A protokoll nagykönyv szerint a megjelenésünk nem csupán fél-, hanem a teljes sikert jelentheti. Ezzel szemben, mifelénk a szürke összes árnyalatát viseljük, pedig van élet a fekete-fehér kombináción túl, még a protokoll szerint is.
Extravagáns és fenntartható. Ezzel a két jelzővel lehetne illetni elsőként a marosvásárhelyi Ferencz Borbála ruhakollekcióit. Az upcycling, ami érdekli a fiatal divattervezőt, aki műanyagokból készít ékszereket, ruhafoszlányokból hordható darabokat.
Gyakran láthatunk olyan videókat, amelyekben azt mutatják be, hogy a pár száz dolláros ruháknak vannak pár tíz dolláros párjaik, amelyekben pont úgy néz ki az ember, mint a luxusmárkák termékeiben. Mégsem ritka az, hogy a drágábbat vásároljuk. Vagy legalábbis arra vágynánk. De miért is?
Adott négy negyven fölötti, székelykeresztúri nő, akik imádnak öltözködni, és egy átlagos hétköznapból is képesek valami rendkívülit kihozni. Egyszerűen azzal, hogy egy ötlet alapján összehangoltan, mégis különlegesen öltöznek fel a keddi lányok.
Napjaink dizájnerei kényük-kedvük szerint kurtítják vagy hosszabbítják a szoknyát, de nem volt ez mindig így: a miniszoknya megszületéséhez rögös út vezetett, sokszor botrányokkal kikövezve. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)
Az elmúlt századokban a kalap sokkal többet jelentett egyszerű ruhadarabnál: a fejfedő a társadalmi státuszt és a családi állapotot is jelezte. Manapság legfőképpen csak nyaraláskor, strandon viselünk kalapot, pedig remek kiegészítő, minden évszakban választhatunk magunknak egy-egy stílusos darabot. Mire figyeljünk kalapválasztáskor? Ebben segít Albert Izabella stílustanácsadó. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. augusztusi lapszámában jelent meg.)
Nem csak beszél róla és megalkotja, ő maga az erő. Jánosi Ágnes ruhatervező rengeteg munkát fektetett abba, hogy megmutassa azt a hét archetípust, amely a nőt jellemzi. Teszi mindezt textilbe-, gondolatokba zárva. A benne rejlő erőt pedig ezáltal reflektálja kifelé is, megbolondítva egy csepp szorgalommal és egy jó nagy adag kreativitással. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámában jelent meg.)
Gyakran nem látni őt ugyanabban a ruhában, nem a „kétfarmeres” típus: a székelyudvarhelyi Művelődési Központ vezetője, Simon Mária Tímea igazán „nőcis” jelenség. Nem is tagadja: szeret jól öltözni.
Ápol és eltakar: igaz ez a bő, földig érő ruhára vagy szoknyára. Kényelmes, ez sem elhanyagolandó szempont. Nagyon nem mindegy azonban, hogy ki, hová és hogyan viseli… Mutatjuk.
A világjárvány közepette sokak megjósolták a divatvilág átalakulását is: fellazuló dresszkódok, a kényelem mint elsődleges szempont – 2021-re a jövendölések egy része be is jött, Erdélybe is beszivárgott a trend. Soha nem gondoltuk volna, hogy ezt írjuk, de: ma már teljesen elfogadható utcai, sőt, munkahelyi viseletté vált a „tréning”. Hogyan? Hát így… (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
A chatbot egyáltalán nem jobb társ, mint egy hús-vér ember, mégis vonzó a fiatalok számára, mert azonnali, ítélkezésmentes meghallgatásra találnak, és úgy gondolják, hogy ezt otthon nem kapják meg.
Immár két hónapja, kisbabája hozzátáplálásával egyidejűleg váltott életmódot. Sporttal, tiszta étkezéssel, mentális megújulással. Úgy érezte, a tőle telhetőt megtette, jó úton halad, és immár a felnőtt méltóságával és elfogadással tud testére tekinteni.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?
Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.
Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.
Dühös vagyok az ébresztőre. Nem ér, hogy máris reggel van. Amikor olyan melegen és puhán ölel körül az ágy. Nyújtózkodom egyet. A madarak reggeli csicsergését hallva, máris öröm férkőzik a szívembe, hiszen tavasz van végre…
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Van, aki a kilátókat keresi egy idegen városban, más híres vendéglőket vagy a legszebb strandot, én előbb-utóbb biztosan a piacon kötök ki. Van, ahol a piac a legolcsóbb hely, és van, ahol a legdrágább. Én csak élvezem a zsongást.
Megállsz a tükör előtt egy gyönyörű színű ruhában. Olyan árnyalat, amit már láttál másokon ragyogni. Olyan, amibe első pillantásra beleszerettél. És mégsem stimmel valami.
Szakáll vagy simára borotvált arc? A férfiak ápoltsága ma már jóval több egy gyors borotválkozásnál. Szász Ferenc-Barna borbéllyal a barbershopok reneszánszáról, a jó borotválkozásról és az ápolt szakáll titkairól beszélgettünk.
Nem kell mindjárt hónapokra Dél-Amerikába menni vagy egyedül végigstoppolni Ázsiát: lehet egy háromnapos városnézés Rómában, egy koncert Budapesten vagy egy konferencia után megtoldott hétvége. Az önállóságot nem kilométerben mérik...
Van valami varázslatos abban, ahogy nyártól őszig megtelik a kamra színes üvegekkel. S bár ma már szinte mindenhez hozzájutunk télen is, és házias ízeket is vásárolhatunk egész évben, a saját kezünkkel szedett, pucolt zöldségnek, gyümölcsnek nincs párja.
Van valami különös a szeptemberben. Ahogy hűvösebbé válnak a reggelek, előkerülnek a zárt cipők, a zakók és a „most aztán összeszedem magam” gondolatok. Mintha a nyár végével nekünk is kötelező lenne minden szempontból jobb változatunkká alakulni.
Gurzó Bernadette szín- és stílustanácsadóként vallja: nem hatalmas mennyiségű ruhára van szükségünk, hanem arra, hogy a szekrényünkben lévők harmóniában legyenek egymással, így bármit kapunk magunkra, stílusos lesz a megjelenésünk.
Molnár Renáta és férje, Botond csíkzsögödi otthona nemcsak a kilátás miatt figyelemre méltó. Egyszerre modern és rusztikus, vagány megoldásokkal, tele színekkel. És ha körbejárjuk, nemcsak egy otthont ismerünk meg, hanem a benne élők értékrendjét is.
Négy éve vágtunk neki az első kempinges Balkán-túránknak. Akkor még mi sem tudtuk pontosan, mire vállalkozunk. A légkondicionált hotelszobát autóra, a kényelmes ágyat egy improvizált fekhelyre, a saját fürdőszobát pedig kempingmosdóra cseréltük.