Sokan legyintenek, ha másokat pánikbetegségről hallanak beszélni. Vagy elviccelik, elbagatellizálják a helyzetet. Ez azok számára a legrettenetesebb, akik éltek már meg igazi, nagy pánikrohamot. Amiről egy idő után azt hiszik, hogy bármikor újra támadhat. Ugye, nem szeretnénk ilyen ördögien ijesztő ördögi körben élni? A félelmet komolyan kell venni, a pánik nem hiszti – állítják egybehangzóan a szakemberek. Mint ahogy azt is, hogy a pánikbetegség gyógyítható! (Cikkünk a Nőileg magazin 2016. novemberi szá

Noha manapság egyre több ismert nőről tudjuk, hogy késői életkorban vállalt gyermeket, és a nemzetközi statisztikai adatok, valamint a hétköznapi tapasztalataink is azt mutatják, hogy kitolódik a családalapítás átlagéletkora, még mindig sokan megbélyegzően gondolkodnak azokról a nőkről, akik nem a húszas éveikben szánják el magukat a gyermekvállalásra.

Fodor Emese sokszoros román bajnok hegyikerékpáros, ugyanakkor 2019 óta Európa-bajnok terepduatlonos. Emese szerint a hegyikerékpár – a lenyűgöző táj, a csend, a folyton változó évszakok szépsége mellett – az erőnlét, a koncentráció és a technikai tudás együttes játéka. Augusztusi lapszámunkban a mára mondtunk igent, annak minden hozadékával. Ezúttal a roppant fegyelmezett székelyudvarhelyi sportolót kérdeztük: mit mond neki a carpe diem, és mikor él igazán a pillanatban?

Bizonyára sokak számára ismerős a jelenet, amikor végre elérkezik a várva várt nyaralás, de ahelyett, hogy az öröm és a felszabadulás pillanatait élnénk meg, tele vagyunk szorongással, feszültséggel: az indulás előtti éjszaka aludni sem tudunk, a közösen megélt boldog pillanatok helyett vitatkozunk a családdal, és duzzogva, idegesen kelünk útra. Bár a kikapcsolódás elengedhetetlen a pszichés jóllétünk megtartásában, kisebb-nagyobb mértékben szorongást is tapasztalhatunk a nyaralás kezdetén, de akár a tel

Az érzelmeket megélni természetes, kifejezni lehetséges. És nemcsak üvöltözésben avagy kezelhetetlennek tűnő hisztiben, hanem jóval „szociálisabb” formában is. A kisgyermek is ráterelhető erre az útra. Nem azonnal ható tippeket, hanem hosszú távú befektetést ajánlunk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)

Móricz Zsigmond: Árvácska. A regényben Kadarcs István a szőlőben „karóba húzza” Csörét, az állami gondozott kislányt. Megerőszakolja. A filmváltozatban mondja is a nevelőanyja: fáj neki a hátulja. Még olvasni, nézni is dermesztő, nemhogy átélni. Pedig a szexuális bántalmazás ma, a valóságban is nagyon sok gyermekkel megtörténik. Sokkal többel, mint gondoljuk.

A középkorúak személyiségfejlődésével mindmáig méltatlanul keveset foglalkozik a szakirodalom, a kutatások is elhanyagolják ezt az időszakot. Ennek talán az az egyik oka, hogy a 40-es és 50-es éveikben járó felnőttekről ugye feltételezzük, hogy túl vannak a kamaszkori identitásválságon, a fiatal felnőttekre jellemző intimitáskeresésen és szakmai útkeresésen, családot alapítottak és stabil karrierjük van. Ugyanakkor megfeledkezünk arról, hogy ez az a korszak, amikor a legtöbb felnőtt élete legnagyobb kihí

Egy gyermek sem születik rossznak. Nincs olyan, hogy megérdemli a verést. Nincs olyan, hogy ő akarja a szexuális aktust, nincs olyan, hogy ordítani kell vele, különben nem lesz belőle ember. A bántalmazásnak nagyon sok arca van, ám mindannyiunk felelőssége, hogy felismerjük és tegyünk azért, hogy ne történhessen meg. Mert a gyermekbántalmazás nem magánügy!

