Emeli a fejét? Mászik már? Gügyög valamit? Még nem állt fel? Miért nem figyel? Nem kellene már beszélnie? Ki ne kapott volna az édesanyák közül legalább egy ilyen kérdést barátoktól, családtagoktól, vagy akár ezer idegentől is? És akkor feltámad bennünk, anyákban a kétely, hogy vajon jól fejlődik a gyermekem? Az édesanyákban nagyon jól működik az a belső hang, amely jelzi, ha baj van, mégis kevés jelentőséget tulajdonítunk neki, és gyorsan el is lehet hallgattatni: „Oh, majd kinövi! Ez nem jelent semmit! Ne aggódj, később majd behozza!” És természetesen ott a félelem is: mi lesz, ha kiderül, tényleg baj van?! Ez lehet az oka annak, hogy nehezen viszik szakemberhez a szülők a gyerekeket.
Molnár Annamária, a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központ egyik pszichológusa, a Prosperitas Vitae Egyesület alelnöke
„Inkább legyen egy plusz kör, minthogy később kiderüljön, korábban kellett volna kezdeni a fejlesztést” – vallja Molnár Annamária, a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központ egyik pszichológusa, a Prosperitas Vitae Egyesület alelnöke, aki arra bátorítja a szülőket, keressenek szakembert, ha bármiféle kétely, aggodalom felmerül. Például, ha a gyerek mozgásfejlődése késik, túl gyors, kihagy szakaszokat (nem mászik) vagy atipikus (pl. lábujjhegyen jár), stb., vagy ha később indul be a beszéde. Ezek mind hozzávezethetnek egy későbbi magatartás- vagy tanulási zavarhoz is, ám ha időben észreveszik, és célzott segítséget kap a gyerek, akkor szépen lehet javítani és megelőzni a rossz következményeket.
Van segítség!
„Az idegrendszer érésének fontos időszaka a korai gyermekkor, hiszen nagyon jól ki lehet használni az idegrendszer plaszticitását, rugalmasságát” – magyarázza Annamária – mert a korai időszakban, amikor a gyermekek agya másodpercenként akár több mint 1 millió kapcsolat kialakítására is képes, ha célzottan rásegítenek azokra a területekre, ahol problémát tapasztalnak, akkor az idegrendszer új struktúrákat, új pályákat is ki tud alakítani.
A korai fejlesztés a 0–3 év közötti gyerekekre összpontosít, de ez a „jól fejleszthető időszak” kitolható 7 éves korig is. Erre azért is szükség van – mondja Annamária – mert egyszerűen nincs olyan intézmény, ahová továbbléphetne a szülő a gyerekkel, amint betölti a 3 évet.
A 0–3 éves korra jellemző, jól fejleszthető időszakot használja ki a Gyulafehérvári Caritas korai fejlesztő és nevelő programja. Csoportos és egyéni foglalkozásaik is vannak Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is (pl. babamasszázs, cseperedő foglalkozások, stb.).
A csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központba – amelyet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház és a Prosperitas Vitae Egyesület közösen működtet –, olyan gyerekeket fogadnak, akik fejlődésében valamilyen problémát észlelnek.
Előfordul, hogy ez már terhesség alatt, az anyaméhben kiderül, például egy méhen belüli agyvérzés esetén, vagy egy genetikai betegség derül ki, de van olyan is, amikor a szülés körüli komplikációk (oxigénhiány, agyvérzés) indokolják a szakemberi segítséget. „Illetve ott vannak a koraszülött babák, akik egy kis segítségre szorulnak a kezdeti időszakban. Általában ezt a szülőknek már az újszülött vagy koraszülött osztályon jelzik. Ők egy kicsit talán szerencsésebbek, mert legalább „útra vannak indítva”. Mert vannak azok a gyerekek, akiknél sajnos csak később derül ki, hogy probléma van” – részletezi Annamária.
Romániában sajnos gyakorlatilag a kisgyerekeket hároméves korukig, amíg közösségbe kerülnek, legjobb esetben a háziorvos látja, ha a szakembereket nézzük. A Korai Fejlesztő Központban is érzékelik, hogy amikor a gyerekek bekerülnek 3 évesen az óvodába, ugrásszerűen megnő a hozzájuk kerülők száma.
