• Fotó: Albert Orsolya archívuma
– Nem elégszel meg a színházi munkáiddal, több egyéb dolgot is művelsz, gondolok itt a performanszaidra, a Piros. Egyesület révén kifejtett tevékenységeidre... Miért?
– A színházi munkáimban színészként vagyok használva, mint anyag, mint az előadás egy összetevője, ami néhol fontosabb, néhol pedig akár biodíszlet-szerű, de nagyrészt már megvan a rendező, dramaturg fejében a koncepció, amelynek én végrehajtója vagyok. Az általam eltervezett, létrehozott és előadott performanszaimban azonban saját világot teremthetek, amelynek mondanivalója teljesen az én üzenetem.
Azt hiszem, egy mérhetetlen kíváncsiság és felfedezési vágy vezérel, emellett pedig engem valahol a kihívások éltetnek. Az új dolgok felfedezése, az új lécek megugrása az, ami motivál, ami izgat.
A Piros. Produkciót is ez a kíváncsiság hozta létre 2015-ben. Egyrészt a színész mesterimmel párhuzamosan végeztem egy művelődésszervezés-impresszárió szakot is, amit szerettem volna gyakorlatban is kipróbálni, másrészt akkor váltam anyává, és azt éreztem, hogy annyi mindent nem tudok még ezzel kapcsolatban. És, ha én így vagyok, biztosan mások is, ezért kezdtem el pszichológusokat meghívni az erdélyi városokba. Aztán a teltházas előadásaik igazolták, hogy valóban nyitottak lennének az emberek ilyen jellegű előadásokra, ahogyan művészeti produktumokra is, legyen az színház, zene, irodalom.
– Merthogy mi a célja a Piros. Produkcióknak?
– A Piros. Produkció célja a művészet által élményt adni. A Piros. Egyesület szintén a művészet eszközeinek felhasználásával szeretne párbeszédet indítani és reagálni a mindennapokban felmerülő problémákra, legyen az a környezetvédelem, egy közösség formálása, támogatása, a jelenlévő értékek kiemelése.
Jelenleg készül például egy kisiskolás diákoknak szóló környezetvédelmi előadás, ugyanakkor egy VersElő névre keresztelt podcast felvételei is zajlanak,
amellyel a célunk megismertetni és közelebb hozni a kortárs költőinket, továbbá népszerűsíteni a versolvasást. Terveink közt szerepel a podcast-sorozat folytatása írókkal, képzőművészekkel.
• Fotó: Albert Orsolya archívuma
– Van itt ötlet, terv bőven… Hogyan állt össze az ÉRTÉKelünk összművészeti produkció, amelyet már harmadik alkalommal rendeztek meg idén ősszel?
– Az ÉRTÉKelünk összművészeti előadás gondolata az, hogy a környezetünkben élő alkotókat összehozza és közös gondolkodásra késztesse. Továbbá, megfigyeltem azt a jelenséget, hogy minden egyes művészeti ágnak megvan a saját nézőközönsége, az irodalmi estekre más emberek járnak, mint a kiállításokra, és szintén mások színházi előadásokra. Kicsi az a réteg, amely mindeniken megfordul. Pedig valószínűleg számára is izgalmas lenne az átjárás. Ezt az igényt szeretné felébreszteni az ÉRTÉKelünk: a képzőművészet szerelmeseinek megmutatni, hogy milyen izgalmas a színház, a színházi nézőknek, hogy mi mindent rejthet egy festmény, szobor, egy vers vagy novella, és hogy ezek a művészeti ágak milyen szépen kiegészítik egymást. Az immár harmadik bemutatójához közeledő ÉRTÉKelünk előadás minden évben úgy áll össze, hogy
a Haáz Rezső Múzeum által szervezett Pulzus Művésztelepen létrejövő képzőművészeti alkotásokból inspirálódva irodalmi alkotások születnek, amelyeket aztán színházi keretbe helyezünk. Így az előadások alatt olyan, mintha a néző egyszerre nézne egy kiállítást, egy irodalmi estet és egy színházi előadást.
Az alapötlete és az előadás neve is abból született, hogy a környezetünkben számtalan tehetséges alkotó él, de mintha sokszor nem értékelnénk őket eléggé, mintha maga a város sem lenne tisztában azzal, hogy milyen értékeken ül. A teljesség igénye nélkül alkotott már nálunk: Botházi Mária, Cári Tibor, Farkas Wellmann Éva, Nagyálmos Ildikó, Bálint Tamás, Nagy Koppány Zsolt, Péter Beáta, Bencze Emese, Berze Imre, Kis Endre, Gagyi Botond, Sztojka Melisssza, Tar Lóránd, Barabás Árpád, Karácsony Kinga, Nagy Xénia-Abigél, Jakab Tamás, Szűcs-Olcsváry Gellért, László Kata, Bekő-Fóri Zenkő, Esti Norbert stb.
