Mindenki boldog akar lenni – ezért hajt, törtet, igyekszik megszerezni az összes kelléket, amitől elégedettséget, boldogságot remél. És reméli azt is, hogy megfelelő társra talál, és boldog lesz. Az igyekezet és a vágyak beteljesítése viszont nem egyenes út a boldogsághoz, ezért aztán az ember feszült, szorong és csalódott gyakran.
A szüzesség elvesztése a köztudatban, a médiában, de akár a tudományos kutatásokban is többnyire a tinédzsereket érintő problémaként jelenik meg. Az érem másik oldala, a statisztikák is mutatják, hogy egyre nagyobb azoknak a fiataloknak az aránya, akik későn kezdenek el szexuális életet élni, és bár eleinte a megőrzött szüzességet, a megfelelő partnerre való várakozást elismerően nyugtázza a környezet (főként a felnőttek), az egyén is büszkén élheti meg ezt az állapotot – idővel egyre inkább érezheti, ho
Dr. Bagdy Emőke egyetemi tanárt, pszichológust egy televíziós műsorban arról kérdezték, mit tegyünk a félelemmel, a szorongással, hogyan ismerjük fel, hogyan oldjuk fel magunkban, ha már fizikai tüneteket is észlelünk – s mindez épp a koronavírus kapcsán válik aktuálissá, amikor az egyén frusztrációi, félelmei latensen, de abszolút érzékelhetően a közösségbe, társadalmi szintre is kiterjednek.
Tudják, merre élnek a világ legőszintébb emberei? Ne keressék a térképen a helyet, hiszen ők itt élnek köztünk. Ők az autizmussal élő embertársaink, akik – a kisgyerekek mellett – néha zavarba ejtően, néha megmosolyogtatóan, kendőzetlenül őszinték.
A mostani kicsik már egyértelműen digitális bennszülöttek, gyakran hamarabb képesek könnyedén elővarázsolni a képernyőn Bogyót és Babócát, mint ahogy biztosan járni tudnának. Azt már tudjuk, hogy könnyen rászoknak a kütyükre, és a hosszú távú hatásokról is vannak már előrejelzések. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)
Mit kezdjünk a sebzett gyermeki énrészeinkkel? című előadássorozata alapján kijelenthetjük: kevés olyan szerencsés ember van, aki ne hordozna magában múltbéli sérüléseket. Pálferi viszont segíthet ezeket felismerni – ez pedig út a gyógyulás felé.
Vitatkozunk, veszekszünk, büntetünk, válunk. A mai párkapcsolatok rákfenéje az érzelmi eltávolodás, úgy teszünk mintha élnénk, csináljuk, de nem éljük az életünket. A témáról Dr. Antalka Ágota pszichológussal, íróval, egyetemi társtanárral beszélgettünk.
Egyedülállónak lenni kultúránként és koronként is különböző megítélésű lehet, de személyes megélésekben is más és más. Van, aki tudatosan dönt arról, hogy egyedül maradjon, és van, akit felőröl a magány. Egyre több az egyedülálló – és férfiből van több.
Melyek a nőket érintő legfontosabb kérdések ma a Kárpát-medencében? A nőnap kacsán Gergely Orsolya szociológussal beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)
Akiknek megvolt a képességük kivárni a késleltetett jutalmat, később magabiztosabbnak bizonyultak, kitartottak a terveik mellett, nagyobb teljesítményeket értek el, sikeresebbek voltak az iskolában, és boldogabbak, elfogadottabbak az életben.
A kiégésről korábban úgy hittük, hogy az egészségügyi dolgozókat érinti, az orvosokat és az ápolókat, később kiderült, hogy érintettek mindazok a szakmák, ahol emberekkel foglalkozunk, sőt voltaképpen bármilyen munkakör esetében megjelenhet.
A sakk mint hobbi reneszánszát éli egy sorozatnak köszönhetően, de van még egy különleges lehetőség is ebben a játékban, az pedig egy terápiás módszer. Sógor Árpád családterapeuta, református lelkész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet ifjúsági lelkipásztora közel tíz éve fejlesztette ki saját módszerét, és nevezte el sakkterápiának.
„Tudom jól, hogy gyönyörű vagyok, csak néha nem érzem annak magam. De tudom, hogy ezen is túl fogok jutni.” Akár mottója is lehetne a body positivity mozgalomnak az, amiről a mozgalom egyik legütősebb képviselője, a többszörös Grammy-díjas plus size, színesbőrű énekesnő, Lizzo beszél. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. februári lapszámában jelent meg.)
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát! – tartja a közmondás, és ebben is van bőségesen igazság. Bármennyire is fogadkoztunk, hogy nem leszünk olyanok, mint az anyánk vagy az apánk, a gyerekként belénk égett mintákat tudattalanul is magunkkal visszük.
Sorozatunkban az érzelmi intelligencia fejlődésének gyerekkori szakaszait mutatjuk be. Korábban az érzelmek és a bizalom kialakulásának folyamatában igazított el pszichológus szerzőnk, ezúttal annak megértésében segít, hogy mi alapján dönti el viselkedését a kisgyerek kétértelmű helyzetekben, és mit jelent a szeparációs félelem.
