Mindenki boldog akar lenni – ezért hajt, törtet, igyekszik megszerezni az összes kelléket, amitől elégedettséget, boldogságot remél. És reméli azt is, hogy megfelelő társra talál, és boldog lesz. Az igyekezet és a vágyak beteljesítése viszont nem egyenes út a boldogsághoz, ezért aztán az ember feszült, szorong és csalódott gyakran.
A szüzesség elvesztése a köztudatban, a médiában, de akár a tudományos kutatásokban is többnyire a tinédzsereket érintő problémaként jelenik meg. Az érem másik oldala, a statisztikák is mutatják, hogy egyre nagyobb azoknak a fiataloknak az aránya, akik későn kezdenek el szexuális életet élni, és bár eleinte a megőrzött szüzességet, a megfelelő partnerre való várakozást elismerően nyugtázza a környezet (főként a felnőttek), az egyén is büszkén élheti meg ezt az állapotot – idővel egyre inkább érezheti, ho
Dr. Bagdy Emőke egyetemi tanárt, pszichológust egy televíziós műsorban arról kérdezték, mit tegyünk a félelemmel, a szorongással, hogyan ismerjük fel, hogyan oldjuk fel magunkban, ha már fizikai tüneteket is észlelünk – s mindez épp a koronavírus kapcsán válik aktuálissá, amikor az egyén frusztrációi, félelmei latensen, de abszolút érzékelhetően a közösségbe, társadalmi szintre is kiterjednek.
Tudják, merre élnek a világ legőszintébb emberei? Ne keressék a térképen a helyet, hiszen ők itt élnek köztünk. Ők az autizmussal élő embertársaink, akik – a kisgyerekek mellett – néha zavarba ejtően, néha megmosolyogtatóan, kendőzetlenül őszinték.
A mostani kicsik már egyértelműen digitális bennszülöttek, gyakran hamarabb képesek könnyedén elővarázsolni a képernyőn Bogyót és Babócát, mint ahogy biztosan járni tudnának. Azt már tudjuk, hogy könnyen rászoknak a kütyükre, és a hosszú távú hatásokról is vannak már előrejelzések. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)
Mit kezdjünk a sebzett gyermeki énrészeinkkel? című előadássorozata alapján kijelenthetjük: kevés olyan szerencsés ember van, aki ne hordozna magában múltbéli sérüléseket. Pálferi viszont segíthet ezeket felismerni – ez pedig út a gyógyulás felé.
Vitatkozunk, veszekszünk, büntetünk, válunk. A mai párkapcsolatok rákfenéje az érzelmi eltávolodás, úgy teszünk mintha élnénk, csináljuk, de nem éljük az életünket. A témáról Dr. Antalka Ágota pszichológussal, íróval, egyetemi társtanárral beszélgettünk.
Egyedülállónak lenni kultúránként és koronként is különböző megítélésű lehet, de személyes megélésekben is más és más. Van, aki tudatosan dönt arról, hogy egyedül maradjon, és van, akit felőröl a magány. Egyre több az egyedülálló – és férfiből van több.
Melyek a nőket érintő legfontosabb kérdések ma a Kárpát-medencében? A nőnap kacsán Gergely Orsolya szociológussal beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)
Irányítást akar, megéli az ellentétes érzelmeket – ez már a gyermek énjének kialakulását jelzi. Sorozatunkban az érzelmi intelligencia fejlődésének gyerekkori szakaszait mutatja be dr. Kádár Annamária pszichológus.
A kiégésről korábban úgy hittük, hogy az egészségügyi dolgozókat érinti, az orvosokat és az ápolókat, később kiderült, hogy érintettek mindazok a szakmák, ahol emberekkel foglalkozunk, sőt voltaképpen bármilyen munkakör esetében megjelenhet.
A sakk mint hobbi reneszánszát éli egy sorozatnak köszönhetően, de van még egy különleges lehetőség is ebben a játékban, az pedig egy terápiás módszer. Sógor Árpád családterapeuta, református lelkész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet ifjúsági lelkipásztora közel tíz éve fejlesztette ki saját módszerét, és nevezte el sakkterápiának.
„Tudom jól, hogy gyönyörű vagyok, csak néha nem érzem annak magam. De tudom, hogy ezen is túl fogok jutni.” Akár mottója is lehetne a body positivity mozgalomnak az, amiről a mozgalom egyik legütősebb képviselője, a többszörös Grammy-díjas plus size, színesbőrű énekesnő, Lizzo beszél. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. februári lapszámában jelent meg.)
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát! – tartja a közmondás, és ebben is van bőségesen igazság. Bármennyire is fogadkoztunk, hogy nem leszünk olyanok, mint az anyánk vagy az apánk, a gyerekként belénk égett mintákat tudattalanul is magunkkal visszük.
Sorozatunkban az érzelmi intelligencia fejlődésének gyerekkori szakaszait mutatjuk be. Korábban az érzelmek és a bizalom kialakulásának folyamatában igazított el pszichológus szerzőnk, ezúttal annak megértésében segít, hogy mi alapján dönti el viselkedését a kisgyerek kétértelmű helyzetekben, és mit jelent a szeparációs félelem.
