Egyedülállónak lenni kultúránként és koronként is különböző megítélésű lehet, de személyes megélésekben is más és más. Van, aki tudatosan dönt arról, hogy egyedül maradjon, és van, akit felőröl a magány. Egyre több az egyedülálló – és férfiből van több.

Melyek a nőket érintő legfontosabb kérdések ma a Kárpát-medencében? A nőnap kacsán Gergely Orsolya szociológussal beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)

Irányítást akar, megéli az ellentétes érzelmeket – ez már a gyermek énjének kialakulását jelzi. Sorozatunkban az érzelmi intelligencia fejlődésének gyerekkori szakaszait mutatja be dr. Kádár Annamária pszichológus.

A kiégésről korábban úgy hittük, hogy az egészségügyi dolgozókat érinti, az orvosokat és az ápolókat, később kiderült, hogy érintettek mindazok a szakmák, ahol emberekkel foglalkozunk, sőt voltaképpen bármilyen munkakör esetében megjelenhet.

A sakk mint hobbi reneszánszát éli egy sorozatnak köszönhetően, de van még egy különleges lehetőség is ebben a játékban, az pedig egy terápiás módszer. Sógor Árpád családterapeuta, református lelkész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet ifjúsági lelkipásztora közel tíz éve fejlesztette ki saját módszerét, és nevezte el sakkterápiának.

„Tudom jól, hogy gyönyörű vagyok, csak néha nem érzem annak magam. De tudom, hogy ezen is túl fogok jutni.” Akár mottója is lehetne a body positivity mozgalomnak az, amiről a mozgalom egyik legütősebb képviselője, a többszörös Grammy-díjas plus size, színesbőrű énekesnő, Lizzo beszél. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. februári lapszámában jelent meg.)

Nézd meg az anyját, vedd el a lányát! – tartja a közmondás, és mint a legtöbb népi bölcsességben, ebben is van bőségesen igazság. Bármennyire is fogadkoztunk kamaszként, hogy nem leszünk olyanok, mint az anyánk vagy az apánk, a gyerekként belénk égett mintákat tudattalanul is magunkkal visszük, majd azon kapjuk magunkat, hogy azokat a mondatokat szajkózzuk, amelyeket azoktól hallottunk, akik ellen lázadtunk egykor. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin februári számában jelent meg.)

Sorozatunkban az érzelmi intelligencia fejlődésének gyerekkori szakaszait mutatjuk be. Korábban az érzelmek és a bizalom kialakulásának folyamatában igazított el pszichológus szerzőnk, ezúttal annak megértésében segít, hogy mi alapján dönti el viselkedését a kisgyerek kétértelmű helyzetekben, és mit jelent a szeparációs félelem.

Az új év kezdetén sokan tesznek fogadalmakat, mások terveket szőnek, és persze sokan vannak olyanok is, akiket inkább bosszant a fogadkozás, mert értelmetlennek tartják vagy éppen már kipróbálták ezeket, mégis puszta ábrándozás maradt a szilveszter éjszakai, önmaguknak tett ígéret. A változás iránti igény nem csak az új naptári év elején indulhat el bennünk, más nagyobb fordulópontok környékén (születésnap, valamilyen évforduló stb.) is, olykor pedig egy nagyobb krízis vezet el oda, hogy úgy véljük, ez í

...jobban meg nem ismerték egymást. Lehetne így zárni azt a jó néhány történetet, amely nem a mesékben, hanem a valóságban zajlik fiatal házasokkal. Mert tény, hogy egyre többen válnak. Sokan alig néhány év után. Miért megy tönkre a párkapcsolat már az első pár évben? Milyen buktatókkal kell szembenéznie egy fiatal párnak? Kapaszkodókat kerestünk, ha receptünk nincs is a boldoguláshoz. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)

Szakemberek mondják: egyre gyakrabban találkoznak depressziós serdülővel, és a depressziós tünetek a kisebbeket sem kerülik el. A világjárvány a maga bizonytalanságával „jó” táptalajt biztosított a hangulati zavaroknak – sajnos, a gyerekeknél is.

A karácsony sokakban felerősíti a megfelelési vágyat. Mi, nők különösen nehezen tudjuk leküzdeni a tökéletességre törekvésünket.

Azt írja Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvében, hogy minden családnak van titka, csak idő kérdése, hogy mikor derül ki. Ezeket a családi titkokat gyakran generációról generációra cipeljük, sokszor azt sem tudjuk, hogy mit, csak a terhét érezzük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. decemberi lapszámában jelent meg.)

Kádár Annamária pszichológus többrészes írásában mutatja be az érzelmi intelligencia fejlődésének gyerekkori szakaszait, ami nemcsak a kicsik megértésében nyújthat segítséget, hanem saját működésünkkel kapcsolatos kérdésekre is választ adhat. A gyermek fejlődésében a bizalom kialakulása egész életére meghatározhatja kapcsolatát a külvilággal, ezúttal ennek megértésében igazít el a szakember.

Éjszaka van. Szótlanul állok az óceánparton. Soha nem tapasztalt mértékű hála van a szívemben, amiért a Jóisten engem sem felejtett el megteremteni, s látni engedi mindezt. Egész lényemmel érzem, Isten szeret engem.

Gyakran hallhatunk a házasság válságáról, akárcsak a válások magas számáról. Kutatók és az átlagemberek is elemezgetik a helyzetet, keresik az okokat, a miérteket a problémára. Ugyanakkor az is elhangzik gyakran, hogy a házasságnál jobbat még nem igazán találtak ki, és kismillió tippet találunk arra, hogyan őrizzük meg épségét. Akiknek ez sikerült, azok jól tudják, mit nyújt, és miért érdemes tenni érte. Akiknek pedig (még) nem, a rossz hírek ellenére mégis vágynak rá. Talán A dán lány című filmben hangz

Micsoda érzés! Alig lehet megmagyarázni, miért pont ő. Hadoválunk valamit kémiáról és feromonokról, a szeméről, ahogy néz, a szájáról – bár fogalmunk nincs, hogy miről beszél –, a kezéről, és arról, ahogy ezek a kezek tartanak, fognak, szorítanak, odahúznak és kipörgetnek, markolnak, simogatnak. Szó nem marad, a test irányít, követ, mint egy megszállott: képtelen a nemre, érinteni, érezni akarja, elveszni benne. Vágy. Ezt jól ismerjük. Most viszont ismerjük meg azt, ami kioltja. Ha kiderül, hogy a valósá

A köztudatban rengeteg tévhit, mítosz él a serdülőkorral kapcsolatban, amelyek jó részét a tudomány már megcáfolta. Az agykutatás rohamos fejlődése évről évre arra késztet, hogy szembenézzünk a sztereotípiákkal. Szülőként, nevelőként érdemes időnként frissíteni a tudásunkat, hogy több megértéssel viszonyulhassunk azokhoz a helyzetekhez, amelyek a fejlődésből fakadnak.