Sokoldalú, rengeteg fotón megörökített székelyudvarhelyi lakásba kopogtatok be. Tudom előre, hogy skandináv stílusban berendezett, ízléses otthonba fogok csöppenni, de amit valójában találok, az inkább egy cukorfalat. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin januári számában jelent meg.)
Egy év, amiből nem szeretnénk ismétlést, bár sok minden jó is volt benne, szép is, élettel teli is. 2020 első hónapjaiban még gyanútlanul kirándultunk a nagyvilágban, címlapszereplőink voltak Magyarországon élő, erdélyi vagy erdélyi kötődésű emberek, hazai példaképek, tanultunk, olyat is, amit eddig halogattunk, beleástuk magunkat olyan témákba, mint a covid éra szülésgyakorlatai, kamaszproblémák, családi titkok, és volt időnk átgondolni, jó-e a digitalizálódás minden téren... Amit szerettünk, azt szeret
Évekig álmodoztam arról, hogy egyszer elmegyek a Liverpool FC egyik hazai meccsére, vagy megnézem a Beatles kultikus történetének liverpooli helyszíneit, elsétálok a Penny Lane-re, és beülök a Cavern Clubba, ahol valaki épp a Here Comes the Sunt vagy az All My Lovingot játssza. Sikerült. Liverpool főleg a fociról és a Beatlesről szól, de ezen túl is tartogat meglepetéseket.
Legyen ez az ünnep más! Idén karácsonykor ajándékozzunk gasztronómiai élményt szeretteinknek! Tőkés T. Erikát lakáséttermében kerestük fel azzal a kéréssel, hogy olyan finomságok receptjeit ossza meg velünk, amelyeket ajándékként is vihetünk az ünnepi szezonban, ha vendégségbe hívnak. (Cikkünk a 2019-es Nőileg decemberi számában jeéent meg.)
Advent van. Mindjárt jön mennyből az angyal. Hangolódunk lelkileg, de mi van a testtel? És a renddel? Lányok, asszonyok, csak semmi pánik! Rágyúrunk.
Nem tipikus kalotaszegi ház, mégis az. A régi kéket viseli, a díszes oromzatot, az „Isten hozott!” feliratot a kapu fölött. Mégsem száz évvel ezelőtt lett ilyenné, amikor hasonlók épültek a térségben, hanem a 90-es évek elején, amikor a házgazdák, Tötszegi Tekla és Tötszegi András összeházasodtak. Oly kevés hagyományos kék ház maradt ma már Kalotaszegen, hogy öröm ilyet látni. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin decemberi számában jelent meg.)
Ki ne szeretné, ha az otthonát mindig friss, finom illat lengené be? Fűszerezzük kicsit másként a téli napokat, Borbáth Annamária illóolaj-tanácsadó segít nekünk eligazodni ebben a világban.
Hogyan találd meg álmaid kanapéját, ami hosszú távon is jól szolgál? Ahogy minden lakberendezéssel kapcsolatos kérdés, ez is okozhat álmatlan éjszakát – akár azért is, mert hiányzik egy jó kanapé. Olvasd el a tanácsainkat, melyek segíthetnek keresgélni az óriási kínálatban, és végül – remélhetőleg – a számodra legmegfelelőbb szófát viheted haza az üzletből. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)
Aradon nehezen találunk olyan embert, aki ne ismerné Fekete Rékát. Az Aradi Kamaraszínház produkciós és művészeti titkára a társulat megalakulásától fogva dramaturgként és rendezőasszisztensként is segíti a Maros-parti város teátrumának munkáját. Lehet, hogy a színházba járók nem figyeltek fel Réka öltözködésére, minket mindenesetre kíváncsivá tett. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)
Feltöltődés ősszel végigsétálni Marosvásárhely utcáin. Főleg, ha ezt nem egymagadban teszed, hanem kézen fogod a párod, a gyermeked, és körbevezeted a mi szeretemhelyeinken. Az apropó lehet gesztenyegyűjtés, a többi majd jön magától. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)
Kívántad-e az őszi napsütésben, hogy bárcsak közelebb élhetnél a természethez? Hogy az ablakodból lásd a fákat, nap mint nap az évszakok változását, hogy ne kelljen hallgatnod a (panel)szomszéd veszekedéseit és horkolását (egyéb éjszakai tevékenységeiről nem is beszélve). Ha benned is motoszkál a vágy a természetközelibb életmód iránt, imádni fogod Csíki Barna és Lukács Petra homoródfürdői villaházát. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)
Igazi kaméleon a színpadon és civil öltözködési stílusában is Laczó Júlia. A Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze nem követi a divatot, az öltözködési szabályokat előszeretettel rúgja fel. (Cikkünk a 2017-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)
Az évek során összegyűjtött könyvek tárolása elég sok fejtörést okoz, főleg, ha kisebb tömbházlakásban élünk. Kirmaier Zsuzsanna lakberendezőt azzal a kéréssel kerestük meg, hogy mire figyeljünk akkor, ha őszre egy vagány, trendi könyvespolccal dobnánk fel lakásunkat. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)
Van háziállatod? Ott kel és ott fekszik, ahol te? Ezúttal nem saját lakásunk szebbé tételéhez adunk tippeket, hanem ahhoz, hogyan alakítsd ki kiskutyád, macskád, papagájod vagy éppen hörcsögöd életterét.
Jókat derül a család, amíg a tükörben gyakorlom a „legújabb hóbortom”: egy hete arcjógázom, egyelőre naponta tíz–tizenöt percet. Ügyködésem kutatási céllal végzem: mi az arctorna, és miért érdemes kipróbálni.
