Azt hiszem, Schäffer Erzsébetet nem kell bemutatni senkinek, sem mint újságírót, sem mint könyvek szerzőjét. Magazinos írásaiból, a történetekből időnként kötetek látnak napvilágot. A szőlővirág illata is ilyen... (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin márciusi számában jelent meg.)
Közeledik az esküvőszezon, s bár az esküvőszervezők nagy segítségünkre lehetnek, mi összeállítottunk néhány kapaszkodót, amire érdemes odafigyelni, ha az illemszabályoknak megfelelően szerveznénk a lagzit. Lesz itt néhány bevett szokás, de bízom benne, hogy tudok újat is mondani.
Vaj vagy margarin? Parttalan vita övezi a kérdést, annyi azonban bizonyosnak látszik: egyik sem egészségesebb vagy egészségtelenebb, mint a másik. Ízlés kérdése.
Az utóbbi években mintha az a bizonyos legkisebb, harmadik királyfi is útnak indult volna, úgy gyarapszik, szépül Szatmárnémeti itt a Partiumban. Az egyre szaporodó plázák, szupermarketek miatt egyre inkább nagyvárosias hangulata van, viszont aki szeret nosztalgiázni, biztosan nem bánja meg, ha mégis körülnéz.
Ha tavasz, akkor méregtelenítés, nem? A detox, tisztítókúra avagy a méregtelenítés a bűvös kifejezés, amelynek sokan áldozatul esnek: a gyors fogyás, a sok éven át tartó egészségtelen életmód következményeinek visszafordítására manapság számos kúrát és megoldást találni a világhálón, de akár a gyógyszertárak polcain is. A méregtelenítés ebben az értelemben azonban humbug.
Ha tavasz, akkor rügyfakadás, madárcsicsergés, szerelem és medvehagyma – vallja Staharóczky Noémi nagyváradi táplálkozási tanácsadó és vegán szakács, aki tavaszi recepteket ajánl a Nőileg olvasóinak, amelyeket a nagyböjtben is bátran kipróbálhatnak mindazok, akik vallási vagy egyéb megfontolásból lemondanának egy időre a húsról. (Cikkünk a Nőileg magazin 2019. márciusi lapszámában jelent meg.)
#ruhabolondgeneráció #bajvanvelünk – ez eléggé jellemez bennünket, akik a hetvenes, nyolcvanas években születtünk. Azt mondják, kompenzálunk a vásárlással, de nem úgy, hogy ha épp szomorúak vagyunk, egy új cucctól boldogok leszünk, hanem a fiatalkorunk éveiben elszenvedett hiányt pótoljuk most a vásárlással. Mert (ha) megtehetjük.
Még 2016-ban kérdeztük őket. Olvasók, egykori interjúalanyaink és kedvelt hónap pasik gondolatait gyűjtöttük össze nőkről, nőiségről, nőnapi emlékekről, az ünnepről.
Megy tovább az élet Abu-Dzabiban: mivel vihart jeleznek, Gereöffy Andrea gyerekeivel a biztonságos bevásárlóközpontot, múzeumot választja. Nem szokványos közösségi helyek ezek, a párhuzamok és különbözőségek (vagy fordítva) elindítanak egy gondolatot. Szerzőnk vakációja itt végéhez érkezik.
Nem vagyok divat- vagy szépségszakértő, csupán érdeklődő laikus, aki szereti a szépet. És e tekintetben tőle tanultam a legfontosabbakat, egyebek mellett azt, hogy a kevesebb több, hogy bár a divat változik, a stílus örök, és hogy nincsen csúnya nő, csak igénytelen. Coco – ahogyan baráti módon magamban szólítom – legenda a divatvilágban, felszabadulásunk harcosa volt, és nemcsak azért, mert elsőként merte eldobni a fűzőt…
Sopron, a leghűségesebb város, egykor koronázások, ma a páneurópai piknik és a Volt Fesztivál helyszíne. Igazi ékszerdoboz, ahol jól megférnek egymással a múzeumok és a gyorsvarrodák.
Abu-Dzabi legfőbb látnivalói kicsit Bukarestet idézik (mindenki ahhoz köti a dolgokat, amit ismer). Állami megrendelésből épített hatalmas épületek az elmúlt pár év eredményei. Egy bazi nagy hotel az Emirates Palace, ahol össze van zsúfolva töméntelen mennyiségű márvány, arany, faliszőnyeg, mozaik és Swarowski kristálycsillár...
Nem, mi nem Rómeó és Júlia miatt mentünk Veronába. Sőt, az eredeti elképzelés az volt, hogy messzire elkerüljük Júlia házát a városban, amely csak egy ócska rekonstrukció, nekünk pedig alig fél napunk van arra, hogy felfedezzük a várost, amely Róma után a leggazdagabb ókori emlékekben. Ámde ember tervez, Shakespeare végez.