Az új év kezdetén sokan tesznek fogadalmakat, mások terveket szőnek, és persze sokan vannak olyanok is, akiket inkább bosszant a fogadkozás, mert értelmetlennek tartják vagy éppen már kipróbálták ezeket, mégis puszta ábrándozás maradt a szilveszter éjszakai, önmaguknak tett ígéret. A változás iránti igény nem csak az új naptári év elején indulhat el bennünk, más nagyobb fordulópontok környékén (születésnap, valamilyen évforduló stb.) is, olykor pedig egy nagyobb krízis vezet el oda, hogy úgy véljük, ez í
...jobban meg nem ismerték egymást. Lehetne így zárni azt a jó néhány történetet, amely nem a mesékben, hanem a valóságban zajlik fiatal házasokkal. Mert tény, hogy egyre többen válnak. Sokan alig néhány év után.
Szakemberek mondják: egyre gyakrabban találkoznak depressziós serdülővel, és a depressziós tünetek a kisebbeket sem kerülik el. A világjárvány a maga bizonytalanságával „jó” táptalajt biztosított a hangulati zavaroknak – sajnos, a gyerekeknél is.
Január harmadik hétfőjét tartják az év legszomorúbb napjának, az ún. Blue Monday-nek. Egy kis léleksimogató stresszoldás minden nap jól jöhet, szerkesztőségünkben többen valljuk, hogy a szőrös kedvencek dédelgetése jobb kedvre deríthet.
„Az ünnep azé, aki várja”. Várunk, hogyne, de nehéz a hangolódás. Eleve gond van a várakozással. Egy ideje. Leszoktattak róla, hiszen az áldott gyorsfutár házhoz szállítja a világot. És el is viszi, ami nem kell. Gombnyomogatásra.
Éjszaka néhányszor bekoppant a szeme, de nem az édes álom jótékony takarója, hanem a válaszadás kínvallatása ömlött végig rajta. Mit tettél az életeddel? Hogyan szerettél? Mibe nyugodtál belé? Mit nem tudsz soha megbocsátani? Mit szégyellsz a legjobban?
A legújabb kutatások szerint bejgli nélkül is lehet karácsony! Az is karácsony, amikor nyáron karácsonyi mesét olvasunk, és az is, ha egy kisgyermekesnek decemberben minden indok nélkül azt mondod, jó anya, jó apa.
Mindig is több gyermeket szerettem volna, évekig egészen pontosan hármat, aztán Leo születése és az anyaság tényleges megtapasztalása átírt bennem sok mindent, többek között azt is, hogy talán kettő is elég lesz.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mindegyik osztálytársának van apja, csak neki nincs. Vagyis neki is volna, csak nem otthon, hanem valahol máshol. Nem is tudja, hol. Csak az anyja komor tekintetű, zord szavaiból következtet arra, hogy az apjának más felesége lett.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Mivel a bölcs asszony tudja, hogy a szeretet jóságos is, és nemrég azt olvasta, hogy fontos kifejezni a hőn szeretett társ felé az elvárásokat, végül megkegyelmez urának, és egészen pontosan megfogalmazza neki óhaját: kérlek, hozz nekem valamit.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Amikor a „korhoz méltó öltözködésről” beszélünk, valójában nem a társadalmi szabályokra gondolunk. Az első, amit szeretnék tisztázni: korhoz méltón öltözni annyit jelent, hogy úgy öltözöl, ahogyan érzed magad.
A Nőileg szerkesztőségében sokan szoktunk év elején számot vetni az előző évről, remek vizuális módszer erre az előző évi fotóink visszanézegetése. Ezt tettük ezúttal is: kollégáink legjobb Gardrób-fotóit bányásztuk elő. Ezek voltak a kedvenceink.
Kívül-belül különleges: beton alapokon álló, faszerkezetes épület, amelynek falait vakolatba öntött szalmabálák töltik ki. Nem a spórolás a fő szempont – hangsúlyozza Gergely Orsolya és Miklós Csaba –, hanem a fenntarthatóság és az energiatakarékosság.
Hogyan is zajlik az ajakfeltöltés és kinek ajánlott? Egyáltalán, hogyan válasszunk szakembert, és mit tegyünk, hogy elkerüljük a „kacsacsőrt”? Az idei utolsó Kencében plasztikai sebésszel beszéltünk a népszerű szépészeti beavatkozásról.
A gesztenye-evés visszavisz egy régebbi világba, amelynek más, emberibb ritmusa volt. A gesztenye lelassít, arra sarkall, hogy jelen legyünk, sült gesztenyét enni mindfullness-gyakorlat a javából! Igazi komfortétel a forró gesztenye.
A nyakvonal nem csak arról szól, hogy jól áll-e egy felső, esetlegesen mennyit mutatok meg magamból. A nyakvonal – dekoltázs, az arcunkat mutatja meg.
Márton-napkor fogyasztjuk a legtöbb libahúst, a libamáj ezzel szemben egész évben hozzáférhető, még ha borsos is az ára. A hízott libamájat „aranyáron” mérik, de a szintén finom pecsenye libamáj olykor beleférhet, pláne, ha ha jól gazdálkodunk vele.
B. Szabó Zsolt esküdözik, hogy legfeljebb öt percet vett igénybe a szettek összeállítása. A Rádió GaGa műsorvezetője arra törekszik, hogy minden, amit magán visel, összhangban legyen azzal, aki ő valójában.
Főleg a hideg időszakban jellemző, hogy kiszárad, bereped a kezeink bőre: ilyenkor egyrészt jó megvédeni kezeinket az időjárás viszontagságaitól, de a bőr hidratálásáról is kell gondoskodni.