– Mikor találkoztál először a Nia mozgásformával, és mi ragadott meg benne leginkább?
– 2012-ben, akkor még Budapesten élve, hétvégenként sokat jártam túrázni, sziklát mászni, a hétköznapokat pedig egy irodaházban töltöttem. A barátokkal való túrázás során, épp a Triglavra tartottunk, amikor még 2500 méter alatt rosszul lettem, nem kaptam levegőt, és emiatt vissza kellett fordulnunk. Ezek után több betegség ért utol, és az egyik ilyen alkalommal, amikor hetekig feküdnöm kellett, éreztem, hogy ebből az állapotból nem az aktivitás és a további pörgés fog kisegíteni, hanem a lelassulás. A harmincas éveim elején jártam ekkor, elkezdtem keresni az újat, az ismeretlent, ami a gyógyulásban segíteni tudna. Ekkor találtam rá egy mozgásstúdióra Budapesten, elmentem az első Nia-órára.
Nagyon tetszett az első óra, a másodikat végigsírtam: nagy hatással volt rám az a megváltozott lelkület, ami az óra végére megjelent, és azóta is megjelenik mindig.
Ezzel az érzéssel korábban nem találkoztam, és nem számított semmi más abban az egy órában, csak a szabadság, a megfelelés nélküli mozgás, ami egy jóleső örömet és nyugalmat adott, de fel is zaklatott, mert ismeretlen volt. Nemsokára megismerkedtem a későbbi férjemmel, majd hazaköltöztem Gyergyószentmiklósra, itthon viszont nem találtam a helyem, és rövid időn belül rájöttem, hogy igazából a Nia hiányzik az életemből. Ekkor döntöttem úgy, hogy elvégzem a fehér öves képzést, amellyel már oktatni is lehet ezt a mozgásformát. A fehér öves alapképzést Budapesten végeztem el angolul, egy Amerikából jött tréner vezetésével: tizenkét éve vagyok Nia-tanár, ebbe az időszakba beletartozik a gyermekeim születése is, amikor hosszabb-rövidebb szüneteket tartottam.
– De mi is ez a mozgásforma, és mire számíthat az, aki elmegy egy Nia-órára?
– A zenés mozgásművészet az Egyesült Államokból származik, megalkotói Debbie és Carlos Rosas. A Nia a Neuromuscular Integrative Action rövidítése, ami az idegrendszer és az izmok összehangolt mozgását jelenti: ez kihat a testre, az elmére, a lélekre és az érzelmekre. Ezért hívják holisztikus mozgásformának is, mert teljes egészében átmozgatja az embert. Egy másik fordítás szerint egyszerűen a Now I Am, vagyis a jelenlét, a jelenben levés művészete. Amikor valaki először jön Nia-órára, meg szoktam kérdezni, van-e egészségügyi panasza, és
mindig hangsúlyozom: úgy végezzük a mozdulatokat, hogy ne a megerőltetésről, a megfelelésről, a teljesítésről szóljanak, sokkal inkább arról, hogy örömünket leljük bennük.
Szoktam javasolni, hogy a táncórán vegyük le a cipőt, akár a zoknit is, mert nagyon sok idegvégződés van a talpunkon, amelyek a mozgással stimulálva segítenek a jó közérzet elérésében. Gyakorlása támogatja a szív- és érrendszer működését, a légző- és izomrendszert, növeli az ellenállóképességet, a rugalmasságot, hajlékonyságot, állóképességet, segíti az ellazulást. Általában a tizenhárom nagyízület átmozgatásával kezdünk bemelegíteni, majd ötvenkét mozdulatot variálunk – amit rajtam kívül senkinek nem kell előre tudni, megtanulni –, az alsó és felső végtagok, a törzs mozdulatai ezek. Az órán való részvételhez nincs szükség semmilyen előzetes tánctudásra, és nem függ edzettségi állapottól sem. Gyönyörű zenére táncolunk koreográfiákat, amelyek három nagy mozgásművészet – a harcművészetek, a gyógyító mozgások és a táncművészetek – mozgásformáiból állanak, ezek a taekwondo, a tai chi, az aikido, a jóga, az Alexander-technika, a Feldenkrais-módszer, a Duncan-tánc, a dzsessz és a modern tánc, ezek elemeit elegyíti sajátos módon a Nia.
– Nem álltál meg az alapképzésnél, később a kék övet is megszerezted, valamint a Gyógyító Nia (Moving to Heal) képzést is elvégezted, amely továbbgondolva az alapokat a mozgás gyógyító erejét mutatja meg…
– A Nia-trénerképzés a harcművészetekhez hasonlóan övrendszerszerűen épül fel, a fehér övet a kék, a barna és a fekete követi. Emellett a Gyógyító Nia, az Öt mozdulat, a Szabad tánc képzések is elérhetőek. A kék öves képzést a koronavírus-járvány idején, online végeztem el – ma már magyarul is elérhető a fehér öves képzés Magyarországon, Brezina Kinga tréner által. A Gyógyító Nia akkor érkezett meg az életembe, amikor én is válságosabb egészségügyi állapotban voltam lelkileg és testileg egyaránt, és kigyógyított abból a helyzetből.
– Amikor elkezdted Gyergyószentmiklóson és környékén oktatni ezt a mozgásformát, nagyon új dolog volt: az önismereti csoportok, női körök, a magunkkal és testi-lelki jóllétünkkel kapcsolatos tevékenységek nem voltak ennyire elterjedtek és elfogadottak, mint most. Mekkora kihívás volt számodra ezt a falat valamelyest lerombolni?
