ARCHÍV A hit élni tanítja a gyermeket: megküzdeni a nehézségekkel

Nem kell elkülöníteni a hitbéli nevelést a gyermeknevelés egészétől – véli Sógor Gyöngyi vallástanár, aki nem csupán a gyerekekkel ismerteti meg a Biblia világát, de lelkészeknek is tart képzéseket a gyermekistentiszteletek módszertanáról. Férje, Sógor Géza református lelkész, mindketten széles látókörű, tájékozott keresztyének, öt gyermeket nevelnek a Hargita megyei Kányádban. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszámában jelent meg).

A család a leghitelesebb közeg ahhoz, hogy a hitbeli nevelés elkezdődjön – szögezi le Sógor Gyöngyi vallástanár, és meglátása szerint a szülőnek elsősorban a maga életével kell példát mutatnia e tekintetben.

„A szülő kell, hogy megtanítsa a gyermeknek, hogy miként értékelje az életet már a legkisebb kortól,

hogy megbecsülje azt, amije van, és az élet minden formáját: a növényeket, az állatokat, (a kicsi cicáját és az ablakában virágzó kaktuszát). Az ahogyan én bánok a természettel, ahogyan viszonyulok a környezetemhez, a teremtett világhoz, és nem utolsósorban az embertársaimhoz – tőlem, a szülőtől tanulja a gyerek” – hangsúlyozza a szülői példamutatás felelősségét Gyöngyi. „De az is fontos, hogy azt is lássák a gyerekeim, hogy az élethez szükséges erőt én az Istentől várom és Istentől kapom, és ez egy többlet biztosíték számomra, hogy nemcsak rám van bízva ez a dolog, hanem én is erőt kapok mindezekhez az életemben. Tőlem lesik el még azt a készséget is, hogy hogyan értékeljék az életben a kicsi dolgokat, látniuk kell nálam, hogy én miként bánok a gyengével, a beteggel, a kicsivel, vagy hogy mit kezdek a kevéssel, a kicsivel, amit kapok” – sorolja ötgyermekes anyaként is Gyöngyi. 

A hit élni tanít: megküzdeni a nehézségekkel

„Ez az, amit egy keresztyén család adni tud: hogy az anyagiak bármikor eltűnhetnek bárkinek az életéből, egy bármilyen váratlan élethelyzet elviheti a házat, a vagyont, de gyermekeinknek lehetőségük van olyan keresztyén készségekkel felvértezniük magukat mellettünk, amelyek életük során segítik majd őket megküzdeni a nehézségekkel. Tehát igazából élni tanítjuk meg őket, élni azokkal az értékekkel, amelyeket nálunk, általunk látnak” – magyarázza a családanya. „Azt gondolom, a legjobb az, ha nem különítjük el a hitbeli nevelést az élet többi területétől, tehát úgy élünk, ahogy nekünk ez a legtermészetesebb, és közben minden nap értékeljük, hogy Istennek gyermekei vagyunk, mi is és a gyerekeink is” – teszi hozzá Gyöngyi.

„A hitbeli nevelés ugyanúgy része az életnek, mint a beszélni tanítás, az étkezési gyakorlat megtanítása, a járni tanítás.

Tehát ez csak a mi európai nyomorúságunk, hogy elkülönítettük-, elszigeteltük a hitéletet, a hitbeli nevelést az élet egészétől. Ez nem egy bónusz, vagy egy cifraság, hanem része az életnek. Így teljes, így EGÉSZséges az élet” – nyomatékosítja a lelkész, Sógor Géza.

Lélek csak ott adatik, ahol Isten szava esélyt kap

„A legnagyobb plusz az – amit fel sem tudunk becsülni igazán emberi ésszel –, hogy bekerül a nagyobb családba, Isten családjába, ami egy pótolhatatlan békességet, távlatot jelent, ráadásul hogyha a halál utáni folytatást is figyelembe veszi a szülő, akkor ezt más nem tudja pótolni. Egy kiegyensúlyozott életet nyer” – mondja a református lelkész. „Ezt úgy szoktam a gyerekeknek szemléltetni, hogy van a háromlábú fejőszék. Annak ha hiányzik egy lába, azon már nem lehet ülni. A három láb a test, lélek, szellem. Ha mi csak a testre koncentrálunk, a gyerekünk testére, és a szellemi növekedésre is, tehát tanítjuk, iskoláztatjuk, attól még mindig csak kétlábú a fejőszék. Nincs egyensúly. Ezt a lelki növekedést csak a Lélek adja. És a Lélek meg csak ott adatik, ahol Isten szava esélyt kap. És erre az apa, az anya kell esélyt adjon. A gyülekezet is rásegít erre, de nem tudjuk helyettesíteni a szülők szerepét, feladatát, felelősségét” – hangsúlyozza Sógor Géza. „Ha 3–6 éves korban kimarad a gyerek életéből a hitbéli nevelés, később nehezebben indul meg minden” – teszi hozzá Gyöngyi. 

