Az elmúlt hónapban a női vágy zavarainak okait tártuk fel, most a férfiakra térünk ki részletesebben. Szexuális hipoaktivitást a férfiak körülbelül 15 százaléka él át huzamosabb ideig élete során valamikor. Ez a számadat jóval kisebb ugyan annál, amit a nők kapcsán említettünk - 20-35 százalék -, mégis érdekesség, hogy a férfiak életében az ilyen nagyarányú vágybeli intenzitáscsökkenés újkeletű problémának számít, vagy ha jelen is volt korábban, teljes mértékben tabunak számított.

Karácsony Benő a „Napos oldal” cίmű regényében ίrta, hogy a „lét ajándékok s nem büntetések sorozata”. Mennyivel könnyebb lenne az életünk, ha ezen elv szerint nevelkednénk, élnénk. Ehelyett a társadalom nagy része már gyerekkorában olyan érzelmi terhek, elvárások gyűrűjében szocializálódik, ahol természetes alapnak veszi az állandó szenvedés, a konfliktusos közeg, a lelkiismeret-furdalás és más negatίv érzelmi töltetek létformáit…

A szexuális diszfunkció olyan pszichés zavar, ami megakadályozza a szexuális élet gyakorlását vagy élvezetét. Ezekről a problémákról a legtöbbünk számára kellemetlen beszélni, jellemzően alacsony önértékelést, frusztrációt és érzelmi válságot, szorongást és szégyenérzetet tapasztal meg az, aki ilyen gondokkal szembesül. Vannak, akik a szexuális élet megkezdésétől kezdve ilyen problémákat élnek át, mások esetében szerzett nehézségről van szó, ami egy bizonyos életszakaszban nehezíti meg a szexuális életet

Modern életvitelünk során hajlamosak vagyunk megfeledkezni a saját testi és lelki egészségünkre való odafigyelésről. Amikor ez a fajta tudatosság háttérbe szorul, a szervezetünk jelezni kezdi valamilyen formában, és romlani kezd az egészségünk. A rossz beidegződések és az életmód döntés kérdése, bármikor változtathatunk. Egy ilyen lehetőség az Aviva-torna, amely fizikai és lelki egészségünkre is jótékony hatással lehet. A módszer lényegéről Csendőr Zsuzsánna Aviva-oktatóval beszélgettünk.

Napjainkban külön iparággá nőtte ki magát az illóolajok forgalmazása, az illatos olajokat számos célra használják az ételízesítéstől a kozmetikai termékek készítésén keresztül, egészen a tisztítószerek összeállításáig. Ugyanakkor ezek a készítmények az alapjai az aromaterápiának is. Kacsó Etelka mérnöki munkáját hátrahagyva, közel egy évtizede foglalkozik illóolajokkal, és szakértőjévé vált a jótékony hatású készítményeknek.

Szomorú, elkeseredett, csalódott barátokat, családtagokat, munkatársakat látva mindannyian megkíséreltünk már valahogy segíteni. De hogy jól segítettünk-e, az nagy kérdés. Vajon tudunk megfelelő tanácsot adni annak, aki rászorul? Tudunk vigaszt nyújtani szeretteinknek? Miként tudjuk igazán támogatni azt, aki bajban van? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).

A közvélekedés szerint a hosszú távon egyedül élő nők „elmacskásodnak”, az évek múlásával egyre öntörvényűbbé válnak, és egyre kevésbé nyitottak arra, hogy (újra) összebútorozzanak egy társsal. A korral jár a rugalmatlanság, vagy az önállóság hozza magával? Érintetteket kérdeztünk, van-e valóságalapja a „vénlány-szindrómának”, csipetnyi könnyedséggel, negyven évnyi önkritikával.

Míg évszázadokig általánosan három generáció élt egy fedél alatt, jelenleg hat generáció kell összeegyeztesse élhető módon a mindennapjait. A köztük lévő szakadékok megértéséhez ismernünk kell a generációk általános sajátosságait, hiszen csak ez teszi lehetővé az egymással való működőképes kommunikációt. De egyebekkel is hozzájárulhatunk egy élhetőbb világ kialakításához.

