Este, amikor a gyerekek már ágyban vannak, és az esti szertartás utolsó momentuma is lezárult, még ott maradok velük, összebújva. Ilyenkor befészkelem magam én is közéjük, és várom, hogy elszenderedjenek.
A nők 75-80 százaléka különféle testi-lelki tüneteket észlel a menstruáció előtti 5–10 napban. Kétszáz fölött van azoknak a tüneteknek a száma, amelyet az orvostudomány premenstruációs tünetegyüttesnek hív.
A színes falevelek hullása, a recsegve égő gallyak füstje és a madárfütty nélkül maradt kertek mindegyre jelzik a múlást, a véget. Születés, bimbózás, virulás, érés, pusztulás. Da capo al fine…
Sok család életében kisebb erejű földrengést okoz a kistestvér születése. Meginognak eddig biztonságos, testreszabott szerepek, pozíciók, hirtelen újra kell építeni önmagunkat, egymáshoz kapcsoló érzés-hídjainkat pedig több tartóoszloppal kell ellátni.
Örs fiam, a maga négyévnyi élettapasztalatával, olyan bölcsességeket tanít nekünk, amelyek mellett a több száz oldalas önsegítő könyvek vagy a klasszikus mélylélektan elméletei erőtlen magyarázkodásoknak tűnnek csupán.
A vonatállomás mellett lakunk, a sínekhez egész közel. Ezért a reggeli telefonos ébresztés helyett a székelygőzös füttyszava jelezte a nap indulását. Egyik reggel egy sajátos ébresztésre tértem magamhoz.
Álltam a koporsó mellett, kerestem magamban az évek alatt felgyülemlett dühöt. Furcsa, milyen kicsi helyre kerül a test, ha kilehelte a lelket, ötlött fel bennem. Méregettem a ravatalt, s közben ráébredtem: megbocsátottam.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?
Jócskán benne vagyunk az esküvőszezonban, de a java azért még hátravan. Van néhány dolog, amit az ember ösztönösen tud vagy érez, és vannak írott és íratlan szabályok is, amelyeket, ha nem is tartunk be, jó, ha tudunk róluk.
A húspotyoló a jólét szimbóluma, mert a húsevés a magasabb életszínvonalról árulkodik ezen a vidéken. Disznót vágni, borjút vágni, nem adatott meg minden földművesnek, mint ahogy jó minőségű húst enni sem adatott meg minden városi atyafinak.
A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.
Férjemmel együtt városi gyerekek voltunk, tömbházlakásban nőttünk fel. Évente csupán egyszer-kétszer jutottunk el néhány napra falun élő nagyszüleinkhez, igaz, azok az év legszebb napjai voltak, és azóta is úgy maradtak meg emlékeimben.
Nem hiszem el, először az autó, most meg a TV is. Anya karba tett kézzel förmed rá: Most min csodálkozol? Ha folyton arról beszélsz, hogy új autót, új TV-t szeretnél, az lenne kész csoda, ha a régiek nem mondanák fel a szolgálatot.
Pár évvel ezelőtt történt, Dorka unokahúgom akkor ötéves volt. Pajtik híján unalmas volt számára a konfirmációs ebéd, ezért kitalálta, hogy szépségversenyt rendez a vendégeknek.
„A nő a házi tűzhely őrzője.” „Az otthon melegét a nőnek kell megteremtenie.” Hányszor hallottuk, éreztük ezeknek a „parancsolatoknak” a kényszerítő, már-már zsaroló követelését?
A gomba az az alapanyagunk, ami nem növény, de nem is állat, így tartjuk. Éppen ennek köszönhetően körültekintően és némi szaktudással felvértezve szedjünk gombát. A legjobb, ha szakértő gombászoktól vásároljuk.
Nem jellemző, hogy mi, nők ne akarnánk új ruhadarabokat beszerezni... Magyari Tekla kolléganőnk természetes, sallang- és megfelelésmentes hozzállása az öltözködéshez felér egy motivációs előadással: az vagy, aki vagy, és közel sem a ruhád vagy.
Volt idő, amikor messzire kellett menni egy kis hóért, jégért, a fagylaltfogyasztás csakis a kiváltságosaknak adatott meg. Manapság az átlagember is sok tekintetben jobban él, fagylaltfogyasztás szempontjából mindenképp.
Évek óta mondjuk és mutatjuk, hogy mennyi szépség és izgalmas látnivaló lelhető fel az országhatárokon belül (is). Ezúttal Bukovinára irányítjuk a fókuszt, erre a történelmi régióra, amely világörökségi helyszínek mellett még számtalan ínyencséget kínál.
Nem emlékszem, hogy gyermekkoromban ettünk volna lecsót. Maga a kifejezés sem volt használatban felsőháromszéki családunkban. A lecsó magyarországi étel volt számomra, ott is ettem először, kamaszkoromban.
Csupán tizenöt percnyi autóútra Kolozsvár nyüzsgő belvárosától, Györgyfalva egyik legmagasabb dombján, közel az erdőhöz található Haáz Bence, a Transilvania Filharmónia oboaművészének napfényes vályogháza.