December neve a latin decem („tíz”) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban. A magyar népi kalendárium karácsony havának nevezi, az arvisurák álom havának, a 18. századi nyelvújítók szerint pedig a december „fagyláros”.

Az őszutó-, Szent András- és az enyészet hava is november, a régi római naptár kilencedik hónapja. A 18. századi magyar nyelvújítók a gémberes elnevezést javasolták a hónap elnevezésének, és aki ismeri a novemberi erdélyi ködöket, a kabátok alá bebújó, kíméletlen szelet és a csontig ható, késő őszi esőket, talán egyetért velük: legszívesebben ki sem bújna a paplan alól karácsonyig.

Októbert a katolikus egyház a rózsafüzér hónapjának tekinti, a népi kalendárium Mindenszent havának, a székely-magyar naptár szerint Magvető hava, hiszen ekkor van az őszi vetés ideje. Protestánsoknál gyakran a reformáció hónapjaként is említik, a 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos.

Szeptember eredetileg a hetedik hónap volt az ókori római naptárban, innen a neve, de most már a gyümölcshozó kilencedik. A népi kalendáriumban Szent Mihály hava, számos világnap van ebben a hónapban is: 10-én az öngyilkosság megelőzésének világnapját tartják, de az illetlenségnek is van napja szeptemberben és a gyermekeknek is.

Régen az augusztust az új kenyér- és a bőség havának is nevezték, de a római császárról, Augustus Octavianusról kapta a hónap az augusztus nevet. Ezekben a hetekben van a forint születésnapja, az anyatejes táplálás világnapja, és ugyancsak augusztusban tartják a fiatalok- és a balkezesek napját is.

A Julius Caesarról elnevezett júliust a népi kalendárium Szent Jakab havaként említi, nevezi, a meteorológusok Nyárhóként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, ugyanakkor őseink a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták.

Jupiter felesége, Junó római istennő ihlethette e hónap nevét, a népi kalendárium Szent Iván havaként említi, az Arvisurák szerint június a Napisten hava. Ebben a hónapban emlékezünk a trianoni békeszerződés aláírására, és június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is.

A latin Maius hónapot valószínűleg a régi római Maia istennő (vagy férfi párja, Maius) után nevezték el. A görögöknél Maia Zeusz szeretője, és Hermész anyja. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s a május is a növekedés hónapja. A május mindenütt a nyár „aggodalmas adventjének” tűnik, aminek a termés féltése volt az alapja. Az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt a május, Rómában tilos volt ekkor házasságot kötni és házaséletet élni, ekkor takarít

A hagyomány szerint ennek a hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak az etruszk neve után (Apru – a görögöknél Aphrodité). Mások a latin aperire „kinyílni, megnyitni” igére vezetik vissza a hónap nevének eredetét: nyiladozik a természet. A néphagyomány azonban április 24-től, azaz Szent György napjától számítja az igazi tavasz kezdetét. A régiek ezen a napon megtisztították a forrásokat, és csak ezután lehetett kihajtani a legelőre az állatokat.

A népi kalendáriumban a böjt máshavának és böjtmás havának is nevezik a márciust, mely nevét Marsról, a háború Istenéről kapta. Az ókori Rómában ugyanis szerencsésnek tartották, ha a háborúkat ebben az időszakban indították. Nem csak a nemzetközi nőnap, de a székely szabadság napja is ebben a hónapban van, ugyanakkor a magyar sajtó napja, de a DJ-k világnapja és a nemzetközi Pí nap is.

A megtisztulás ideje — Jégbontó, vagy Jégtörő hava, őseink pedig Szarvastor havának is nevezték februárt, a meteorológusok pedig télutóként tartják számon. A hónap neve, Februarius a „tisztulás” szóból ered. A február ugyanis már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságot követő testi-lelki megtisztulás idejének számított. Valamikor az év utolsó hónapja volt, s ezért ragasztották hozzá a szökőnapokat. Az év utolsó hónapjában pedig illett az embereknek megtisztulniuk. Keresztény időkben a február a

Életünk minden pillanata ritmusokba ágyazott. Már az anyaméhben érezzük édesanyánk szívverésének ritmusát. Ez az ismerős hangmintázat nyugalommal tölt el életünk korai éveiben, de a későbbiekben is szívesen hallgatunk olyan zenét, amelynek ritmusa a nyugalmi szívritmushoz hasonló.

Január évkezdet – de mióta? Az első római naptár csak a mezei munkák szempontjából számba vehető tíz hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli „holt időt” – a Bak és a Vízöntő havát – csak az i.e. 700 körül iktatták be az új, 12 hónapos holdnaptárba, Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius névadója a kezdet és a vég istene,

Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél, mert bizony mindannyiunknak más-más színek állnak jól. Lehet, hogy téged az erős, élénk színek dobnak fel, kivirulsz tőlük, s előfordulhat, hogy barátnődnek épp az ellenkezője, a pasztellszínek állnak jobban. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben, amelyet ma már nagyon sok stílustanácsadó ajánl.