A kamaszkor a testi, lelki, szellemi átalakulás időszaka, tulajdonképpen egyfajta újjászületés, csak ez esetben az, aki szül, és az, aki születik egy és ugyanaz a személy. Serdülőkorban ugyan a test is átalakul, de legalább ennyire megváltozik a személyiség és hosszú, néha fájdalmas, évekig tartó vajúdás után kialakul az érett, felnőtt én.

Kattog az agyunk a holnapi teendőkön, vagy tépelődünk, miben hibáztunk tegnap. Gondolataink hol a múltba, hol a jövőbe kalandoznak, miközben sztorikat gyártunk. Agyalunk azon, hogy mit miért tettünk, de rágódunk azon is, hogy mit hogyan teszünk majd. Na de mi van a mosttal, a jelennel, a pillanatnyi élményeinkkel és érzelmeinkkel? (Cikkünk a 2018-as Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)

Ma már egyre szélesebb körben elismert és elfogadott tény, hogy érzelmi intelligenciánk épp olyan fontos, mint az értelmi fejlettségünk. Meghatározza működésünket, kapcsolatainkat, és az önmagunkkal való jóllétünket egyaránt. Kádár Annamária pszichológus több részes írásában érzelmeink fejlődésnek gyerekkori szakaszait mutatja be, ami nemcsak a kicsik megértésében nyújthat segítséget, hanem saját működésünkkel kapcsolatos kérdéseknek is járható utat világíthat meg.

Voltaképpen annyi pszichoterápia van, ahány pszichoterapeuta. Természetesen minden szakember jól ismeri a saját képzési módszerének az elméletét és a gyakorlatát, mégis, a terápia a pszichoterapeuta személyiségén keresztül jön létre, egyediségét a terapeuta hozzáállása és személyisége adja. Ahogy korábbi írásaimban már utaltam rá, fontos tudni, hogy egyetlen módszer sem gyógyít önmagában, nincs általános recept sem.

Összegyűjtöttem azokat az alapismérveket, amelyekre érdemes odafigyelned, ha pszichoterapeutára lenne szükséged. Ahhoz, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb szakembert, figyelj a megérzéseidre, szerezz információt, hallgas meg másokat is. Röviden.

Amikor a lelki gyógyulásunk érdekében szakembert keresünk, sokféle kérdésünk támadhat a pszichológus szakmai képzettsége, hatásköre és a terápiás módszerei kapcsán is. Bár az egyszerűség kedvéért sokszor a pszichológus kifejezést használjuk több szakember megnevezésére is, valójában nagy különbségek vannak a pszichológus, a pszichiáter és a pszichoterapeuta között abban, hogy milyen típusú terápiákat alkalmazhatnak.

Az idei nyaralási szezon talán nem nevezhető a legfelszabadultabbnak és elképzelhető, hogy sokan közülünk nem is merünk hosszabb nyaralást, külföldi utazást tervezni, a fesztiválok egy része is elmarad. A szikrázó napsütés, a jó idő, a közelünkben adódó lehetőségek mégis felvetik azt a kérdést, hogy hogyan is állunk a nyári flörtökkel, a nyaralás alatti kalandokkal és a szexualitással ebben az évszakban.

Ne hisztizz! – halljuk gyakran, ha (elég) hangosan és hosszasan hallatjuk a nemtetszésünket, sokak szerint hisztizünk, amikor nyűglődünk a szorító cipő, a sáros utca vagy a félresikerült sütemény miatt. Olykor erőteljesebben csapkodjuk az ajtót, az asztalt, megeshet, hogy földhöz vágjuk az anyóséktól nászajándékba kapott tányérokat, s a tehetetlen dühöngés vagy toporzékolás is előfordul néha. És hányszor mondjuk az édességért vagy új játékért ordító gyerekeinknek is: elég a hisztiből! Tényleg hiszti ez?

