Jólélek

Mindannyiunknak vannak családi történetei. Hallottuk őket, azonban kevésbé látjuk összefüggéseiben, hol és hogyan jelenik meg az ősök sorsa a mi életünkben. Dr. Tóth Erzsébet Fanni pszichológus és traumakutató Vibók Ildivel közösen megjelent könyve – beszÉLJ! Hogyan tárjuk fel a családi múltat? – épp ezt a fontos láncszemet illeszti a folyamatba: egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét, és rávilágít arra, hogy nemcsak Felvidéken, de Székelyföldön is lenne miről b

Vannak családok, ahol az egyik gyerek beteg, sérült, különleges bánásmódot igényel. A szülőknek gyakran ingoványos talajon, nehézségek közepette kell működtetniük a mindennapokat, és gyakran épp az egészséges gyerek(ek)re jut a legkevesebb idő meg energia. Személyes történeteket hozunk és néhány ötletet a „hogyanhoz” az összes családtag jóllétének érdekében. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi számában jelent meg.)

Ezt elmondtad otthon a szüleidnek? – kérdezem naponta a hozzám forduló gyerekektől, kamaszoktól. Nem, és nem is szeretném elmondani – válaszolják gyakran. Miért? – érdeklődöm tovább. Mert anyukám, apukám így is annyi gonddal küzd. Nem szeretném, hogy miattam is aggódjanak – indokolják sokszor. Az én dolgom pedig szelíden meggyőzni őket arról, hogy a borús gondolatokról, éjszakákon át tartó sírásról, falcolásról, étkezési zavarokról, vagy az iskolai kiközösítésről tudniuk kell a szülőknek.

A szexualitásról nyíltan beszélni sokszor még a partnerünkkel sem könnyű, sőt, a kapcsolatainkban lehetnek olyan időszakok, amikor a szex olyannyira a feszültség forrása, hogy azt sem tudjuk, miként lehetne előhozakodni a nehézségeinkkel. Mindezt tetőzi, hogy bár látszólag hatalmas szexuális szabadosságban élünk, a hétköznapjainkban még mindig tabu a vágyainkat és a szexuális szükségleteinket kifejezni.

Még ki sem lábaltunk teljesen a világjárványból, a háborús helyzet nehezíti meg a mindennapjainkat. Miközben csak reménykedünk abban, hogy nem leszünk közvetlenül is érintettek, a hírekben és a közösségi médiában terjengő képek beleivódtak a tudatunkba. Az állandó félelem hatással van a mentális egészségünkre. Hogyan védekezhetünk? Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Forró-Erős Gyöngyit faggattuk, akinek klinikai pszichológusként és pszichoterapeutaként egyre több a munkája Csíkszeredában.

Megbetegítheti-e a lélek a testet? A gyógyításban dolgozók egyre inkább tudják: a lélek bajai a testünket is bántják, de a testi nyavalyák is változást okoznak a pszichénkben.

Megvéd a sötétben. Akkor jön, amikor akarom – mesélik gyermekek képzeletbeli barátjukról. Mert van egy korszak, amikor „megszületnek” ezek a képzelt társak, megfogják gyermekünk kezét, és átsegítik egy félelmekkel és szorongásokkal teli időszakon.

Általában sokként ér mindenkit, ha daganatos megbetegedéssel kell szembenéznie. Magát a beteget és közeli hozzátartozóit is. Elkezdődik a kétségbeesett versenyfutás az idővel és a burjánzó kórral. Kórházi kezelések, sok esetben kapkodás mindenféle alternatív gyógymódhoz, miközben gyakran megfeledkezünk egy fontos dologról: nemcsak testből, de lélekből is vagyunk! Vannak módszerek, amelyek épp a lélek erejére, az ember gyógyulásban való aktív felelősségére helyezik a hangsúlyt – kiegészítve ezzel a szüksé

A nagyszüleim még tartották a rendszeres szerdai és pénteki böjtöt. Az elmúlt évek rendszerei viszont aktívan tettek azért, hogy ez a szokás kikopjon az életünkből: a kommunizmus a vallási életet nem promoválta, a kapitalizmus pedig a mértékletességet…

Az érzelmekről, belső megéléseinkről, mások gondolatairól való gondolkodás fontos összetevője az érzelmi intelligenciánknak, emellett egy nagyon komplex pszichés mechanizmus. Amikor arról gondolkodunk, hogy a másik személy éppen hogyan érzi magát, mi esne jól neki vagy mitől lesz mérges, esetleg azon töprengünk, hogy miért mondta nekünk azt, amit éppen mondott, akkor egy gondolkodási műveletet hajtunk végre.

Platón A lakomában, mely máig a legnagyobb hatású filozofikus dialógus és drámaköltészet Arisztophanészzel mondatja ezt: az emberek egy része régen egy egészként, két arccal, négy végtaggal, dupla testi erővel bírt, ám Zeusz tartva attól, hogy ellene szegülnek, egyedi módon büntette, kettészelte őket. Így is magyarázhatjuk tehát, hogy az emberek azóta is keresik másik felüket, és ha rátalálnak vélt párjukra, mámorító érzés lesz úrrá rajtuk, amit ma szerelemnek hívunk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. febr

Társadalmi elvárás a legtöbb kultúrában a határozottság, sőt a keménység is. Ezzel ellentétben az érzékenységet sok esetben a gyengeség jelének tekintik, ezért nincs könnyű dolga a szuperérzékeny embereknek.

Az ENSZ közgyűlése 1999. decemberében nyilvánította november 25-ét a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává, hogy felhívják a figyelmet a problémákra.

Engedd el! – halljuk sokszor életünk során a kéretlen tanácsot egy-egy céllal, élethelyzettel kapcsolatban. De az elengedés tényleg ilyen egyszerűen menne? Vagy csak a száj mondja könnyedén, de a lélek alaposan megdolgozik vele? Kovács Márta csíkszeredai pszichológussal, gyásztanácsadóval beszélgettünk az elengedés természetéről.<

Az empátia az a képességünk, hogy felismerjük és megértsük egy másik személy érzelmeit. Empátiával rendelkezni elengedhetetlenül fontos a kapcsolatainkban, enélkül nem tudunk együttérzően viselkedni.

Seneca a belső békéről szóló értekezésében a görög euthymia szóval írja le a nyugalmat és lelkünk egyenletes működését. Ahhoz, hogy a belső béke állapotát fenn tudjuk tartani, azt kell éreznünk, hogy az életünk alapvetően jó irányba tart.

Ki mit kapcsol a béke fogalmához? Hogyan gondolkodtak róla régen, és hol tartunk ma a békében? Az októberi Nőilegben erre keressük a válaszokat. Markó Béla politikus szerint szeretet nélkül nincsen más, csak hidegbéke.

Hogyan állunk saját lelki egyensúlyunkkal? – a lelki egészség világnapján is érdemes feltennünk magunknak a kérdést. Idős emberek életútjuk végén arról számoltak be egy nagyszabású kutatás részeként, hogy a kiegyensúlyozott, boldogságban megélt pillanataikat viszik tovább magukkal, ez a legfontosabb, ami élettapasztalatként megfogalmazódott mindannyiukban. Ez pedig megerősίthet abban: a lelki egészségünk igencsak fontos, kardinális kérdés.