– Ennyi év után azt tapasztalom, hogy a legjobb barátom a saját testem, akivel érdemes jóban lennem, mert minden nap velem van. Nagyon nehéz volt a szülések után elfogadni, hogy átalakult nemcsak a testem, hanem a gondolkodásom és a belső világom is.
Nehezebb volt elfogadni magam, de amikor több kiló felesleggel tartottam az órákat, bekapcsoltam a zenét, utána ez már nem számított…
Az óráimra a harmincas–ötvenes korosztály jár, azok a nők, akik vágynak arra, hogy ki tudjanak lépni a robotpilóta üzemmódból, valamit mozognának, és szeretnék, hogy a lélek le tudjon csendesedni közben. Ha valaki eljön mozogni, ki tud alakulni egy jó kapcsolat önmagával, ahol megérzi a határait, és felfedezi, mi esik jól számára. A testünkkel, önmagunkkal való találkozás útja nem mindig könnyű. Lehet, hogy a hétköznapokban mindent elbíró nőknek érezzük magunkat, és sok feladatot meg tudunk oldani, ezerfelé figyelni, viszont ha a testünket kérdezzük, hogy mire van szüksége, lehet, azt jelzi: lassíts, nem bírom ezt a tempót! A lelassulás segít abban, hogy magammal kapcsolatban kerüljek, értékesnek tartsam magam, megérezzem, hogy mi van a frusztráltságom, a türelmetlenségem mögött. Hiszem azt, hogy a mozgás gyógyszer, és minden, ami jóleső örömet okoz, gyógyít – ez a Gyógyító Nia egyik alapelve is.
– A Gyógyító Nia egy másik része a munkádnak, amely inkább személyes foglalkozások alapján történik, egy-egy műtét, súlyosabb betegség után keresnek meg nők, akik testi korlátaik ellenére is szeretnék érezni a mozgás jóleső örömét.
– Az elmúlt két évben vállaltam egyéni alkalmakat is, például egy olyan hölggyel, aki daganatos betegséggel birkózott meg, és a gyógyulásnak abban a szakaszában járt, amikor az orvos azt mondta, elkezdhet mozogni. Az volt a célja, hogy szeretné úgy mozgatni a karját, mint a műtét előtt: erre építettük fel a mozdulatsorokat, ezek ugyanazok voltak, mint a klasszikus órákon alkalmazottak, csak nagyobb ismétlésszámmal. Nagyon erős belső figyelem szükséges ehhez: a mozdulatok belülről indulnak és tanítanak arra, hogy mi esik jól.
Óráról órára nő a mozgástartomány, mindig a jóleső érzés határán belül mozgunk – ennek hatására kialakul a belső tartás, megnő az önbizalom
– ezek oda-vissza ható folyamatok. Ez a testhatár mindenkinél mást jelent. Volt olyan eset is, hogy kötött csípőízülettel élő nő szeretett volna mozgékonyabb, fájdalommentesebb életet, ezen dolgoztunk közösen. A gyógyuláshoz fontos tudni, hogy a test mindig az egyensúlyra törekszik, és ez „Nia-nyelven” annyit jelent, hogy stabilitás és a mozgékonyság egyidejűleg van jelen. A kettő ötvözete tudja megadni azt a lecsendesült, ellazult állapotot, amely a gyógyulásban is segít.
– Hogyan tudjuk ezt átvinni a hétköznapokba, hogy könnyedebben tudjuk venni az akadályokat, nehézségeket?
– A mindennapokhoz nekem is az a legnagyobb segítség, hogy az órán ki tud tisztulni a fejem, és utána másképp látom a dolgaimat. A Nia hozzájárul ahhoz, hogy más legyen a hozzáállásunk a hétköznapokhoz, hiszen ha abból a lelassultságból, belső csendből működünk, hozunk döntéseket, amit órán megtapasztalunk, teljesen más irányt vesznek a dolgaink, mintha felindultságból, kimerültségből döntenénk. Amikor megtapasztaljuk az órán, melyik mozdulat esik jól, onnan már a lélek is mozdul: ebből lehet építkezni a hétköznapokban.
– Az óráidra járókból egy közösség is alakult, ez volt az egyik célod, vágyad. Milyen terveid vannak ezzel a mozgásformával?
– Igen, a Nia-órákra járó nők között barátságok alakultak, közösséggé kovácsolódtunk: többször szervezünk kirándulásokat, de voltak már műhelymunkák, Nia-táborok, kreatív foglalkozások, szabadtéri tánc a természetben, ünnepi alkalmak. A továbbiakban kiemelten szeretnék foglalkozni a Gyógyító Niával, elérhetővé tenni minél több nő számára, ugyanakkor idei tervem, hogy elvégezzem a barna öves képzést. Nyílt napokon szeretném megismertetni az érdeklődőkkel ezt a mozgásformát, amely az önszeretet, az önmagunkról való gondoskodás kulcsa lehet.
korábban írtuk
Nincs függő személyiség, csak függőségek vannak
Eddig főként a szerfüggőség rejtelmeit boncolgattuk a Rabságban rovatunkban, és alig esett szó arról, hogy léteznek bizony viselkedéses addikciók is, amelyek ugyanolyan erőteljes hatással vannak az egyén és szűkebb közössége életére.
