A férfiak orgazmusához kapcsolódóan az előző részben a korai magömlésről volt szó, a másik, kevésbé gyakori, de létező jelenség a megkésett- vagy gátolt magömlés. Ahogy a neve is mutatja, ez az a jelenség, amikor a férfi normális ingerlés és izgalmi állapot mellett sem-, vagy csak hosszas késleltetés után képes az orgazmusra. Ritkábban fordul elő, mint a korai magömlés, a férfi populáció 1–3 százaléka küzd ezzel a szexuális zavarral, de azok, akiknél fellép a jelenség, számos frusztrációt és szorongást é

Az orgazmus körüli férfi nehézségeket legalább akkora- vagy akár még erőteljesebb tabusítás övezi, mint a női orgazmuszavart. Ezért is olyan nehéz rávenni a férfiakat a szexuális élet panaszainak a szakszerű kezeltetésére. Akik mégis rászánják magukat a terápiára, azokkal nagy eséllyel szép sikereket lehet elérni, a pszichés alapú szexuális problémák ugyanis a férfiak esetében sokkal könnyebben kezelhetők, mint a női gondok.

Orgazmus során az egyén gyönyörérzete abból adódik, hogy az alhasban ritmikus izommozgások jönnek létre. Ez a férfiaknál az ondó kilövelléséhez vezet, míg a nőknél a hüvelyfal külső harmadának az összehúzódásához. A leggyakoribb női funkciózavar ebben a szakaszban az orgazmuszavar. Ilyen esetekben az orgazmus egyáltalán nem- vagy nagyon nehezen következik be. A nők 20-30 százalékánál fordul elő, menopauza előtt ritkábban (15%), ezt követően gyakrabban (35%).

A szexuális együttlét során az izgalmi fázisnak fizikai jelei vannak. A nőknél a legtipikusabb a nedvesedés, a férfiaknál az erekció. A férfi izgalom jelenléte sokkal látványosabb a nőihez képest, ezért az esetlegesen felmerülő problémák könnyen észrevehetők, és ez rengeteg szorongást, aggodalmat válthat ki mindkét nemből. Korábban az erekciós zavart impotenciának is nevezték. Ezt az elnevezést ma szexuálterápiás szempontból azért sem tartjuk helyénvalónak, mert a jelenségre egy megoldandó problémaként-,

Nem sokkal ezelőtt írtunk a szexuális együttlétek öt szakaszáról, a vágytól az orgazmusig. A második fázis az ún. készenléti szakasz, amelynek során a női és a férfi test is felkészül az aktusra. Ilyenkor – ingerlés hatására – az egész testben eluralkodik egy kellemes fizikai izgatottság, amelynek konkrét jelei vannak. Ezúttal ennek a szakasznak a női vetületeiről-, a felmerülő nehézségekről- és a problémák hátterében álló, gyakori pszichológiai faktorokról lesz szó.

Az elmúlt hónapban a női vágy zavarainak okait tártuk fel, most a férfiakra térünk ki részletesebben. Szexuális hipoaktivitást a férfiak körülbelül 15 százaléka él át huzamosabb ideig élete során valamikor. Ez a számadat jóval kisebb ugyan annál, amit a nők kapcsán említettünk - 20-35 százalék -, mégis érdekesség, hogy a férfiak életében az ilyen nagyarányú vágybeli intenzitáscsökkenés újkeletű problémának számít, vagy ha jelen is volt korábban, teljes mértékben tabunak számított.

Gyakran, még ha a legjobbat akarjuk is, jégtorlaszok emelkednek közöttünk, amiket – legalábbis úgy érezzük – a legnagyobb szeretettel sem tudunk felolvasztani. Talán azért, mert nem elég a másik, a feleség, a férj, a gyermek, a barátnő iránt bennünk meglévő meleg érzelmek sokasága – szemléletváltásra, eszköztárunk bővítésére is szükség van. Csak néhány életterületünkről szemléztünk, de érdemes ezt továbbgondolni.

A szexuális diszfunkció olyan pszichés zavar, ami megakadályozza a szexuális élet gyakorlását vagy élvezetét. Ezekről a problémákról a legtöbbünk számára kellemetlen beszélni, jellemzően alacsony önértékelést, frusztrációt és érzelmi válságot, szorongást és szégyenérzetet tapasztal meg az, aki ilyen gondokkal szembesül. Vannak, akik a szexuális élet megkezdésétől kezdve ilyen problémákat élnek át, mások esetében szerzett nehézségről van szó, ami egy bizonyos életszakaszban nehezíti meg a szexuális életet

A szexről nem beszélni, hanem csinálni kell – halljuk a városi bölcsességet, hasonlóan sok más közhelyhez ebben a témában. A szexről valóban keveset beszélünk, de egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert annyira jól és gyakran csináljuk. Sokkal inkább azért, mert a szexualitást máig körülveszik a tabuk.

