapítás, ha nem fűtjük túl a szobát: 18–20 fokos hőmérsékleten, lenge ruhában legyen a lázas gyerek, így gyakorlatilag az egész test felületén adja le a hőt és megtörténik a lázcsillapítás. Ezt még egy kissé nehéz elfogadtatni a szülőkkel, teszi hozzá nevetve az orvos, sokan ugyanis a lázas gyereket még jól betakargatják, nehogy megfázzon. 

Hagyni a szervezetet, hogy dolgozzon

Ha hagynánk a szervezetünket, hogy három napig küzdjön lázas állapotban, akkor a vírusok hamarabb elpusztulnának: a lázcsillapítással ugyanis gyakorlatilag az immunrendszerünket blokkoljuk. Külföldön például már bevett gyakorlat, hogy láz esetén az első hetvenkét órában sem gyógyszert nem adnak, sem orvost nem hívnak. A lázas állapot esetében azonban az alapelv, hogy nem kínozzuk a gyermeket: ha rossz a közérzete, akkor csillapítjuk a lázat.

Vírus vagy baci?

A vírusos és bakteriális fertőzések esetében lényeges különbség van a láz szempontjából: a virózisos állapotnál vannak lázkiugrások, olyankor a gyermek nagyon elesett, gyenge, de amint beadjuk a lázcsillapítót és csökken a láz mértéke, rögtön jobban érzi magát a kicsi. Ezzel szemben a bakteriális fertőzéseknél a lázcsillapítás hatására csökken, vagy akár meg is szűnik a láz, de a gyermek állapota nem javul, hanem romlik. „Ezt azért hasznos tudni, mert főként a kicsi gyerekeknél fül- és vizeletfertőzés esetén jó iránymutató: ebben a korban ugyanis a gyermek még túl kicsi ahhoz, hogy a más tüneteket ismerje és jelezze” – magyarázza az orvos. 

Mikor forduljunk orvoshoz?

A protokoll szerint három hónapos korig minden lázas állapot kórházi kezelést jelent, bár ez a koronavírus miatt most nem megoldható. „Hat hónapos korig magas láznál szintén kórházi kezelést javasolnak a szakemberek, de ez nem mindig megoldható. Ellenben ebben a korban mindenképpen orvosi ellátást igényel a lázas állapot” – tudjuk meg. Fél éves kor felett azonban már a gyermek általános állapota a döntő: az első 24 órában, ha a gyermeknek nincsen más tünete, akkor az orvos sem tud pontos diagnózist felállítani.

Ha a gyermek közérzete jó, akkor legalább 48, de akár 72 órát is kellene várni, hiszen ekkor sokkal pontosabb diagnózist lehet felállítani. Van néhány kivétel, amikor tényleg futni kell: ha nem ébred fel a gyerek, érzékeny a fényre, merev a tarkója, valamint erős fejfájás, erős hányás esetén.

„Alapvetően mentalitásváltásra van szükség: láz esetén nem mindig a gyógyszer az első és legjobb megoldás. Nyilván szülőként nehéz ezt elfogadnunk, hiszen aggódunk a gyermekünkért. Hosszú távon ellenben neki teszünk jobbat, ha hagyjuk a szervezetét megküzdeni a különböző fertőzésekkel” – összegez az orvos.

lazbarat.hu – Hasznos telefonos applikáció, mely segít a szülőnek eldönteni, hogy mikor kell orvoshoz fordulni a lázas gyerekkel és mikor nem gyermek.ro – Hazai gyermekorvos közreműködésével létrehozott információs weboldal, ahol közérthető, megbízható információkat találhatnak a szülők mindenféle gyermekkori betegségről, egyebek mellett a lázról és a lázcsillapításról is 

Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Immunrendszer – Testőr, ami általában megvéd
Immunrendszer – Testőr, ami általában megvéd

Védőbástya, mondjuk találóan erről az igen bonyolult és rendkívül sokoldalú védekezőrendszerről, ami a szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok ellen harcol, illetve a megfelelő védekezés kiépítéséért felelős. Bár bennünket szolgál, olyan is van, hogy ellenünk fordul. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában jelent meg.)