Mi igent mondunk rá. Mármint a nemre. Mert azt látjuk, hogy ez egyfajta határkijelölés, hogy eddig, és ne tovább. Nem dacolni, mindenáron harcolni szeretnénk, hanem megélni önazonosságunkat, a nekünk (is) járó időt, magát az életet – saját tempónkban. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában jelent meg.)

Nem fenyíti, de nem is jutalmazza a gyereket az a szülő, aki a pozitív fegyelmezés technikáját alkalmazza, hanem saját jó példájával próbál nevelni. A nálunk még viszonylag új fogalomról Bruncsák Annával, a technikát tájainkon meghonosító nagyváradi Maternet egyesület alapítójával beszélgettünk, aki maga is háromgyermekes édesanya.

Bár a tudomány nem tekint szakterminusként a kapunyitási pánik kifejezésre, hasonlóképpen a kapuzárási pánikhoz, mégis létező jelenségről beszélünk, mégpedig olyanról, aminek a pszichológiában van szakirodalmi előzménye. Sokak számára ismerősen csenghet Erik Erikson neve, aki máig az egyik legnépszerűbb személyiségfejlődési elmélet megalkotója. Amit ma divatos szóval kapunyitási pániknak nevezünk, az Eriksonnál egy személyiségfejlődési szakasz.

Mindenki boldog akar lenni – ezért hajt, törtet, igyekszik megszerezni az összes kelléket, amitől elégedettséget, boldogságot remél. És reméli azt is, hogy megfelelő társra talál, és boldog lesz. Az igyekezet és a vágyak beteljesítése viszont nem egyenes út a boldogsághoz, ezért aztán az ember feszült, szorong és csalódott gyakran.

A szüzesség elvesztése a köztudatban, a médiában, de akár a tudományos kutatásokban is többnyire a tinédzsereket érintő problémaként jelenik meg. Az érem másik oldala, a statisztikák is mutatják, hogy egyre nagyobb azoknak a fiataloknak az aránya, akik későn kezdenek el szexuális életet élni, és bár eleinte a megőrzött szüzességet, a megfelelő partnerre való várakozást elismerően nyugtázza a környezet (főként a felnőttek), az egyén is büszkén élheti meg ezt az állapotot – idővel egyre inkább érezheti, ho

Dr. Bagdy Emőke egyetemi tanárt, pszichológust egy televíziós műsorban arról kérdezték, mit tegyünk a félelemmel, a szorongással, hogyan ismerjük fel, hogyan oldjuk fel magunkban, ha már fizikai tüneteket is észlelünk – s mindez épp a koronavírus kapcsán válik aktuálissá, amikor az egyén frusztrációi, félelmei latensen, de abszolút érzékelhetően a közösségbe, társadalmi szintre is kiterjednek.

Tudják, merre élnek a világ legőszintébb emberei? Ne keressék a térképen a helyet, hiszen ők itt élnek köztünk. Ők az autizmussal élő embertársaink, akik – a kisgyerekek mellett – néha zavarba ejtően, néha megmosolyogtatóan, kendőzetlenül őszinték.

A mostani kicsik már egyértelműen digitális bennszülöttek, gyakran hamarabb képesek könnyedén elővarázsolni a képernyőn Bogyót és Babócát, mint ahogy biztosan járni tudnának. Azt már tudjuk, hogy könnyen rászoknak a kütyükre, és a hosszú távú hatásokról is vannak már előrejelzések. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)

Megbocsájtani miként, önértékelés hogyan, mit tehetek, amikor már mindent megpróbáltam, stb.? – konkrét kérdéssel, de azért sokkal messzebbről indít általában Pálferi, azaz Pál Feri római katolikus pap, mentálhigiénés szakember előadásainak során. Legutóbb érdekessé vált a Mit kezdjünk a sebzett gyermeki énrészeinkkel? című előadássorozata alapján az az érzésem, kevés olyan szerencsés ember van, aki ne hordozna magában múltban szerzett sérüléseket. Pálferi viszont segíthet ezeket felismerni magatartásunk

Vitatkozunk, veszekszünk, büntetünk, válunk. A mai párkapcsolatok rákfenéje az érzelmi eltávolodás, úgy teszünk mintha élnénk, csináljuk, de nem éljük az életünket. A témáról Dr. Antalka Ágota pszichológussal, íróval, egyetemi társtanárral beszélgettünk.