vers

Farkas Wellmann Éva költeménye a Nőileg magazin 2026. júniusi lapszámának Ív rovatában jelent meg

Versekkel találkozni majdnem akkora élmény, mint a nagy emberi találkozások. A vers elképesztő erő, van benne vér és remény, veszteség és győzelem, és a szavak csodatékony szépsége fölött érzett gyógyító gyönyör és még ezer más csoda. A vers örök.

Kivételesen nem egy könyvet szeretnék ajánlani, hanem egy irodalmi műfajt, ami sokkal szélesebb spektrumú, mint sejteni véljük.

Amíg nőttem, lassan telt az idő, a napok éveknek tűntek. De amióta a növekedésben megálltam, egyre többször belém villannak azok a meghatározó másodpercek, melyek úgy tartják életemet, mint a ruhacsíptetők a hosszú abroszt a szárító kötélen.

Sepsiszentgyörgy várossá válásának 550. évfordulójára felvettek egy lemezt Evilági címmel. Ebből „nőtt ki” a népdalfeldolgozásokat, megzenésített verseket és saját szerzeményeket játszó Evilági együttes, amely mára elválaszthatatlan Orbán Ferenc nevétől.

A magyar költészet napja alkalmából egy napig mindenki szeret a versre koncentrálni, és bár sokaknak egy napig tart a lelkesedése, általánosságban mégis sokkal szívet melengetőbb a kép, hiszen az év folyamán is megannyi irodalmi est élteti a verseket.

Volt már gyógyszerügynök, coach, MLM szakértő, influenszer és művészettörténész – persze csak egy performansz erejéig. Nem viccekkel szórakoztat, hanem verssel, művészettel, a művészeti ágakat köti össze az ÉRTÉKelünk összművészeti produkciókkal.

A Magyar Kultúra Magazin főszerkesztőjével az identitás-tapasztalatok összetettségéről, küldetésről, párhuzamos valóságokról, a csakazértis-morálról beszélgettünk, valamint a készülődésről a derűbe, amelybe jó lesz megérkezni, valamikor.

Családias hangulatot teremtenek, ahol csak egy akkordot is pendítenek, nem tömegkultúra az Evilági együttes zenéje. A muzsikált versnek mégis van létjogosultsága, amíg egyetlen ember is részt vesz a koncertjeiken, zenélnek. Orbán Ferenc, az Evilági frontembere „kávézott” velünk virtuálisan, noha egy offline borozás sokkal jobban illene a bordalokat is éneklő zenészhez. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)

Költő, szlemmer, az erdélyi slam poetry mozgalom egyik vezéralakja, kommunikációs szakember. Burján Kingának könnyebb volt közönség elé állni, mint kiadni a kezéből a verseket. Számára a versírás levegővétel, mély, személyes üzenet. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)

Dósa Zoltán pszichológus-kutató szabadidejében „időmértéktelen” verseket farag az örökkévalóságról. Temet tücsköt-bogarat, szerinte minden mesterség kihalóban van. Verseit helyenként kaláccsal és pálinkával kínálja, mégsem fogadja sehol gyászos hangulat.

„Nagy személyiségek esetében mindig érdekes a kezdet és a vég, és ha valami kétely, bizonytalanság merül fel ezekben a kérdésekben, akkor az mindig izgalmasabb lesz a kutatás számára. Pontosan így vagyunk Petőfi halálával kapcsolatban is, tudományos álláspont létezik, de nincs száz százalékig megnyugtató válasz, bizonyíték” – indokolja, miért eredt helytörténeti kutatóként Petőfi Sándor nyomába Sándor-Zsigmond Ibolya, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum igazgatója, Petőfi kutató. S bár a helyi legen

2022. januárban vehette kézbe első verseskötetét, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában megjelent Papírcsillagot. A gyergyóalfalvi Ilyés Krisztinka derűsen egyensúlyozik székelyföldi otthona és budapesti egyetemista élete között, verseiben és novelláiban gyermeki énje kibontakoztatása mellett a világ történéseire is érzékenyen reagál. Az irodalom megfejthetetlen titkait vizsgálgattuk az első kötetes költővel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. augusztusi lapszámában jelent meg.)