A párkapcsolat életünk egyik legjelentősebb köteléke. Mivel az életszerepeink kapcsolati alapúak, fontos foglalkoznunk a párkapcsolatban megélt érzésekkel, működéseinkkel, mintáinkkal és az ezekből adódó nehézségekkel. Önismereti munkával nagy lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy felismerjük, mi mozgat bennünket a párkapcsolatunkban, milyen érzelmeket élünk meg, mit hoztunk a családból, milyen módon tudunk kapcsolódni a partnerünkhöz. A párkapcsolat az egyik legnagyobb intimitást, testi-lelki közelsé

A szexualitásról nyíltan beszélni sokszor még a partnerünkkel sem könnyű, sőt, a kapcsolatainkban lehetnek olyan időszakok, amikor a szex olyannyira a feszültség forrása, hogy azt sem tudjuk, miként lehetne előhozakodni a nehézségeinkkel. Mindezt tetőzi, hogy bár látszólag hatalmas szexuális szabadosságban élünk, a hétköznapjainkban még mindig tabu a vágyainkat és a szexuális szükségleteinket kifejezni.

Olvasom, hogy a dán iskolákban az év 6. hete az ún. Szex hét. Úgy tűnik, tőlünk északabbra nem kerülik a szexre utaló kifejezéseket a tanórákon. Ellenkezőleg, immár 14 éve ez a mindenkit érintő tematika kerül februárban az iskolai programok fókuszába.

Fütyi! Pfúj. Csúnyája! Cuni! Jajj, ki ne mondd! Lehetőleg soha. Ha kimondod, bevonzod az ősbűn varázslóasszonyát, aki megátkoz téged. Sajnos, valahogy így állunk hozzá a saját szexualitásunkhoz, szerencsésen átörököltük az évszázados taburendszert. Hogy aztán negyvenévesen még mindig erősen pironkodva tudjunk a nőgyógyásznál arról beszámolni, hogy a csúnyánknak valamilyen baja lehet.

Utcalány, kéjhölgy, kurtizán, szajha, örömlány, céda, lotyó, cafka, kokott, repedtsarkú, bárcás – legalább huszonöt magyar szavunk van a prostituáltak megnevezésére. A nyelv híven tükrözi: jelenség ez ma is. A motivációról viszont igen keveset beszélünk.

Micsoda érzés! Alig lehet megmagyarázni, miért pont ő. Hadoválunk valamit kémiáról és feromonokról, a szeméről, ahogy néz, a szájáról – bár fogalmunk nincs, hogy miről beszél –, a kezéről, és arról, ahogy ezek a kezek tartanak, fognak, szorítanak, odahúznak és kipörgetnek, markolnak, simogatnak. Szó nem marad, a test irányít, követ, mint egy megszállott: képtelen a nemre, érinteni, érezni akarja, elveszni benne. Vágy. Ezt jól ismerjük. Most viszont ismerjük meg azt, ami kioltja. Ha kiderül, hogy a valósá

Nőként életünk talán egyik legérdekesebb időszaka a várandósság: kilenc hónapja alatt számtalan érzelmi és fizikai változáson esünk át. A babavárás, majd a kicsi érkezése nemi életünkre is kihatással van, a változásokkal pedig nem mindig egyszerű megbirkózni. A megszokott nemi élethez való visszatérésben talán a legfontosabb, hogy kommunikáljunk párunkkal. A gyakorlati tanácsokban pedig dr. Szabó Sándor szülés-nőgyógyász főorvos volt segítségünkre. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin októberi számában jele

Betoppanunk az ajtón – családi, baráti összejövetelre jöttünk –, ám a házigazdák gyerekeinél ezúttal a barát, barátnő is vendégeskedik. Bemutatnak, oldott, kellemes a hangulat. Semmi para, pusmogás a fiatalok háta mögött. Nem utópia ez: igenis vannak olyan családok, ahol zsigerből ilyen természetesen kezelik a helyzetet. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.)

Egyik legellentmondásosabb tabutémánk a szexualitás. Már gyerekként érezzük a felnőttek zavarát, amikor ilyesmi kerül terítékre: vagy elhessegetik, vagy kínos prédikáció-ömlesztést kapunk a fejünkre, gyanús, elhallgatásokkal, titkokkal benőtt területen lépkedünk. Milyen batyut, útravalót kapunk mi, székelyföldi, erdélyi magyar lányok, asszonyok a szexualitással kapcsolatban, amikor először érezzük meg testünk ritmusát?