Ebben az évben több akalommal is voksolhatunk, így az is érdekes kérdés, mi alapján döntünk szavazáskor. A választói döntés lehet érzelmi alapú, expresszív, vagy pedig racionális – világosít fel Székely István Gergő politológus.
Szavazhatunk egy pártra/jelöltre azért, mert programja révén indirekt előnyöket remélünk (például nyugdíjemelés vagy adócsökkentés), de azért is, mert közvetlen anyagi hasznot húzhatunk, mondjuk valamilyen pozíciót, állást tölthetünk be az állami szférában, vagy településünk költségvetési forrásokhoz juthat. Az etnikai szavazás is lehet érzelmi alapú, identitáskifejező, de a kisebbségi pártok támogatása értelmezhető racionális számítások alapján is, például azért, mert ezektől a pártoktól várható el a kisebbségi jogok, érdekek képviselete, vagy az, hogy erőforrásokat harcoljanak ki a kisebbség által lakott területek számára.
Sok adat utal arra, hogy a nők a 21. században inkább balra állnak a férfiaktól választói preferenciáikat tekintve, és jóval kisebb eséllyel szavaznak szélsőjobboldali vagy populista pártokra. Annak hátterében, hogy a nők számára vonzóbbak a baloldali/balközép pártok, racionális okok is állhatnak, például az, hogy a nők jobban függenek az államtól (fontosabbak számukra a jóléti juttatások, magasabb arányban dolgoznak állami munkahelyeken, pl. egészségügy, tanügy). Az alternatív magyarázat pedig az, hogy
Vagyis a nők nagyobb eséllyel tartják szem előtt a társadalom egészének igényeit, mint a férfiak.
Felelősségvállalás nélkül nincs döntés – boncolgattuk a júniusi lapszámban, szociológust és pszichoterapeutákat kérdeztünk, mi áll döntéseink hátterében általában. A felelősséghárítás korát éljük ugyanis, az egyik legnagyobb kihívás, hogy az emberek egyáltalán észrevegyék, hogy egy adott helyzetben a kezükben van a döntés. És ha azokat utólag megbánjuk? Erre is van válasza Gönczi Viola és Antal Attila pszichoterapeutáknak.
A teljes cikket keresd a júniusi lapszámban!
korábban írtuk
Pakot Mónika: Számomra az a jó bőrápolószer, amit meg is lehet enni
Bőrünk az első számú névjegykártyánk, még mielőtt megszólalnánk. Ennek ellenére, általában tudjuk azt, hogy miért szorul görcsbe a gyomrunk, vagy mitől fáj a fejünk, de ritkán értjük a bőrünket, bármennyire is nyitottan kommunikálja az információkat.