Ásó, kapa, nagyharang...? Inkább választ el anyós, trauma, megcsalás. De mit tud tenni egy pár, ha kiüresedik a kapcsolat, ha nem lát már egymáshoz vezető utat? Hogyan lehet túllépni a megcsaláson, avagy hogyan melegíti fel a kihűlt hitvesi ágyat a férfi s a nő? Van-e kiút az elvárásainkból, szorongásainkból állított csapdából? Kettőn áll a vásár. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)

Hurrá, itt a nyaralás ideje! Félretéve az anyagi és földrajzi szempontokat, vessünk egy pillantást arra, mit tehetünk azért, hogy nyári kiruccanásunk kikapcsolódást, minőségi együttlétet adjon nekünk és a család minden tagjának. Cikkünkben jó példákkal is szolgálunk. (Cikkünk a 2014-es Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)

Évszázadok óta ismert a zene nyugtató hatása – ám a zeneterápia ötlete csupán az 1900-as évek elején merült fel. Történt ugyanis Amerikában, hogy az első világháború után zenészek is utaztak a veterán kórházakkal. Több ezer katona előtt játszottak, akik között sokan sokkos állapotban voltak, traumát szenvedtek, de a zene hatására látványosan javult állapotuk, így a zeneterápiának gyorsan felismerték pozitív hatását. A kórházak ezután képzett zenészeket alkalmaztak más betegek számára is.

Az ötvenes évek végén lépett színre a baba, amely több mint fél évszázada a kislányok nagy kedvence: alakja hihetetlen, felnőtt ruhákba lehet öltöztetni és az egész világa csillogó-villogó. Az imádat mellett egyre erősebbek lettek a kritikák is, a Barbie-t tették felelőssé, hogy a lányoknak irreális elképzelésük alakul ki a női testről. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)

A hétköznapi nyelvhasználatunkban rengeteg metaforát kapcsolunk az evéshez és a táplálkozás fő szervéhez, a szájhoz. Az evés (vagy épp a nem evés) és az érzelmek szabályozása közötti összefüggést szólásaink, népi bölcsességeink is hordozzák, például: egy falatot sem bírt lenyelni, nem tudta megemészteni, gombóc van a torkában, nagy falattal kell megbirkóznia, rágódik valamin, és így tovább.

A napokban Bagdy Emőke pszichológus a Kádár Annamáriával közösen tartott előadásuk végén ezt mondta: Az élet bátorság. Igen, olyan időszakot élünk, amikor mindegyre szembenézünk azzal, hogy a mindennapokban bátor és küzdő mesehősöknek kell lennünk.

A felvilágosító órák szerves része a név nélküli kérdezés lehetősége. Sok csoportban már a foglalkozás során is kérdezgetnek, de a merészebb kérdések egyértelműen anonim módon születnek. A leggyakoribb témákról az elmúlt alkalommal már írtam, most kiemelve azzal foglalkozom, hogy milyen válaszok születhetnek a szexkérdésekre. Az otthoni beszélgetésekhez is lehet ezekből ötleteket meríteni.

Divatos kifejezés ez a komfortzóna. Feszegetjük a határokat, kilépünk a komfortzónából. Más idők járnak, most aztán tényleg nem a jól bevált napi rutinunknál vagyunk a legtöbben. Tehát meg is érkeztünk: komfortzónánkon túlra.

Ha megkérdeznéd, mi az, ami a legtöbbet segített nekem a fogyókúrámban – vagy, ahogy ma inkább nevezni szeretjük, az életmódváltásban – azt mondanám, az önismeret. A fogyókúra nemcsak az előkészületi fázisban remek személyiségfejlesztő módszer, az új szokások kialakítása és betartása, a kívánt és elért súly megtartása is lehetőség a lelki fejlődésre.

Felvilágosító foglalkozásokat tartok, és mindig jól éreztem magam ebben. A kamaszok rengeteg energiát, derűt és könnyedséget sugároznak, amivel könnyen lehet azonosulni és remekül lehet velük együtt dolgozni.