Bármi is volt, ezentúl minden jobb lesz: másképp süt a nap – az asztalunkra is

Talán nincs olyan ember, aki a hosszú tél után ne várná a tavaszt. Legyünk bár télimádók, a szürkeség, a fény hiánya, a hideg általában felemészti belső tartalékainkat. Egy nap azonban észrevesszük, hogy másképp süt a nap. Olyan tavasziasan. Mindez arra sarkall, hogy többet legyünk a szabadban. A természet, a napfény, a madárcsicsergés és az ébredező természet megfigyelése pedig maga után vonja a jobb hangulatot. Tegyük hát töltőre a lelkünket! De hogyan?

Akár a közeli parkban sétálunk, akár a kertünkben, a város egy kertvárosi részén vagy az erdőben, egyaránt megtapasztalhatjuk a természetben levés jótékony hatását. Különösen igaz ez enyhe és közepes szorongás, depresszió esetén, de más mentális problémákra is jótékony hatású a természet. Főként, ha észrevesszük a moccani készülő rügyeket, a lábunkhoz simuló virágokat, a jöttünkre elhallgató, majd újra dalra fakadó madarakat. Bármilyen is volt a tél, a természet minden évben elemi erővel újul meg. S valahogy ránk, emberekre is átragad ez a feltétel nélküli hit és reménykedés, hogy 

bármi is volt, ezentúl minden jobb lesz. Hogy lesz erőnk a változáshoz, vagy lesz erőnk elviselni a megváltoztathatatlant.

A természetben levés szorosan összefügg a mozgással. Ez azért lényeges, mert egy néhány napja megjelent cikkben, amely majdnem száz kutatás metaanalízisét végezte el, arra jutottak a szakértők, hogy a mozgás a depresszió, a szorongás és a stressz kezelésében még a gyógyszereknél és a pszichoterápiánál is hatékonyabb. Sőt, várandósság, gyermekágyi időszak és vesebetegségek esetén is kimutatható a mozgás jótékony szerepe. A kutatás arra is rámutat, hogy az intenzívebb mozgás hatékonyabb, ezért nem árt, ha időnként meggyorsítjuk a lépteinket.

A természetben levés és a mozgás után fordítsuk figyelmünket a táplálkozásra. 

A nehéz, zsíros, laktató ételek ideje lejárt, legtöbbünk szervezete ilyentájt már jelez, hogy ideje könnyebb kosztra térni. 

Nincs könnyű dolgunk, ha friss, szezonális alapanyagokat akarunk fogyasztani, hiszen márciusban még alig akad ilyen. De megjelenik már a retek, amelynek zsenge leveleit kár lenne kidobni, hiszen friss ízű pestót készíthetünk belőle, amely tésztaszószként-, de pirítós kenyérre kenve is üde és finom. A színes ételek – különösen tavasszal a zöld – vitalizálnak, törekedjünk a rendszeres fogyasztásukra.

A tojás a jolly joker tavasszal. 

A megújulás szimbóluma, nem véletlen, hogy előételként (reggeliként) és a torta alapanyagaként is megjelenik most. Könnyen emészthető, és tele van fontos tápanyagokkal, akárcsak a borjúhús, amelyből egy könnyed, tavaszi fogást készítettem retekkel és újhagymával. A retek párolva is finom!

Talán a mimózatorta szorul a leginkább magyarázatra ebben a menüsorban. Nem csak az élénksárga színe és könnyű textúrája miatt választottam. Hanem azért is, mert Olaszországban nőnapkor ezzel és egy mimóza ágacskával köszöntik a nőket. A márciust – inkább kereskedelmi okokból – a nők hónapjának is szokták nevezni. Miért ne fordíthatnánk ezt a javunkra, és ünnepelhetnénk női mivoltunkat egy hónapon át? Kint a szabadban, mozgás közben, könnyű, finom ételekkel és legfőképp jó társasággal. Még akkor is, ha az utóbbi néha csak mi magunk vagyunk.

Reteklevél-pestós pirítós buggyantott tojással

Hozzávalók: 4 szelet kenyér, 4 tojás, 1 kötés retek, 1/2 dl olívaolaj, 1 marék dió, 3 dkg kemény juhsajt/parmezán, 2 cikk fokhagyma, só, 2 evőkanál, ecet, kevés paprika

Reteklevél-pestós pirítós buggyantott tojással

Elkészítése: Egy fazékba vizet teszünk forrni, ecetet adunk hozzá, a sajtot lereszeljük. A késes aprítóba beletesszük a zsenge retekleveleket, a diót, az olívaolajat, a fokhagymát, a sajtot, a sót. Krémesre kavarjuk. A tojásokat egyenként feltörjük, óvatosan egy kávéscsészébe tesszük, onnan pedig a forró vízbe engedjük. Pár perc múlva egy szűrőkanállal kiemeljük egy tányérra, amelyre előzőleg papírszalvétát tettünk. A kenyérszeleteket megpirítjuk. Összeállítjuk a szendvicset: a pirított kenyérszeleteket megkenjük reteklevél pestóval. Ráhelyezzük a buggyantott tojást, megszórjuk sóval, paprikával. Friss retekkel tálaljuk.