Meg kell mutatnunk a gyerekeknek, hogy mi örülünk az életnek

„Azt szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy én nagyon szeretem a „tantárgyamat”, mert valami olyasmit tanít, ami a koporsóig el fogja kísérni őket, és olyan életre való segítséget nyújt nekik, amit lehet, akkor nem értékelnek, de húsz év múlva igen, amikor édesanyjuk kórházba kerül, amikor meginog alattuk a világ, amikor azt latolgatják, hogy érdemes-e élni. De nemcsak a bajban hasznos a lelki nevelés, hanem a jóban, örömben is. A gyermekeknek látniuk kell rajtunk, hogy örülünk az életnek, mert az Isten ajándéka. Ebből az örömből, békességből, kiegyensúlyozottságból, amit Isten nyújt naponta, merítkezünk mi is” – meséli a vallástanárnő. „Gyökössy Endre (református lelkész, pszichológus, egyházi író – szerk. megj.) fogalmazta meg a nagyközönségnek arra a kérdésre a választ, hogy mikortól kell kezdeni a gyermek bibliai nevelését. Azt mondta, hogy amikor megtudja a kedves anyuka meg apuka, hogy élet fogant az anyaméhben, akkor kezdődik a hitbeli nevelés, azzal, hogy imádkozunk azért az elkezdődött életért. Sőt, még visszább lehet menni: amikor készülünk arra, hogy Isten minket az élet szolgálatába akar állítani, akkor imádkozunk azért, hogy gyermekünk születhessen” – egészíti ki Sógor Géza. 

„A keresztyén élet nem jelent akváriumban való élést. Nem kell elszigetelődnünk és bezárkóznunk annak érdekében, hogy megvédjük a gyermekeinket.

Lehet, hogy a gyülekezet olykor így él, de nem tartom helyesnek. Nyitottá kell válnunk a világ gondjai, bajai, örömei, lehetőségei felé, azonban jó, ha biztonságos környezetet biztosítunk a gyermekeknek, és erkölcsi kereteket szabunk számukra” – hangsúlyozza az ötgyermekes családanya.

Ha a gyermeket magára hagyjuk lelkileg, betölti más az űrt

Az a szülő vagy szülőpár, aki úgy dönt, hogy a gyermekét nem neveli hitben, egy nagy hiányt hagy a gyermeke életében, amit nem pótol mással. A lelki táplálékot nem tudja mással pótolni – magyarázza Sógor Géza. „Visszaüt ez a mentalitás, ahol lelkileg magára hagyták a gyermeket. A 20 éves gyerekeim mondják, hogy Székelyudvarhelyen is van egy ilyen, sajnos nem elszigetelt jelenség, hogy fiatalok úgy nyilatkoznak, hogy ők maximum harminc évre tervezik az életüket. Ez egy hihetetlen destruktív életszemlélet. Lélek nélkül még lehet, hogy harminc is sok – most egy kicsit sarkítva fogalmazok, de nem csodálkozom ezen. Tehát ha a gyermeket magára hagyjuk lelkileg, akkor azt az űrt, amit mi nem kívánunk betölteni, mert azt mondjuk, hogy majd döntse el ő, azt betölti más. Semmi garancia, hogy nem válik destruktív szemléletű emberré az ilyen, aki engedi, az Isten helyét más töltse be. Mert betölti valami az ürességet, ez a fizika törvénye. És Isten előtt a mi felelősségünk, szülőké, hogy mivel töltjük be azt a hiányt, amivel mindenki születik.

Nem örököljük a készséget arra, hogy a lelkünkkel foglalkozzunk, de egyenként, személyesen ezt a harcunkat meg kell vívnunk, ha nem akarunk ezzel az űrrel élni.

És ezt gyerekkorban kell elkezdeni” – figyelmeztet a lelkész.

„Ez a mi felelősségünk is keresztyénekként, hogy ezt az értékvilágot megmutassuk, és kívánatossá tegyük, amennyire lehet. Én azt kívánom, hogy Európa meglássa azt, hogy igazából ő a keresztyénységből élt 2000 évig. Ettől lett Európa az, ami ma. Hogy mi vár ránk ezután? Fogalmunk sincs, mert hogyha ezt kihúzzuk a lábunk alól, semmi sincs ott. Elveszítünk mindent, ami biztos volt, vele együtt értékeinket is. Látjuk manapság, hogy az értékválság nagyon nem kedvez a gyerekeinknek. A keresztyén nevelés azonban egy abszolút értéket kínál” – összegez a székelyföldi lelkészházaspár. 

– Vannak egyszerű, de gyönyörű dallamú imádságok az énekeskönyvekben, elalvás előtt énekelve, azok segítségével is imádkozhatunk a gyerekkel. – Léteznek gyermeknyelven írott, napi igei magyarázatok: rövid kis Ige és egyszerű magyarázatok – segítség a szülőnek is. – A keresztény nevelés nem (csak) a lelkészek feladata: 200 éve a családfő volt a család papja. A család elővette a Bibliát, esténként együtt imádkoztak, mikor a nap elkezdődött, kapálás előtt bementek a templomba, áldást kértek munkájukra, és ezeket mind látták a gyerekek: jó termést kaptak, azért pedig hálát adtak. Megvolt az élet szentsége. – Sok család gondja a kiüresedett ünnep. Ha nincsen hit a húsvét, a pünkösd, a karácsony mögött, nincsen tartalma az ünnepeknek. 

Fotó: Magyari Tekla

 

korábban írtuk

Ki az erős, és ki a gyenge?
Ki az erős, és ki a gyenge?

Ha a Firtos lova fehér, száraz időre számíthatunk, ha szürkének tetszik, akkor esős idők jönnek, így tanítottak gyermekkoromban az öregek. Aki nem járt még Firtosváralján és Énlakán, és nem volt alkalma feljutni a Firtos-kilátóhoz, annak egyszer az életben el kell oda menni.