Keressünk jó szakembert!
A problémák diagnosztizáláshoz egy gyermekpszichiátert vagy gyermekneurológust kell keresni. Ha például egy nem beszélő gyerekről van szó, vagy viselkedésében látnak eltérést a szülők, a pszichiátert tanácsos felkeresni, míg az idegrendszert érintő problémákkal (epilepszia, mozgásfejlődésbeli elmaradás) inkább a neurológust. „Nagyon gyakran mi vagyunk az elsők, akikhez érkeznek” – mondja Annamária. Ilyenkor egy komplex vizsgálaton felmérik a gyereket, és ha szükséges, szakorvoshoz küldik a családokat (gyakran szemészeti vagy hallásvizsgálat is indokolt). Egy pontos diagnózis után könnyebb a fejlesztési célt kitűzni és elkezdeni a „munkát” a gyerekkel.
Egyre több gyermeket érint a viselkedés-, figyelemzavar és az autizmus spektrum zavar – ezt óvónők, pedagógusok is alátámasztják. Annamária szerint fontos, hogy ha a pedagógus eltérést lát, irányítsa a gyermeket szakemberhez, hogy időben célzott segítséget kaphasson, ami nagyban hozzá tud járulni a gyermek későbbi boldogulásához.
A Korai Fejlesztő Központ azért népszerű a környéken, mert csapatban dolgoznak (a vizsgáló teamet egy gyógytornász, egy gyógypedagógus és egy pszichológus alkotja), folyton képzik magukat a szakemberek, és nem mellesleg számos korszerű felmérő eszköz könnyíti munkájukat. Például már 3 hónapos kortól meg tudják állapítani, több területet megfigyelve (nagymozgás, finommotorika, szocializációs, kommunikációs, nyelvi vagy kognitív készségek), hogy egy gyerek az életkorához képest mely területen hol tart. De már egész kicsi korban tudnak akár intelligenciát is mérni, ha felmerül esetleg az értelmi fogyatékosság a nehézségek hátterében. Ugyanakkor az autizmus diagnózis felállításában együtt dolgoznak a csíkszeredai Gyermekmentálhigiénés Központtal, ahol ún. ADOS (Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma) teszt is elérhető. A felméréseket terápiás munka követi, mely időtartamát tekintve, pár alkalomtól akár több évig is eltarthat. Számos terápiával dolgoznak, de az egészben van egy közös vonás: a gyermek úgy fejlődik, hogy közben jól érzi magát.
A Korai Fejlesztő Központba jelenleg heti rendszerességgel körülbelül 120 gyermek jár főként a környékről, de Sepsiszentgyörgyről, Barótról, Udvarhelyről és Gyergyóból is. A korai fejlesztésben a szülők együttműködése nagyon fontos, hiszen ők a legjobb ismerőjük gyermekeiknek, és rajtuk múlik, hogy a hétköznapi életükben is tudják-e alkalmazni a fejlesztéseken szerzett tapasztalatokat, tanácsokat.
Mikor javasolt a korai fejlesztés? – ha a gyerek mozgásfejlődése késik – sokat feszíti magát/izomzata túl laza – ha ok nélkül sír, nehezen lehet megnyugtatni – figyelme nem köthető le – nem tűri a zajokat – nem reagál a hangokra - ha nem gagyog, gügyög, beszéde késik – kerüli a hirtelen, gyors mozdulatokat, a bizonytalan helyzeteket – nem játszik a játékokkal, vagy nem megfelelően használja őket
Fotó: Mihály László
korábban írtuk
Mit- és mennyit nézzen a gyerek? – a képernyőzés hatásai a korai fejlődésre
Huszadik századi megjelenésük óta a gyerekek életének szerves részét képezik a rajzfilmek. Néhány évtizeddel ezelőtt még könnyű volt határt szabni az animációs filmek nézésének és egyáltalán a képernyőzésnek, az internet és az okostelefonok térhódításával azonban minden megváltozott. Manapság valóságos tartalom dömping jellemzi a világhálót, a kontrollt pedig nagyon könnyű elveszíteni. De tudjuk egyáltalán, mit okoz(hat) a kontrollálatlan képernyőzés, és milyen hatással van a gyerekek kognitív fejlődésér
