Jólélek

A karácsony sokakban felerősíti a megfelelési vágyat. Mi, nők különösen nehezen tudjuk leküzdeni a tökéletességre törekvésünket.

Azt írja Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvében, hogy minden családnak van titka, csak idő kérdése, hogy mikor derül ki. Ezeket a családi titkokat gyakran generációról generációra cipeljük, sokszor azt sem tudjuk, hogy mit, csak a terhét érezzük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. decemberi lapszámában jelent meg.)

Kádár Annamária pszichológus többrészes írásában mutatja be az érzelmi intelligencia fejlődésének gyerekkori szakaszait, ami nemcsak a kicsik megértésében nyújthat segítséget, hanem saját működésünkkel kapcsolatos kérdésekre is választ adhat. A gyermek fejlődésében a bizalom kialakulása egész életére meghatározhatja kapcsolatát a külvilággal, ezúttal ennek megértésében igazít el a szakember.

Éjszaka van. Szótlanul állok az óceánparton. Soha nem tapasztalt mértékű hála van a szívemben, amiért a Jóisten engem sem felejtett el megteremteni, s látni engedi mindezt. Egész lényemmel érzem, Isten szeret engem.

Gyakran hallhatunk a házasság válságáról, akárcsak a válások magas számáról. Kutatók és az átlagemberek is elemezgetik a helyzetet, keresik az okokat, a miérteket a problémára. Ugyanakkor az is elhangzik gyakran, hogy a házasságnál jobbat még nem igazán találtak ki, és kismillió tippet találunk arra, hogyan őrizzük meg épségét. Akiknek ez sikerült, azok jól tudják, mit nyújt, és miért érdemes tenni érte. Akiknek pedig (még) nem, a rossz hírek ellenére mégis vágynak rá. Talán A dán lány című filmben hangz

Micsoda érzés! Alig lehet megmagyarázni, miért pont ő. Hadoválunk valamit kémiáról és feromonokról, a szeméről, ahogy néz, a szájáról – bár fogalmunk nincs, hogy miről beszél –, a kezéről, és arról, ahogy ezek a kezek tartanak, fognak, szorítanak, odahúznak és kipörgetnek, markolnak, simogatnak. Szó nem marad, a test irányít, követ, mint egy megszállott: képtelen a nemre, érinteni, érezni akarja, elveszni benne. Vágy. Ezt jól ismerjük. Most viszont ismerjük meg azt, ami kioltja. Ha kiderül, hogy a valósá

A köztudatban rengeteg tévhit, mítosz él a serdülőkorral kapcsolatban, amelyek jó részét a tudomány már megcáfolta. Az agykutatás rohamos fejlődése évről évre arra késztet, hogy szembenézzünk a sztereotípiákkal.

A kamaszkor a testi, lelki, szellemi átalakulás időszaka, egyfajta újjászületés, csak ez esetben az, aki szül, és az, aki születik, egy és ugyanaz a személy. Serdülőkorban átalakul a test, de legalább ennyire megváltozik a személyiség is.

Kattog az agyunk a holnapi teendőkön, vagy tépelődünk, miben hibáztunk tegnap. Gondolataink hol a múltba, hol a jövőbe kalandoznak, miközben sztorikat gyártunk. Na de mi van a mosttal, a jelennel, a pillanatnyi élményeinkkel és érzelmeinkkel?

Ma már egyre szélesebb körben elismert és elfogadott tény, hogy érzelmi intelligenciánk épp olyan fontos, mint az értelmi fejlettségünk. Meghatározza működésünket, kapcsolatainkat, és az önmagunkkal való jóllétünket egyaránt. Kádár Annamária pszichológus több részes írásában érzelmeink fejlődésnek gyerekkori szakaszait mutatja be, ami nemcsak a kicsik megértésében nyújthat segítséget, hanem saját működésünkkel kapcsolatos kérdéseknek is járható utat világíthat meg.

Voltaképpen annyi pszichoterápia van, ahány pszichoterapeuta. Természetesen minden szakember jól ismeri a saját képzési módszerének az elméletét és a gyakorlatát, mégis, a terápia a pszichoterapeuta személyiségén keresztül jön létre, egyediségét a terapeuta hozzáállása és személyisége adja. Ahogy korábbi írásaimban már utaltam rá, fontos tudni, hogy egyetlen módszer sem gyógyít önmagában, nincs általános recept sem.

Összegyűjtöttem azokat az alapismérveket, amelyekre érdemes odafigyelned, ha pszichoterapeutára lenne szükséged. Ahhoz, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb szakembert, figyelj a megérzéseidre, szerezz információt, hallgas meg másokat is. Röviden.

Amikor a lelki gyógyulásunk érdekében szakembert keresünk, sokféle kérdésünk támadhat a pszichológus szakmai képzettsége, hatásköre és a terápiás módszerei kapcsán is. Bár az egyszerűség kedvéért sokszor a pszichológus kifejezést használjuk több szakember megnevezésére is, valójában nagy különbségek vannak a pszichológus, a pszichiáter és a pszichoterapeuta között abban, hogy milyen típusú terápiákat alkalmazhatnak.

Az idei nyaralási szezon talán nem nevezhető a legfelszabadultabbnak és elképzelhető, hogy sokan közülünk nem is merünk hosszabb nyaralást, külföldi utazást tervezni, a fesztiválok egy része is elmarad. A szikrázó napsütés, a jó idő, a közelünkben adódó lehetőségek mégis felvetik azt a kérdést, hogy hogyan is állunk a nyári flörtökkel, a nyaralás alatti kalandokkal és a szexualitással ebben az évszakban.

Ne hisztizz! – halljuk gyakran, ha (elég) hangosan hallatjuk a nemtetszésünket, sokak szerint hisztizünk, amikor nyűglődünk a szorító cipő, a sáros utca vagy a félresikerült sütemény miatt. Tényleg hiszti ez?

Ásó, kapa, nagyharang...? Inkább választ el anyós, trauma, megcsalás. De mit tud tenni egy pár, ha kiüresedik a kapcsolat, ha nem lát már egymáshoz vezető utat? Hogyan lehet túllépni a megcsaláson, avagy hogyan melegíti fel a kihűlt hitvesi ágyat a férfi s a nő? Van-e kiút az elvárásainkból, szorongásainkból állított csapdából? Kettőn áll a vásár. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)

Hurrá, itt a nyaralás ideje! Félretéve az anyagi és földrajzi szempontokat, vessünk egy pillantást arra, mit tehetünk azért, hogy nyári kiruccanásunk kikapcsolódást, minőségi együttlétet adjon nekünk és a család minden tagjának. Cikkünkben jó példákkal is szolgálunk. (Cikkünk a 2014-es Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)

Évszázadok óta ismert a zene nyugtató hatása – ám a zeneterápia ötlete csupán az első világháború után merült fel. Akkoriban ugyanis zenészek is utaztak a veterán kórházakkal, a sérült katonáknak pedig a zene hatására látványosan javult az állapota.