A vegán életmód sokkal több annál, mintsem valaki nem eszik tojást, halat, mézet és persze, húst. A veganizmus életfilozófia: az állatvédelem egyik formája, amely elutasítja az állatoknak bárminemű árucikként való felhasználását. A vegán nem hord bőr ruhát, nem jár cirkuszba, és közülük sokan úgy gondolják: életmódjuk a Földet is védi azáltal, hogy bolygónk erőforrásait a lehető legészszerűbben használják fel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

A legtöbbünk nem tudna válaszolni egy olyan egyszerű kérdésre, hogy hányféle mosó- és tisztítószert használ napi, heti vagy havi rendszerességgel, és a karácsonyi nagytakarításkor előkerülő vegyszerekről még nem is beszéltünk. Arról, hogy milyen hatással vannak egészségünkre ezek a napi, heti, havi rutinok, dr. Mara Gyöngyvér biológussal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának egyetemi docensével beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. decemberi lapszámában jelent meg.)

Tudod, hogy miként szaporodnak az erdő fái? Hát azt, hogy mit tehetsz te, városiként az erdők védelméért? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Tudatos Erdei Séta elnevezésű erdőfürdőjén. Nem csak új információkban, de léleksimogató élményben is fürdőztünk. Városiak a rengetegben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)

Visszaadni a talajnak azt, ami az övé – ha summázni kellene a komposztálás lényegét, talán ez lenne az. A cél tehát kettős: egyrészt a kukába kerülő háztartási hulladék mennyiségének a csökkentése, másrészt a talaj feljavítása. Elismerem, elsőre nem tűnik vajmi izgalmas témának, pedig komposztálni menő, s már kötelező is! (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Gyapjú, len, bioselyem, biopamut – természetes anyagok, melyek egyre nagyobb teret kapnak a divatiparban, és amelyek felhasználásával „zöldebb” ruhák készülnek. Ezek használatával pedig mi magunk is környezetbarát, de nevezhetjük úgy is, hogy „bolygómentő” gardróbot tudunk kialakítani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Egyre elterjedtebb mifelénk is a vegetáriánus és vegán életmód, azonban sokan vagyunk, akik nem tudunk lemondani a húsfogyasztásról. Áthidaló megoldásként született meg a flexitáriánus étrend, amely nem zárja ki az állati fehérjéket, viszont arra ösztönzi a követőit, hogy a lehető legtöbb zöldséget fogyasszák. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

A kevesebb több – tartja a mondás, és miért ne lehetne igaz a saját otthonunkra is? Hiszen nem véletlen, hogy azok a népek, amelyek leggyakrabban kapcsolatba hozhatók a boldogsággal, az elégedettséggel, a nyugodt, derűs élettel, a „tágas terek, kevés holmi” elvére, a minimalizmusra esküsznek. S bár mifelénk az északiak révén vált ismertté, de a „több tér, kevesebb holmi” elvnek a japánok az igazi szakértői, ahol ez a szemlélet szorosan összefügg a zen buddhizmussal és sintozimussal is. (Cikkünk a Nőileg

Nem vagyok fanatikus „biolány”. Bár az utóbbi években egyre tudatosabban figyelek arra, mit eszem, minél kevesebb kemikáliát használjak, amennyire lehet, szelektíven gyűjtsem a szemetet. A folttisztítás azonban nem hoz lázba, és – kutyásként – a pedantéria sem az én területem. Mégis beültem a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Tudatos Udvarhely programjának előadássorozatára gyakorlati tippekért: miként lehet mosni, takarítani kevesebb vegyszerrel. Mi több, gyakorlatban is teszteltem a vegyszermentes

Túl szegények vagyunk ahhoz, hogy olcsó termékeket vásároljunk – mondogatták eleink, és talán soha nem volt olyan igaz a mondás, mint ma. Elég csak arra gondolni, hogy a fast fashion termékei néhány használat után a kukában végzik (legtöbb még portörlőnek sem jó), az olcsó elektronikai cikkek rövid ideig működnek, javításuk drága, így szintén a szeméttelepeket gyarapítják. Nemcsak mi járunk pórul, ha a jobb minőségű, tartósabb, ám drágább ruhadarab, kütyü helyett az olcsót választjuk, hanem a környezetet

Bizonyára önök is észrevették, hogy az elmúlt egy–másfél évben a korábbinál lényegesen több szó esik a légtisztításról. Ennek egyik oka, hogy évről évre nő a különböző allergiákban szenvedők aránya, másrészt az, hogy a piacot ellepték a légtisztító készülékek. Igazán zöld megoldás is van az egészségünkre veszélyes gázok megszűrésére. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. februári lapszámában jelent meg.)