Az új év kezdetén sokan tesznek fogadalmakat, mások terveket szőnek, és persze sokan vannak olyanok is, akiket inkább bosszant a fogadkozás, mert értelmetlennek tartják vagy éppen már kipróbálták ezeket, mégis puszta ábrándozás maradt a szilveszter éjszakai, önmaguknak tett ígéret. A változás iránti igény nem csak az új naptári év elején indulhat el bennünk, más nagyobb fordulópontok környékén (születésnap, valamilyen évforduló stb.) is, olykor pedig egy nagyobb krízis vezet el oda, hogy úgy véljük, ez í
...jobban meg nem ismerték egymást. Lehetne így zárni azt a jó néhány történetet, amely nem a mesékben, hanem a valóságban zajlik fiatal házasokkal. Mert tény, hogy egyre többen válnak. Sokan alig néhány év után.
Szakemberek mondják: egyre gyakrabban találkoznak depressziós serdülővel, és a depressziós tünetek a kisebbeket sem kerülik el. A világjárvány a maga bizonytalanságával „jó” táptalajt biztosított a hangulati zavaroknak – sajnos, a gyerekeknél is.
A perui Ysabella Angelest a szerelem hozta Székelyföldre. Limában nőtt fel, ahol a forgalom, a zsúfoltság és a hangos utcák a mindennapok részei, Csíkszeredában viszont – mint mondja – a nyugalom, a tisztelet és a biztonság uralkodik.
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Akinek kisgyermekes szülőként szilveszter éjszakáján egyáltalán sikerült ébren maradnia éjfélig, az is lehet, hogy megfogadott ezt-azt, mint a régi időkben, amikor meg is fogadta, de be sem tartotta. Pont, mint a népmesékben.
A bölcs asszony tudja, hogy a házasság szent intézményének egyik alappillére az egyensúly. Gondolok itt az egyenlő rangú teherviselésre. Ennek elnyerésére és mederben tartására igencsak frappáns szertartásokat találnak ki az unatkozó asszonyok.
Mindig is kíváncsi voltál, hogy miként indul egy televíziós műsorvezető reggele? Vagy éppen arra, hogy milyen tulajdonságot értékel leginkább egy férfiban? Zsigmond-Magyari Izabella, az Erdély Tv műsorvezetője válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Hogyan indul egy kortárs költő reggele, mi jelenti számára a tökéletes boldogságot, és kik a hétköznapi hősei – André Ferenc csíkszeredai költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező és szlemmer válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Mindig is több gyermeket szerettem volna, évekig egészen pontosan hármat, aztán Leo születése és az anyaság tényleges megtapasztalása átírt bennem sok mindent, többek között azt is, hogy talán kettő is elég lesz.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mindegyik osztálytársának van apja, csak neki nincs. Vagyis neki is volna, csak nem otthon, hanem valahol máshol. Nem is tudja, hol. Csak az anyja komor tekintetű, zord szavaiból következtet arra, hogy az apjának más felesége lett.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Mivel a bölcs asszony tudja, hogy a szeretet jóságos is, és nemrég azt olvasta, hogy fontos kifejezni a hőn szeretett társ felé az elvárásokat, végül megkegyelmez urának, és egészen pontosan megfogalmazza neki óhaját: kérlek, hozz nekem valamit.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Vagány, bevállalós – summásan talán így jellemezhető az udvarhelyi fitneszedző ruhatára. Az Alter stúdió és közösség megálmodóját a hétköznapokban gyakran sportruházatban látni, de gardróbja számtalan különleges, sokszor egyedi darabot rejt.
Bár úgy kezeljük, de a bábszínház valójában nem egy, kifejezetten a gyerekeknek szóló stílus, hanem a színjátszás önálló műfaja, hangsúlyozza Lukács Emőke bábszínész A pszichológus konyhája februári epizódjában.
A hajfestés sikere nem csak a fodrász rátermettségén, a festék minőségén múlik: legalább olyan fontos, hogy a festett hajat hogyan ápoljuk otthon. Fodrász osztja meg tippjeit a legújabb Kencében.
A japán nők naponta fogyasztanak szójatermékeket, melyek természetes fitoösztrogén-tartalmuknál fogva némileg pótolják a hiányzó ösztrogént. Felénk kétes a híre a szójának, pedig a fermentált készítmények, a tofu, a tempeh, a miso rendkívül egészségesek.
Van egy hely az otthonunkban, amit naponta legalább egyszer meglátogatunk. Sokszor rohanva. Néha sóhajtozva. Néha elégedetlenül. A ruhásszekrényünk.
Bármerre nézünk a teraszról, fenyőerdők ölelnek körbe, nyugalmat sugározva. Csíkcsomortánban vagyunk, a település fölé emelkedő dombok egyikén gyönyörködünk a tájban, Fröhlich Orsolya és Mihály László szívélyesen vezetnek körbe otthonukban.
Első emlékeim a savanyú káposztáról a nagyszüleimhez kötődnek. Telente gyakran sült pityóka a lerben, sóval, vajjal (ha volt) fogyasztottuk, na és természetesen hersegő káposztacikával, káposztalével. A jó káposztalé számomra azóta is felér a limonádéval.
Tudtad, hogy egy ember átlagosan évente 72 kilogramm élelmiszert pazarol el? Hogyan lehetnénk tudatosabb vásárlók, fogyasztók? Erről is kérdeztük Antal Imolát, a Food Savers kezdeményezés kommunikációs szakemberét.
A Nőileg szerkesztőségében sokan szoktunk év elején számot vetni az előző évről, remek vizuális módszer erre az előző évi fotóink visszanézegetése. Ezt tettük ezúttal is: kollégáink legjobb Gardrób-fotóit bányásztuk elő. Ezek voltak a kedvenceink.