Házinyúlra nem lövünk – tartja a mondás, ennek ellenére a felmérések szerint egyre nő azok aránya, akik a munkahelyen találják meg a szerelmet, kezdenek intim kapcsolatba. Bár egy munkahelyi párkapcsolat nem kis galibát okozhat – lehet, hogy a főnök nem nézi jó szemmel a románcot, vagy a kollégák pletykáinak leszünk a célpontja –, számos előnye is van. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)

A szexről nem beszélni, hanem csinálni kell – halljuk a városi bölcsességet, hasonlóan sok más közhelyhez ebben a témában. A szexről valóban keveset beszélünk, de egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert annyira jól és gyakran csináljuk. Sokkal inkább azért, mert a szexualitást máig körülveszik a tabuk.

Gyermekpszichológusként szívügyem a gyermekek jólléte. Bárhol járok a világban, éles szemmel figyelem a jó és rossz gyakorlatokat egyaránt. Gasztrobloggerként meggyőződésem, hogy a testi-lelki jóllét egyik alapfeltétele a megfelelő táplálkozás. Hiszem, hogy ez részben az egészséges, változatos alapanyagokon, elkészítési módokon múlik. Másrészt viszont legalább ennyire fontosak az étkezés körülményei: a fizikai és emberi környezet, valamint az étkezésre szánt idő.

Erdélyi identitásunk egyik velejárója, hogy „másnak”, a többségi léthez képest különbnek látjuk magunkat. Nekünk, kisebbségieknek egy kicsit több van: egy kicsit több belátásunk, egy kicsit több kihívásunk. egy kicsit több nehézségünk és talán egy kicsivel több összetartozás-érzésünk. Ebben a hangulatban hol észrevesszük, hol nem, hogy van, aki hozzánk képest is „kisebbségi”, van, akikhez képest mi vagyunk a „domináns többség”. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. decemberi lapszámában jelent meg.)

Legtöbben a halálra gondolunk az elengedés kapcsán, és valóban az lehet az egyik legfájdalmasabb, pótolhatatlan veszteség. De egész életünkön át tanuljuk az elengedést: elengedünk barátokat, szerelmeket, munkahelyet, felnőtté vált gyermeket, álmot és kudarcot, vállalkozást. Míg élünk, tanuljuk – ki könnyebben, ki nehezebben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

Te tudod mi az elsődleges szeretetnyelved? És a párodé? A gyerekeké? Szakemberek szerint fontos ezt mielőbb megismerni, és ha szükséges, elsajátítani, különben úgy érezhetik szeretteink, hogy nem szeretjük őket. Mert lehet, hogy mi másképpen szeretünk. Dicsérünk, miközben minőségi időre vágyna párunk, ajándékot adunk, bár ő egy ölelésnek örülne. Ismerjük meg tehát a szeretetnyelveket! (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. decemberi lapszámában jelent meg.)

A párkapcsolat életünk egyik legjelentősebb köteléke. Mivel az életszerepeink kapcsolati alapúak, fontos foglalkoznunk a párkapcsolatban megélt érzésekkel, működéseinkkel, mintáinkkal és az ezekből adódó nehézségekkel. Önismereti munkával nagy lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy felismerjük, mi mozgat bennünket a párkapcsolatunkban, milyen érzelmeket élünk meg, mit hoztunk a családból, milyen módon tudunk kapcsolódni a partnerünkhöz. A párkapcsolat az egyik legnagyobb intimitást, testi-lelki közelsé

Mostohaszülőnek lenni nem könnyű feladat. Már csak azért sem, mivel a szó önmagában negatív érzéseket kelt: a mesékben szereplő gonosz mostohával asszociáljuk. Így azok a nők, férfiak, akik „mostoha” szerepbe kerülnek, rögtön hátrányból indulnak, le kell dolgozniuk a sztereotípiák miatt felépített gátakat a gyerekben, de a tágabb családi, illetve baráti körben is. Vannak példák azonban arra is, hogy lehet ezt jól csinálni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)

Van, aki bevallottan Facebook-betyár, van, aki kinagyított névjegykártyaként tekint közösségi oldalára. Az aktív posztolók számára nem is kérdés, hogy érdekes, amit ők megmutatnak, és igen, szeretik a lájkokat is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)

Pszichológusként sokszor felteszik nekem azt a kérdést, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy gyermek felnőve lelkileg egészséges lesz-e. Hogy van az, hogy egyes gyerekek, bár komoly traumákat éltek át, lelkileg megerősödve, hittel és bizalommal tekintenek mégis a jövőbe? Míg mások, látszólag kevesebb sérülést is egy életen át komoly súlyként hordoznak magukban. Sokan közülük fizikailag is belerokkannak.