Azt szeretném előre leszögezni, hogy semmilyen formában nem rajongok a Valentin-napért. Akkor sem rajongtam, amikor szingli voltam, jól működő párkapcsolatban pedig végképp fölöslegesnek tartom. Ennek ellenére, ha valaki mégis úgy érzi, hogy február 14-én szeretné kiakasztani a szerelemmérőt, adok pár fogódzót a randevúhoz.
Akárcsak száraztésztából, manapság rizsből is számtalan fajta kacsintgat a boltok polcairól. És tényleg nem mindegy, hogy melyiket mire használjuk. Adunk néhány ötletet! (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin februári számában jelent meg.)
A nagykárolyi Dragos Karin erdélyi magyar szépség- és életmódvlogger, kreatív tartalomgyártó. Influencer, ahogyan divatos szóval nevezik, bár Karin ezt határozottan elutasítja, dacára annak, hogy már több mint százezer követője van. Stílusjegye inkább az egyszerű, mint a merész. Lássuk, mit szeret a legjobban!
Tudnak valamit ezek a vándormadarak, hogy télre elhúznak melegebb vidékre. Ahogy szétnézünk, jó ötletnek tűnik, hogy Abu-Dzabiban töltünk majd egy hónapot. Az épületek között kellemes, tavaszias tengeri szél fúj. Ragyog a kék ég. És mindannyian nagyra nyitjuk a szemünket, hogy hallám, mit lehet itt látni. – Kollégánk, Gereöffy Andi meséli el élményeit.
Népi motívumok mai használatban – ez a címe annak a képzés-műhelymunka sorozatnak és kiállításnak, amely az elmúlt négy évben a Hargita Megye Tanácsa intézményeként működő székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpontban valósult meg. Míves emberek munkáiból nyújt ízelítőt, illetve ad ötleteket arra, hogyan ötvözhető otthonainkban a hagyomány és a kényelem. A székelyföldi kézműveseket tömörítő oktatássorozat vezetője Bartos Tünde székelyudvarhelyi lakberendező-néprajzos, tőle érdeklődtünk, miként lehet
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Kilencéves volt, amikor a faluban az a hír járta, hogy a legszebb eladó sorban lévő lánynak a kedvesét a leány szülei nem akarják vőnek. Sőt, megtiltották, hogy a házukba belépjen.
E havi címlapinterjúnk olyan mély gondolatokat hordoz, hogy talán többször is érdemes elolvasni ahhoz, hogy igazán át tudjuk engedni magunkon. Elsőre mindenkit más fog meg, attól függően, kinek milyen küzdelemben volt, van része...
A minap, iskolába menet, két negyedikes-forma gyerek mellett elhaladva, egy beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyikőjük azt újságolta a társának, hogy percek alatt készült el a román házi feladattal, mert a Google-fordítóval lefordíttatta.
Gyermekkoromban összesen négy óvodába jártam. Kettőből megszöktem, rendíthetetlen célirányossággal hazalógtam a városi forgalmon keresztül. A másik kettőben is legtöbbet 2-3 hónapot jártam folyamatosan. Egyszóval utáltam az óvodát.
A parton hasalok, a proseccóm szürcsölve. Tüske voltam egész nap. Szerencsére, a férjem rögtön reagált, és nem hagyta elrontani az egész délutánt. Hozta a kedvenc italom, a gyerekeket kézen fogta, és irány a tenger!
A nagy közhelyek egyike, hogy az ember – amióta megszületett – mindig úton van. S akármennyire nem szeretjük a közhelyeket, attól az egyik legismertebb hasonlat az életre. Te épp merre tartasz? Hol jár a lelked?
Az ablakból figyelem, hogy a szemközti domboldalon miként közelít lassan a napsütés, míg eléri a kertet. A szomszéd kertből friss széna illatáküzdést hozza a reggeli szellő, melyet lassú mozdulatokkal egy nyolcvankét éves bácsi hord kazalba.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?
Jócskán benne vagyunk az esküvőszezonban, de a java azért még hátravan. Van néhány dolog, amit az ember ösztönösen tud vagy érez, és vannak írott és íratlan szabályok is, amelyeket, ha nem is tartunk be, jó, ha tudunk róluk.
A húspotyoló a jólét szimbóluma, mert a húsevés a magasabb életszínvonalról árulkodik ezen a vidéken. Disznót vágni, borjút vágni, nem adatott meg minden földművesnek, mint ahogy jó minőségű húst enni sem adatott meg minden városi atyafinak.
A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.
Az elmúlt hetekben a Nőileg hírlevelének feliratkozói körében is kutattuk a videófogyasztási szokásokat. Ezúton is köszönjük annak a csaknem 1000 felhasználónak, akik idejüket nem sajnálva válaszoltak a kérdésekre.
Brassó környéke bővelkedik látványosságokban. Vannak a tömegturizmus által elözönlött célpontok, de találunk olyan csendesebb gyöngyszemeket is, ahol kis séta után már csak magunk maradunk a tájjal, a színekkel és a kristálytiszta levegővel.
Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!
Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.
Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.
Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.