Jólélek

A karácsony sokakban felerősíti a megfelelési vágyat. Mi, nők különösen nehezen tudjuk leküzdeni a tökéletességre törekvésünket.

Örökölt sors című könyvében azt írja Orvos-Tóth Noémi, hogy minden családnak van titka, csak idő kérdése, mikor derül ki. Ezeket a családi titkokat gyakran generációról generációra cipeljük, sokszor azt sem tudjuk, hogy mit, csak a terhét érezzük.

Kádár Annamária pszichológus többrészes írásában mutatja be az érzelmi intelligencia fejlődésének gyerekkori szakaszait, ami nemcsak a kicsik megértésében nyújthat segítséget, hanem saját működésünkkel kapcsolatos kérdésekre is választ adhat. A gyermek fejlődésében a bizalom kialakulása egész életére meghatározhatja kapcsolatát a külvilággal, ezúttal ennek megértésében igazít el a szakember.

Éjszaka van. Szótlanul állok az óceánparton. Soha nem tapasztalt mértékű hála van a szívemben, amiért a Jóisten engem sem felejtett el megteremteni, s látni engedi mindezt. Egész lényemmel érzem, Isten szeret engem.

Gyakran hallhatunk a házasság válságáról, a válások magas számáról. Kutatók és az átlagemberek is keresik a miérteket, ugyanakkor gyakran elhangzik, a házasságnál jobbat még nem találtak ki, és kismillió tippet találunk arra, hogyan őrizzük meg épségét.

Micsoda érzés! Hadoválunk valamit kémiáról és feromonokról, a szeméről, ahogy néz, a szájáról – bár fogalmunk nincs, miről beszél –, a kezéről, és arról, ahogy ez a kéz tart, fog, szorít, odahúz és kipörget, markol, simogat.

A köztudatban rengeteg tévhit, mítosz él a serdülőkorral kapcsolatban, amelyek jó részét a tudomány már megcáfolta. Az agykutatás rohamos fejlődése évről évre arra késztet, hogy szembenézzünk a sztereotípiákkal.

A kamaszkor a testi, lelki, szellemi átalakulás időszaka, egyfajta újjászületés, csak ez esetben az, aki szül, és az, aki születik, egy és ugyanaz a személy. Serdülőkorban átalakul a test, de legalább ennyire megváltozik a személyiség is.

Kattog az agyunk a holnapi teendőkön, vagy tépelődünk, miben hibáztunk tegnap. Gondolataink hol a múltba, hol a jövőbe kalandoznak, miközben sztorikat gyártunk. Na de mi van a mosttal, a jelennel, a pillanatnyi élményeinkkel és érzelmeinkkel?

Ma már egyre szélesebb körben elismert és elfogadott tény, hogy érzelmi intelligenciánk épp olyan fontos, mint az értelmi fejlettségünk. Működésünket, kapcsolatainkat, és az önmagunkkal való jóllétünket egyaránt meghatározza.

Minden szakember jól ismeri a saját képzési módszerének elméletét és gyakorlatát, mégis a terápia a pszichoterapeuta személyiségén keresztül jön létre. Fontos tudni, hogy egyetlen módszer sem gyógyít önmagában, és nincs általános recept sem.

Összegyűjtöttem azokat az alapismérveket, amelyekre érdemes odafigyelned, ha pszichoterapeutára lenne szükséged. Ahhoz, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb szakembert, figyelj a megérzéseidre, szerezz információt, hallgas meg másokat is. Röviden.

Bár az egyszerűség kedvéért sokszor a pszichológus kifejezést használjuk több szakember megnevezésére is, valójában nagy különbségek vannak a pszichológus, a pszichiáter és a pszichoterapeuta között abban, hogy milyen típusú terápiákat alkalmazhatnak.

Az idei nyaralási szezon talán nem nevezhető a legfelszabadultabbnak és elképzelhető, hogy sokan közülünk nem is merünk hosszabb nyaralást, külföldi utazást tervezni, a fesztiválok egy része is elmarad. A szikrázó napsütés, a jó idő, a közelünkben adódó lehetőségek mégis felvetik azt a kérdést, hogy hogyan is állunk a nyári flörtökkel, a nyaralás alatti kalandokkal és a szexualitással ebben az évszakban.

Ne hisztizz! – halljuk gyakran, ha (elég) hangosan hallatjuk a nemtetszésünket, sokak szerint hisztizünk, amikor nyűglődünk a szorító cipő, a sáros utca vagy a félresikerült sütemény miatt. Tényleg hiszti ez?

Mit tud tenni egy pár, ha kiüresedik a kapcsolat, ha nem lát egymáshoz vezető utat? Hogyan lehet túllépni a megcsaláson, hogyan melegítik fel a kihűlt hitvesi ágyat? Van-e kiút az elvárásainkból, szorongásainkból állított csapdából? Kettőn áll a vásár.

Hurrá, itt a nyaralás ideje! Félretéve az anyagi és földrajzi szempontokat, vessünk egy pillantást arra, mit tehetünk azért, hogy nyári kiruccanásunk kikapcsolódást, minőségi együttlétet adjon nekünk és a család minden tagjának. Cikkünkben jó példákkal is szolgálunk. (Cikkünk a 2014-es Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)

Évszázadok óta ismert a zene nyugtató hatása – ám a zeneterápia ötlete csupán az első világháború után merült fel. Akkoriban ugyanis zenészek is utaztak a veterán kórházakkal, a sérült katonáknak pedig a zene hatására látványosan javult az állapota.