A téli sportok kedvelői sem tudják feltétlenül, milyen a biztonságos felszerelés, amivel érdemes havas-jeges síkra szállni. Ne fázzak, és körülbelül ennyi. Pedig van néhány alapszabály, amit érdemes szem előtt tartani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. novemberi lapszámában jelent meg.)

Két éve tervezzük, hogy körbebringázzuk Magyarország sztártavát, a Balatont. Talán az idei nyár mindünknek kedvez, ehhez a bringakörúthoz meg állítólag augusztus második fele a legalkalmasabb. Szóval, agyalhatunk még addig, hogyan, merre, milyen túracélpontokkal szeretnénk izgalmassá tenni ezt a nyaralást. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

Ha pajzsmirigy, akkor mindenkinek elsőre az alulműködés, illetve a pajzsmirigy-túlműködés jut eszébe. Vagy a nőknek az, hogy Úristen, hogy esem így teherbe?! Nagyjából amit a laikus tud, le is fedi a fogalomkört, de vannak még betegségek e szervünkkel kapcsolatban, melyek árnyalják komplex működését. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

Az igen Igen, a nem pedig Nem. A felnőtté válás során az ember valahogy megtanulja, legalábbis igyekszik, hogy megfelelően érvényesítse ezeket a kijelentéseket. Valahogy: mert számos alkalommal értelmezték épp ellenkezőleg a megerősítést vagy a visszautasítást, netán a hallgatást. Jó esetben elviselhető tapasztalatokkal, de igen gyakran kudarcokkal van kikövezve a nemet mondás művészetéhez vezető az út. Pedig kell tudni nemet mondani – arra, ami nem jó. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában

Védőbástya, mondjuk találóan erről az igen bonyolult és rendkívül sokoldalú védekezőrendszerről, ami a szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok ellen harcol, illetve a megfelelő védekezés kiépítéséért felelős. Bár bennünket szolgál, olyan is van, hogy ellenünk fordul. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában jelent meg.)

Edzés, edzés, de miféle? Tudjuk, hogy miért hasznos, miért pont kardióedzést válasszunk? Utánanéztünk és ismét megbizonyosodtunk: ez jó. Elmondjuk, mi fán terem, és mik segítenek, hogy helyesen kardiózzunk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. májusi lapszámában jelent meg.)

Leintettük egymást (én hallgattam), mikor szóba került, hogy létezik egyáltalán olyan gyakorlat, ami hatékony mellemelésre. Igen, igen, erre. Azt mondta több barátnő is, kamu, ne dőljetek be az ilyen ígéreteknek, a melleket nem lehet megemelni holmi otthon végezhető tornagyakorlatokkal. A plasztikai sebészet, az megoldja a problémát, de egyéb…? – Nos hát, kutatómunkába kezdtem enyhe kritikus hozzáállással, meg azzal az alaptapasztalattal, hogy ahány ház, annyiféle… kebel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021.

Sokan frászt kapnak attól, ha elhangzik, életmódváltásra van szükség, életmódot kellene váltani, ő és ő életmódot váltott. Frusztrál, ha másnak sikerült az, amire az egészségem szempontjából nekem is szükségem lenne, azonban nálam még csak a terv van kész, de majd holnap, hanem holnapután nekifogok. Talán azért, mert titkon tudjuk, a változáshoz nem elég, ha csupán külsőségekben mutatkozik meg a szándék, egy picivel többre van szükség ahhoz, hogy tartós, egészséget szolgáló újfajta életmódot mondhassunk

Platón A lakomában, mely máig a legnagyobb hatású filozofikus dialógus és drámaköltészet Arisztophanészzel mondatja ezt: az emberek egy része régen egy egészként, két arccal, négy végtaggal, dupla testi erővel bírt, ám Zeusz tartva attól, hogy ellene szegülnek, egyedi módon büntette, kettészelte őket. Így is magyarázhatjuk tehát, hogy az emberek azóta is keresik másik felüket, és ha rátalálnak vélt párjukra, mámorító érzés lesz úrrá rajtuk, amit ma szerelemnek hívunk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. febr

Pro és pre-, avagy probiotikumok és prebiotikumok, illetve szedjed, ne szedjed – olvasható különböző fórumokon, hogy nem csodaszer egyetlen „jó baktériumokat” szállító kapszula vagy étrendkiegészítő sem...

Egyértelműen fogalmaz, kritikus és szerethető: ezt olvasom ki a számomra ismeretlen Csiszár Klárával készült interjúkból. Ő a BBTE Római Katolikus Teológia Karának egyetemi adjunktusa és a Linzi Katolikus Egyetem pasztorálteológia professzora. Főbb kutatási területeihez tartozik többek közt az egyházfejlődés a posztkommunista országokban, a missziófogalom, valamint Ferenc pápa teológiája.

Kicsit mindig irigy voltam, hogy olyasmire van rálátása, ami számomra maga a világmindenség kvintesszenciája: film és filmtudomány. Pethő Ágnest közel két évtized után, egykori diákjaként faggattam.

Nem is olyan rég egy TED-es előadásban egy alváskutató a következőket szögezte le: az elegendő és minőségi alvás ugyanolyan jótékony, mint a nem dohányzás, illetve az alváshiány ugyanolyan káros, mint a dohányzás vagy a gyorsételek.

Nevelés, oktatás, pedagógia és módszertan – szép és összetett világ, melynek megvannak a maga nehézségei, folyamatos felülvizsgálásra, kutatásra szoruló részterületei. E tudomány jeles szakembere Dr. Barabási Tünde, a BBTE székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatának docense, aki úgy érzi, tenyerén hordozza őt az Isten.

Többször kérdeztük őt lapunk hasábjain, mert fontos, amit mond: rólunk, médiazabálókról, generációs és kulturális meghatározottságainkról. Minden mondata elgondolkodtató, és külön öröm, ha valaki képes másféle megvilágításba is helyezni lényeges dolgokat: ő Keszeg Anna, kultúrakutató.

A nő, ha fizikus, ha kutató, ha anya – hogyan léteznek egymás mellett ezek a szerepek, mik a nehézségek, hát az örömök – kérdeztük ezúttal dr. Ercsey-Ravasz Mária-Magdolnát. Felkeltette érdeklődésem ez: hálózattudományok alkalmazása az agykutatásban. Erről is mesélt.

Mindent megtervez, még a váratlanra is forgatókönyve van, legalább kettő. Az ideális alany, mondhatom, türelmes, humoros, szolgálatkész, mindezek tetejébe barát, ami azt jelenti, seperc alatt azonos hullámhosszra kerülünk legyen szó öltözködésről, zenéről, irodalomról, politikáról. Vele júliusi Gardróbunk fotózása kultúrtörténeti előadássorozat, élmény, nemcsak munka. Elképesztő memóriája van. Ő nekünk Kutya, Zoli, másoknak Katona Zoltán. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)