ARCHÍV Unokáinknak is látnia kellene

Székelyföld egyik legfőbb természeti kincse a Szent Anna-tó, százezernél is több turista látogatja évente. A gyönyörű krátertónak azonban egyre romlik a vízminősége, a néhai kristálytiszta kék színe az utóbbi időben zölddé változott. A fürdőzés és a tóparti piknikezés néhány évvel ezelőtti betiltása még nem elég az egyre algásodó víz védelméhez. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).

A Szent Anna-tó Közép-Kelet-Európa egyetlen vulkanikus krátertava, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, teljesen zárt, teknőszerű, ezért vízutánpótlása kizárólag a lehulló csapadék útján történik – magyarázza dr. Máthé István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója a Sapiophile című ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő kisfilm-sorozatban is. Merthogy a vulkáni tó védelmében hozott intézkedések, a fürdőzés és a piknikezés betiltása, de az oktatófilm is azt a célt szolgálja, hogy ismerjük fel a ritka természeti kincs értékét.

Tíz éve kutatják a Szent Anna-tavat, a Sapientia egyetem, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének közös kutatása is alátámasztja:

még sosem volt ilyen rossz a víz átlátszósága, mint 2021 őszén.

Amíg a kutatások kezdetén egészen a tófenékig, tehát 6–6,5 méterig le lehetett látni a tóban, addig mára ez az átlátszóság mindössze 83 centiméterre csökkent. 

Az ezüstkárászok is hozzájárulnak a tó algásodásához

2016-ban ugyanis a hetven éve domináló páncélos-ostoros alga mellett megjelent egy másik faj is a Szent Anna-tóban, egy Cosmocladium nevű zöld alga, amely elszaporodva teljesen uralkodóvá vált, emiatt zöldült be a tó – magyarázza dr. Vörös Lajos algológus. Az algák aggasztó elszaporodásáért a turisták révén a tóba kerülő tápanyagok mellett az ezüstkárászok megjelenése lehet a felelős. A vélhetően szándékos betelepítés után elszaporodott ezüstkárászok ugyanis elfogyasztják azokat a rákocskákat, amelyek algákkal táplálkoznak. Az algapopuláció túlzott mértékű elszaporodása és időszakonkénti összeomlása oxigénhiányhoz, így a vízben élő egyes élőlények pusztulásához, bűzhatás fellépéséhez, és a tó elposványosodásához vezethet. Ugyanakkor egy tavalyi próbahalászat során derült ki az is, hogy nemcsak a rendkívül invazív ezüstkárászok szaporodtak el a tóban, de a fejes domolykók is jelen vannak.

„Egy tó vízminőségét több paraméter alapján lehet meghatározni, ezek közül az egyik legfontosabb az algák mennyisége, valamint a víz átlátszósága,

ezek alapján ma a Szent Anna-tó egy ún. bőven termő vagy eutróf kategóriába tartozik, azaz egy négyes skálán a harmadosztályba.

Sőt, a 2021-es adatok alapján már ezek a számok nagyon megközelítik a legrosszabb, azaz a túltermő vagy hipertróf kategóriát” – magyarázza dr. Máthé István.

Környezettudatosan látogatható

A Pro Szent Anna Egyesület épp ezért próbálja minél szélesebb körben megismertetni a tó problémáit és lehetőségeit. A tó turisztikai hasznosítását is kezelő egyesület vezetője szerint

meg kell érteniük a látogatóknak, hogy világszinten is ritkaságszámba mennek a hasonló ikerkráterek, a vízbe jutó szervesanyag, de még a nem kijelölt útvonalakon történő közlekedés is hozzájárul a tó feltöltődéséhez.

Tavaly is több mint százezren látogattak el a természetvédelmi területre. 

„Amire nagyon következetesen odafigyelünk, az az illemhelyek működtetése, ugyanakkor intenzíven dolgozunk a rövidítő ösvényen, amely természetbarát módon fogja terelni a látogatókat, hogy megállítsuk azt a rendezetlen, különböző helyeken bejáró embertömeget, amelyek a taposással hozzájárulnak a tó feltöltődéshez”– sorolja Dósa Elek Levente, a civil szervezet vezetője. Ugyanakkor a felelős turizmus betartatása mellett az ezüstkárász-állomány drasztikus csökkentése lehet a következő lépés a Szent Anna-tavi algák visszaszorításához. Ám a szakemberek úgy vélik, amiként a vízminőség romlása, a helyreállítás is hosszú, többéves folyamat lesz.

A természeti ritkaság jövője rajtunk is múlik

„Ez a hely nem egy másodrangú piknikhely, nem egy strand, hanem Székelyföld egyik legértékesebb helye. Hogyha ezt nem tiszteljük, nem kezeljük kincsként, akkor meg sem érdemeljük, hogy a látványában gyönyörködhessünk” – fogalmaz Dósa Levente. Ha autóval – teljesen érthető módon – nem is, de szánkóval lesuhanhatunk a télen is gyönyörű kráterbe – a Szent Anna Egyesület ugyanis ezt a fajta kíméletes és természetbarát turizmust próbálja meghonosítani a természetvédelmi területen. Hogy unokáink ne egy posványos halastót, hanem egy kristálytiszta vulkáni tavat találhassanak a Csomád hegység kráterében.

Székely- és „Sapis” bacilusok A Szent Anna-tavi kutatások más érdekes tudományos eredményeket is hoztak: a székelyföldi krátertóban három, eddig ismeretlen baktériumfajt is felfedeztek a kutatók dr. Felföldi Tamás mikrobiológus vezetésével, amelyek közül kettő új nemzetséget képvisel – egyikük a Siculibacillus lacustris  –, azaz a székely bacilus nevet kapta, a Sapientia aquatica pedig az erdélyi magyar tudományegyetem nevét idézi.

Fotó: Simó Csaba

korábban írtuk

Beteg épületekben beteg emberek
Beteg épületekben beteg emberek

Épület-egészség. Létezik ilyen? Hát hogyne! Mivel egy átlagos ember az idejének nagy részét, több mint 90 százalékát épületekben tölti, nem mindegy, hogy a beltéri levegőnek milyen a minősége. Ezt számos tényező befolyásolja, amelyek észrevétlenül okozhatnak úgynevezett beteg épület szindrómát, illetve a radon gáz magas mennyisége is hozzájárulhat komolyabb betegségek kialakulásához. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)