Van egy féllábú, öreg Mikulásunk. Barnásnarancs színű, a mintegy 15 évvel ezelőtti karácsonyok divatszínét idézve. Egy nagy üzlet üres polcán árválkodott az ünnep vége felé. Nem kellett senkinek, mert kinek is kellene egy trendi színű, féllábú Mikulás? Hazavittük. Úgy tűnt nekünk, hogy hálás érte. Azóta is minden karácsonykor előkerül, mindig kicsit kopottabb, feslik már a sapkája, de ugye, divat a vintage. Velünk marad a következő karácsonyokra is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. decemberi lapszámában j

Bár a példamutatás a legjobb tanítómester környezettudatosság terén is, miért ne olvassunk olyan könyveket gyermekeinknek, amelyek szintén arra nevelik őket, hogy védjék, óvják a természetet. Olyan könyveket kerestünk, amelyeket nyugodtan fellapozhatunk, olvashatunk a legkisebbeknek, sőt még mi is tanulhatunk belőlük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi lapszámában jelent meg.)

A kórházban állítólag minden a helyén van: a gyógyszerek, a betegek leletei, a kórházi esetnapló, ahol az utolsó bejegyzés az evakuálásról szól. Pripjaty város kórházában, Csernobil mellett, 34 éve megállt az idő. Ahogyan leállt a mára már szimbólummá vált sárga óriáskerék a vidámparkban, és úgy egyáltalán az élet maga. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. szeptemberi számában jelent meg.)

Turkálni szinte mindenki szeret, kár tagadni. Vannak azonban olyanok, akik nemcsak a kincsvadászat izgalma miatt, hanem ha már vásárolnak, akkor a használt ruhák turizásával környezetüket is óvják. Ezt a két szempontot dolgozta össze Szabó Andrea is, amikor kitalálta, hogy használtruha boltot nyit. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. augusztusi számában jelent meg.)

Az ember igyekszik. Látja magát a kék ég alatt ugrabugrálni, mint fák és virágok barátját. Megoszt mindenféle posztot a facebookon, ami arról szól, mit, és hogyan kellene csinálni. És bizonyos dolgokat meg is csinál, például hangos szóval utasítja vissza a szívószálat a kávézókban. Kivéve, mikor elfelejti. Mitől függ tulajdonképpen, hogy hajlandóak vagyunk-e áldozatot hozni a környezetünk érdekében? Kováts Gazit kérdeztük, az Otthon, egyszerűen könyv szerzőjét. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin májusi sz

„Énekelni nem lehetett, de legalább kapáltunk” – összegzi a világjárvány pozitív hozadékait Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia karnagya. „Kóruspróbát nem lehetett tartani a tavaszi hónapokban. Ez nagy hátrányt jelentett, de mi a hátrány előnyét kihasználtuk: ültettünk és tetőt fedtünk, épületeket javítottunk”. Merthogy nem csak a zene által szépíti városát a 140 tagú gyermekegyüttes, néhány éve kétkezi munkájával is: több tízezer fenyőt ültettek a Hargita kies oldalaiba, és szépen fejlődik a

Azt kívánjuk nektek – no meg persze magunknak is –, hogy már most júniusban csobbanhassunk, és a fürdőkádon – szerencsésebbeknek az otthoni medencén – túl is legyen vizes élménye. A beach body-hoz adtunk mozgástippeket, most megmutatjuk, hogyan legyen sima és napfényvédett a bőre azoknak, akik a természetes kozmetikumokra esküsznek. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)

Valóban jótékony hatással volt a koronavírus-járvány miatti kényszerszünet a természetre? Jótékony lehet-e az, hogy ugyan az elmúlt hetekben-hónapokban kevesebbet szennyeztek a világ gyárai, de újraindulásukat követően minden visszatér a régi kerékvágásba? Csökkent-e egyáltalán az emberek ökológiai lábnyoma a karanténban? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Csibi Magor környezetvédelmi szakértőt. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)