Bizonyára mindenkinek van egy kedvence, amire azt mondja, ezt édesanyámnál jobban senki nem készíti el a világon. Éppen ezért e havi rovatunkhoz négy gasztrogurut kértünk arra, idézze fel gyermekkora kedvenc ételét, és ossza meg velünk a megörökölt titkot. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)
Feltűnő, színes, és ha egy mód van rá, sosem hord feketét. Fülöp Tünde, ha kell, átszabja ruháit, fest rájuk, mindenfélét elkövet, hogy saját ízlésére alakítsa. Épp ilyen pedagógust kerestünk, aki „nem tancisan” öltözködik – már ha létezik egyáltalán olyan, hogy tancis stílus. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)
Amikor meghallom, hogy 90-es évek, óhatatlanul jön a dal a számra: „a 90-es években mindenki táncolt, és micsoda tánc volt.” Az volt... A 90-es évek egy nagy buli volt, amikor az eurodance és a popzene a fénykorát élte. A fiú- és csajbandák üstökösként tűntek fel, és diktálták a divatot is. A Nőileg magazin októberi lapszámának mellékletében ebben a korszakban járunk, szerencsére a divaton kívül akad még, miről beszéljünk.
Többször írtunk már arról, hogy mit tehet a függő a rabságból való kitörésért, arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy miként segíthet a tágabb környezet például egy alkoholbetegnek. Hogyan támogathat a barát, a szomszéd, a kolléga egy függőt?
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Három és fél éve vannak gyermekeink, és máris sikerült egyszer eljutni a tengerre. Azaz nyaraltunk egy akalommal. Vagyis nyargaltunk: fel-alá a parton egy másfél évessel, négyhónapos terhesen. Nyilván, naponta alakultak ki érdekes helyzetek.
Az első randinkon azt mondja, szép vagyok. Félrenézek, mintha nem is hallanám, mit mond. Túl vagyok már sok-sok bántáson ahhoz, hogy óvatos legyek. Mélybarna szemeit tekintetembe fúrja, és úgy mondja: Tényleg szép vagy! Zokogni kezdek.
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
„Nagy segítség lenne, ha segítenétek összegyűjteni az építőkockákat!” – mondtam egy este, észre sem véve, hogy duplán nyomatékosítom a segítségkérést. P. lazán vissza is dobja a labdát: „és ha te segítenél összegyűjteni, az nekünk lenne segítség”.
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Természetszeretet, szabadságvágy, bátorság, önazonosság – néhány jelző, ami eszembe jut a csíkszeredai születésű, Sepsikőröspatakon élő Tamás Kincsőről. Kétgyermekes anya, háromkötetes prózaíró és gyógyszerész.
Készülőben a vihar. A nappali kánikula melege még ott settenkedik a lakásban. Az udvaron végig-végigseprő szél feszültséget keltve hatol be a nyitott ablakon. Mint egy erőteljesen visszatartott lélegzet, melyet egyedül az eső képes felszabadítani.
Az erdélyi táncházmozgalom egyik zászlóvivője Orendi István, az Erdélyi Táncháztalálkozó újjáélesztője. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Augusztus végén már legtöbben úgy érezzük: soha nem kezdődik a tanév. Mit lehet még kitalálni, hogy bár ideig-óráig lekössük a vakációzókat? Főzzünk, süssünk együtt, hisz enni valamit úgyis kell. Nálunk – a két kiskuktánál – ezek a receptek váltak be.
Olyan különleges helyen élünk itt Erdélyben, hogy a málnát, szedret és áfonyát akár a kertből, akár az erdőből is leszedhetjük. Gazdagság, hogy sokszor ismerőstől kapjuk, vesszük a bogyós gyümölcsöket, aki azt is elmeséli, idén milyen lett a termés.
A fókuszpont lényege nem az, hogy elrejtsd magad. Hanem, hogy megmutasd azt, ami szép.
A bőrünk, hajunk és körmeink egészségét nem csak külsőleg, hanem a táplálkozásunkkal is erősíthetjük. Nem kell számtalan táplálékkiegészítőt szedni, csupán egy kis tudatosságra van szükség az étkezés, a folyadékbevitel terén.
Jó néhány évtizeddel ezelőtt még Csíkszentgyörgyön állt az a csűr, amely ma Szőcs Erika és Sólyom Géza, valamint két közös gyermekük otthonául szolgál Csíkcsomortánban. Az újrahasznosítás vezérelte a családot az otthonteremtésben.
Szívesen hordasz egy egyszerű farmer-fehér póló szettet? Esetleg egy natúr színű ruhát, ami kényelmes, de kicsit unalmas hatású is lehet? Ne szaladj el rögtön új darabokat vásárolni – kiegészítőkkel új életre keltheted a szettjeidet.
Megmosolyogtató olykor hallani, hogy Székelyföldön még a hal ellen is az a kifogás, hogy halízű. Ha a tájainkon nem szokványos ételt főzünk, olyan, mintha utaznánk. Kulturálisan biztosan ezt tesszük, megismerjük más népek ételeit, azok elkészítési módját.
Van egy lakás Kézdivásárhelyen, amelynek stílusa meghatározhatatlan. Lakója szerint minimalista, ha azonban onnan közelítjük meg, hogy ebben a lakásban a magassarkú és a több kiló gyöngy dekorációs elem, talán inkább az extravagáns jelző illik rá.
A gyűjtögetés nem csak a testünknek, de a lelkünknek is jót tesz, vallja Dakó Viola kertészmérnök, a vadnövények kiváló ismerője.