kopogtató

Régi csűr deszkáiból újragondolt, mesés kapun át érkezünk Koszta Ignácz fenyédi szalmaházába. Az ügyeskezű hobbiasztalos foglalkozása szerint zenetanár, de mindent IS csinál. Két évig tanulta a szalmaház építésének módját, s az összes bútor a keze munkáját dicséri. Az, hogy egész télen százötven (!) lejt költenek fűtésre – még a szigetelőanyagok iránt kevésbé érdeklődők számára is megéri a tovább olvasást – és gondolást. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)

Értékmentés volt az elsődleges célja annak, hogy Kosután Attila egy bontásra ítélt ház anyagát használta fel saját otthonához. A gyergyócsomafalvi építész élhető és fenntartható, mégis mai igényekhez igazodó házat épített helyi szokás szerint, kalákában.

Gyergyószárhegy a sajátos hangulatát elsősorban az épített örökségének köszönheti, s ahogy a kicsi utcácskákat járjuk, valódi kincsekre bukkanunk. Ilyen a Vargyas-Moni család otthona is, egy több mint százéves, nem szokványos parasztházból kialakított, meleg családi fészek, ahol az eredeti formavilágot megőrizve, napfényes, élhető tereket alakítottak a házigazdák. Gabi és Lajos – valamint két kislányuk, Janka és Dorka – megmutatták az állandóság és a változás csodás egyensúlyát. (Cikkünk a Nőileg magazi

Kis Provence egy Marosvásárhely melletti faluban: a kreativitás legyőzte a határokat, és sikerült e házba varázsolni azt a mediterrán hangulatot, ami a francia vidékies, elegáns otthonokra jellemző. A ház asszonyában, Csernik-Vass Kármenben gyakran feltörő ötleteknek köszönhető, hogy ez az otthon folyton változik. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszámában jelent meg).

A széki asszonyok jelentős része a mai napig hordja a hagyományos viseletét. Ezek a nők egyszerre üde és különleges színfoltjai az olyan nagyvárosoknak, mint Kolozsvár vagy Budapest, ahová dolgozni, takarítani, vásározni járnak. Csorba Zsuzsa néni is közel negyven éve jár varrottasaival a Kárpát-medence legjelentősebb vásáraiba. Otthona egyszerre tükrözi hagyománytiszteletét, és őrzi munkája gyümölcseit, utazásai emlékét. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Kora tavaszi napon kopogunk a bögözi Kincses portára, a tavasz ígérete már a levegőben, de még nem lehet eldönteni, hogy kint vagy bent van hidegebb, amíg bejárjuk a portát, s megcsodáljuk az 1880-as években épült házat: polgári miliő egy falusi házban, évszázados kincsek az elcsendesedés és a falusi feltöltődés szolgálatába állítva. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámában jelent meg.)

Pál Ferenczi Gyöngyi és Pál Csaba „Pinky”, a Tamási Áron Színház színésznője és az egykori francia idegenlégiós sepsiszentkirályi háza egy meghitt családi fészek, amelyet saját igényeik szerint alakítottak ki. Mindennek megvan a helye és szerepe benne. A hagyományos, tornácos-fagerendás házat a „semmiből” építették fel, és nagyon büszkék rá. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában jelent meg).

Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színésze, számos film szereplője. Az elmúlt években sokat volt Budapesten, többek között a Nemzeti Színházban is játszott, de sok időt tölt forgatásokon is. A nagyváros és a munka pörgéséből néhány éve szörcsei otthonába tér haza, ahol falusi nyugalom és az állatai várják. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).

Kolozsi Ildi és férje, Kolozsi Attila mindketten kézművesek. Míg Attila kályhákat rak, fazekal, izgalmasabbnál izgalmasabb alkotásokat hoz létre agyagból, Ildi – bár szívesen segít férjének is a kerámiatárgyak díszítésénél – gyapjúból készít puha, színes, dísz- és használati nemeztárgyakat. A házaspár a sepsikőröspataki otthonában mutatta meg, hogy milyen, amikor egy házon látható a lakóinak keze nyoma, sőt a lelkük is benne van. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)