Tavaszi borjúszelet sózott citrommal

Hozzávalók: 80 dkg borjúhús, 2 evőkanál liszt, só, bors, olaj, 1 kötés újhagyma, 1 kötés retek, 2 dl száraz fehérbor, 1 sózott citrom héja, petrezselyemzöld

Tavaszi borjúszelet sózott citrommal

Elkészítése: A borjúhúst ujjnyi vastagra szeleteljük, kissé kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk. A hússzeleteket lisztbe mártjuk, forró olajban mindkét oldalukat megpirítjuk. Az újhagymát és a retket megpucoljuk, a retket félbe vágjuk, a citromhéjat vékonyan felcsíkozzuk. A húst kiszedjük, a zsiradékhoz adjuk a bort, kissé felkapargatjuk a lesült részeket. Beletesszük az újhagymát, a retket, visszahelyezzük a húst, és lassú tűzön puhára pároljuk. A vége felé hozzáadjuk a sós citromhéjat. Petrezselyemzölddel meghintve, bulgurral tálaljuk.

Mimózatorta – az olasz nőnapi klasszikus

Hozzávalók: A piskótához: 8 tojás, egy csipet só, 1 teáskanál vanília kivonat, 20 dkg cukor, 1 citrom héja, 1 evőkanál citromlé, 50 g kukoricakeményítő, 12 dkg liszt

A krémhez: ½ l tej, 1 vaníliarúd, 5 tojássárgája, 15 dkg cukor, 50 g kukoricakeményítő, 2 dl tejszín

A sziruphoz: 1 dl víz, 50 ml limoncello/narancslikőr, 6 dkg cukor

A tálaláshoz: porcukor

Mimózatorta

Elkészítése: A piskótához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből egy csipet só hozzáadásával kemény habot verünk, úgy, hogy a vége felé hozzáadjuk a cukor felét. Közben a tojás sárgáját kikavarjuk a cukorral és a vanília kivonattal. Hozzáadjuk a citrom levét, a citrom lereszelt héját, valamint a lisztet és a keményítőt. Végül óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot. Két közepes tortaformát sütőpapírral kibélelünk. A piskóta alapot a két tortaformában elosztjuk, és 180 fokos sütőben megsütjük.

A vaníliarudat félbevágjuk, a magokat kikaparjuk, a hüvellyel együtt a tejhez adjuk. A tejet felforrósítjuk. A tojás sárgáját elkavarjuk a cukorral, a keményítővel, végül hozzákavarjuk a vaníliás tejet. Közepes tűzön addig kavarjuk, amíg puding szerűen besűrűsödik. Frissentartó fóliát nyomunk a felületére, és hagyjuk teljesen kihűlni.

A sziruphoz a vizet felforraljuk a cukorral és az alkohollal. Hagyjuk kissé besűrűsödni. A piskótákat vízszintesen félbe vágjuk. Az egyik lapot 1 cm-es kockákra vágjuk. A tejszínt habbá verjük, a kihűlt vaníliakrémmel elvegyítjük. A krémet három felé osztjuk. Az alsó tortalapot meglocsoljuk a szirup felével, rákenjük a krém egy részét. Ráhelyezzük a második piskótalapot, és a műveletet megismételjük. A harmadik piskótalapot a torta tetejére helyezzük, és a maradék krémmel teljesen bevonjuk a tortát. A piskótadarabokkal beborítjuk a torta teljes felületét. Néhány órát hűvös helyen állni hagyjuk. Porcukorral meghintve tálaljuk.

Fotók: Dimén Varga Tünde

Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Megtartó gyökereink: üljünk le legalább naponta egyszer a családi asztalhoz
Megtartó gyökereink: üljünk le legalább naponta egyszer a családi asztalhoz

Ez a tél a megszorítások tele pénzügyi szempontból. Sok család az élelmezésre szánt keretből vesz el a fűtésköltség javára. Ilyenkor mindig nagy kérdés, hogyan főzzünk úgy, hogy ne lemondásnak, hanem inkább kreativitásunk kibontakozásának éljük meg a konyhában töltött időt. Erre az az egyik javaslatom, hogy az egyszerű, olcsó, de hasznos alapanyagokat, például a gyökérzöldségeket készítsük el különlegesebb módon.