• Fotó: Albert Orsolya archívuma
– Az one woman show-jaid szövegeit te magad írod, gyakran remek humorral, nagyon jól derültem például egy korábbi TedX-en előadott produkciódon, amellett, hogy komoly üzenete is volt.
– Köszönöm, ez egy érdekes dolog, mert például soha nem gondoltam, hogy nekem lenne különösebben humorom. Viccet mesélni pocsékul tudok, inkább nem is teszem, egy-egy jól sikerült beszólásomon néha nevetnek, de a színházban is meglepő volt számomra, ha egy-egy karakterszerepem után azt mondták, vicces voltam. Szóval, a humort nem soroltam volna az erősségeim közé, így valóban meglepő volt, amikor az első TedX Udvarhely előadásomon annyit nevetett a közönség. Aztán a másodikon már bátrabb voltam, ott még többet. Ekkor döbbentem rá, hogy „jé, nekem van humorérzékem!”.
Talán valamit sikerül elkapnom abból a közös tapasztalathalmazból, amit mindannyian megéltünk, és amin szívesen mosolygunk, de ami tükröt is tart elénk. Az meg külön öröm számomra, hogy ezt nem szexista viccekkel értem el, hanem versekkel, művészettel.
Mindenben, amit csinálok, úgy érzem, kell lennie valami elrejtett mondandónak, valami gondolatmorzsának, ami, hiszem, hogy néhol kikel. Nem hiszek abban, hogy a művészet egy felsőbb elit kiváltsága, én hiszem, hogy a művészet mindenkié, jelen van a hétköznapjainkban, és sok mindenen segít átlendülni, ha nyitott a szemünk és lelkünk rá. Az utóbbi időben pedig ez az, ami legjobban foglalkoztat, megmutatni az embereknek, hogy a művészet mennyi féle lehet, és hogy a művészet élmény.
• Fotó: Albert Orsolya archívuma
– De hogy áll össze egy-egy ilyen performanszod?
– A tematikus performanszaim esetén mindig az adott felkérésből indulok ki, milyen alkalomra és célból, kiknek kell előadni. Ilyenkor rendszerint részletesen körüljárom a témát, a szakmai fórumokon át egészen a ChatGPT megkérdezéséig és az influenszer-videókig. Ahogy kezd kikristályosodni a téma, általában gyorsan megszületik az ötlet, hogy milyen formában való megszólaltatás lenne a legideálisabb erre. Így voltam már gyógyszerügynök, coach, MLM szakértő, influenszer, művészettörténész stb. Ilyenkor jön egy kis színészi feladat, megismerni a forma sajátosságait és felépíteni az adott karaktert, majd szöveget írni, megtanulni, PPT-t készíteni (ha szükséges), a kellékeket, effekteket beépíteni.
Összetett és sok időt felölelő feladat, de közben meg rettentően élvezem, hisz csomó új dolgot megismerek és megtanulok ezáltal.
Írtam már vállalkozói szövetség felkérésére, szépségkonferenciára, jótékonysági eseményre, digitális kalákára, kiállításra. Aktuális kedvencem mindig az, amin épp dolgozom, de kedvenc ötletként maradt meg a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Odaadó Estjére írt performanszom is, amikor a Jótékony Közösséget mutattam be úgy, mint egy jól működő MLM hálózatot.
• Fotó: Albert Orsolya archívuma
– Nem sokkal ezelőtt a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa lettél – nagyon kevés erdélyi színész az, egyébként. Mi a vállalásod az ösztöndíjas évekre?
– Én is nagyon meglepődtem, hogy sikerült elnyerni ezt az ösztöndíjat, és rendkívül örülök is neki. Hervay Gizella költészetével már foglalkozom egy ideje, kiemelkedő az erdélyi irodalomban, a magyar irodalomban, de az egész Kárpát-medencei kultúrában is, ennek ellenére nagyon kevesen ismerik. Az ösztöndíj ideje alatt az ő életpályáját is magába foglaló versest létrehozását, Hervay költészetének minél szélesebb közönséggel való megismertetését és egy verses hangoskönyv kiadását tervezem.
korábban írtuk
Mátyus Melinda: A hívő embernek is van teste
Mátyus Melinda íróként és lelkészként arra világít rá, hogy a hívő ember teste nem csak a lélek hordozója. Olyan női történeteket tár elénk, amelyek arra ösztönöznek, hogy újragondoljuk a művészet, a vallás, az emberi tapasztalatok határait.
