Régen az augusztust az új kenyér- és a bőség havának is nevezték, de a római császárról, Augustus Octavianusról kapta a hónap az augusztus nevet. Ezekben a hetekben van a forint születésnapja, az anyatejes táplálás világnapja, és ugyancsak augusztusban tartják a fiatalok- és a balkezesek napját is.

A Julius Caesarról elnevezett júliust a népi kalendárium Szent Jakab havaként említi, nevezi, a meteorológusok Nyárhóként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, ugyanakkor őseink a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták.

Fényt ad, melegít, éltet – nem csoda, hogy évezredekig istenként imádták, ma is minden körülötte forog. A Napot férfias isteni erőnek, a tudatosság megtestesítőjének tekintő napkultusz nemcsak az ókori egyiptomiaknál dívott, a világ számos vidékén, így a Kárpát-medence legfontosabb zarándokhelyén, Csíksomlyón is létezhetett. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Jupiter felesége, Junó római istennő ihlethette e hónap nevét, a népi kalendárium Szent Iván havaként említi, az Arvisurák szerint június a Napisten hava. Ebben a hónapban emlékezünk a trianoni békeszerződés aláírására, és június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is.

A latin Maius hónapot valószínűleg a régi római Maia istennő (vagy férfi párja, Maius) után nevezték el. A görögöknél Maia Zeusz szeretője, és Hermész anyja. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s a május is a növekedés hónapja. A május mindenütt a nyár „aggodalmas adventjének” tűnik, aminek a termés féltése volt az alapja. Az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt a május, Rómában tilos volt ekkor házasságot kötni és házaséletet élni, ekkor takarít

Hóbortos az időjárás, így áprilisban. Csontig hatoló szél kavarja a szakadó havat odakint, legbelül pedig a tavasz melengető napsugaraira vágyunk. Egyre közeleg a húsvét, a böjt időszaka azonban nem járt még le, ez az időjárás pedig akaratlanul is azt az érzést kelti, mintha a természet is a feltámadás napját várná a tavaszi újjászületéssel. De bennünk mi hozza el az újjászületést?

A hagyomány szerint ennek a hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak az etruszk neve után (Apru – a görögöknél Aphrodité). Mások a latin aperire „kinyílni, megnyitni” igére vezetik vissza a hónap nevének eredetét: nyiladozik a természet. A néphagyomány azonban április 24-től, azaz Szent György napjától számítja az igazi tavasz kezdetét. A régiek ezen a napon megtisztították a forrásokat, és csak ezután lehetett kihajtani a legelőre az állatokat.

A népi kalendáriumban a böjt máshavának és böjtmás havának is nevezik a márciust, mely nevét Marsról, a háború Istenéről kapta. Az ókori Rómában ugyanis szerencsésnek tartották, ha a háborúkat ebben az időszakban indították. Nem csak a nemzetközi nőnap, de a székely szabadság napja is ebben a hónapban van, ugyanakkor a magyar sajtó napja, de a DJ-k világnapja és a nemzetközi Pí nap is.

Gyakran, még ha a legjobbat akarjuk is, jégtorlaszok emelkednek közöttünk, amiket – legalábbis úgy érezzük – a legnagyobb szeretettel sem tudunk felolvasztani. Talán azért, mert nem elég a másik, a feleség, a férj, a gyermek, a barátnő iránt bennünk meglévő meleg érzelmek sokasága – szemléletváltásra, eszköztárunk bővítésére is szükség van. Csak néhány életterületünkről szemléztünk, de érdemes ezt továbbgondolni.

Ez a tél a megszorítások tele pénzügyi szempontból. Sok család az élelmezésre szánt keretből vesz el a fűtésköltség javára. Ilyenkor mindig nagy kérdés, hogyan főzzünk úgy, hogy ne lemondásnak, hanem inkább kreativitásunk kibontakozásának éljük meg a konyhában töltött időt. Erre az az egyik javaslatom, hogy az egyszerű, olcsó, de hasznos alapanyagokat, például a gyökérzöldségeket készítsük el különlegesebb módon.

A megtisztulás ideje — Jégbontó, vagy Jégtörő hava, őseink pedig Szarvastor havának is nevezték februárt, a meteorológusok pedig télutóként tartják számon. A hónap neve, Februarius a „tisztulás” szóból ered. A február ugyanis már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságot követő testi-lelki megtisztulás idejének számított. Valamikor az év utolsó hónapja volt, s ezért ragasztották hozzá a szökőnapokat. Az év utolsó hónapjában pedig illett az embereknek megtisztulniuk. Keresztény időkben a február a

Január évkezdet – de mióta? Az első római naptár csak a mezei munkák szempontjából számba vehető tíz hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli „holt időt” – a Bak és a Vízöntő havát – csak az i.e. 700 körül iktatták be az új, 12 hónapos holdnaptárba, Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius névadója a kezdet és a vég istene,

Gyerekkoromban, amikor először mondta édesanyám, hogy megyünk radinába, őszinte érdeklődéssel kérdeztem meg, hogy az hol van? Akkor még nem tudtam, hogy a radina a gyermekágyas anya eledele, amelyről a komaasszonyok gondoskodnak. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

Újratervezés – halljuk gyakran az autóban a navigációs alkalmazástól, és az esetek nagy többségében követjük az utasításokat, főként ha számunkra idegen terepen haladunk. A mindennapokban azonban számos olyan helyzettel szembesülünk, amikor nem megy ilyen könnyen az „irányváltás”. Van, aki nehezen bírja rá magát, hogy egészségesebb életmódot folytasson, elkezdjen sportolni, más inkább kiállja a kígyózó sorokat, mintsem online intézze ügyeit, és még mindig szép számban akadnak olyanok, akik kizárólag kész

Sokan frászt kapnak attól, ha elhangzik, életmódváltásra van szükség, életmódot kellene váltani, ő és ő életmódot váltott. Frusztrál, ha másnak sikerült az, amire az egészségem szempontjából nekem is szükségem lenne, azonban nálam még csak a terv van kész, de majd holnap, hanem holnapután nekifogok. Talán azért, mert titkon tudjuk, a változáshoz nem elég, ha csupán külsőségekben mutatkozik meg a szándék, egy picivel többre van szükség ahhoz, hogy tartós, egészséget szolgáló újfajta életmódot mondhassunk

Többnyire szokásainkba befagyva éljük mindennapjainkat, ami persze védelmet nyújt, de akadálya is lehet annak, hogy lépéseket tegyünk valami új, más, vagy minden értelemben egészségesebb, minőségibb élet felé.

Az új év kezdetén sokan tesznek fogadalmakat, mások terveket szőnek, és persze sokan vannak olyanok is, akiket inkább bosszant a fogadkozás, mert értelmetlennek tartják vagy éppen már kipróbálták ezeket, mégis puszta ábrándozás maradt a szilveszter éjszakai, önmaguknak tett ígéret. A változás iránti igény nem csak az új naptári év elején indulhat el bennünk, más nagyobb fordulópontok környékén (születésnap, valamilyen évforduló stb.) is, olykor pedig egy nagyobb krízis vezet el oda, hogy úgy véljük, ez í

Legyen bár az ember hagyománytisztelő vagy sem, öreg vagy fiatal, az év első napja sokunk számára különös, megfoghatatlan jelentőséggel bír. Korok és kultúrák iktattak be különböző, a régi és új közötti választóvonalként szolgáló, dátumhoz kötött eseményeket, amelyektől a megújulást remélték, azt, hogy ami jön, „jobb” lesz, és ami megy, magával viszi a „rosszat”. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. decemberi lapszámában jelent meg.)