Életírta

Flóra Beáta - Csak a test van kerekesszékben, a lélek nem

Álmomban táncolok – mondja Flóra Beáta. Békésen mosolyogva mesél mindennapjairól, az őt foglalkoztató gondolatokról, céljairól. Nevet, terveket sző, és végtelenül hálás, hogy kíváncsi vagyok arra az őszinte, fiatal lányra, aki kerekesszékbe kényszerült ugyan, de teljes életet él, lelke, gondolatai érzései, szabadon szárnyalnak.

Mindennek ára van – a külföldre költözésnek is

Egyre több fiatal dönt úgy, hogy otthonától távoli országban kezd új életet. Egy ilyen döntéssel gyökeresen változik meg a családok élete. Külföldre költözött fiatal felnőttek szüleit kérdeztük, hogyan alakítja a távolság a szülő–gyermek viszonyt.

A 4S Street „Csabikája”: Szeretem a rendet – a fejemben is

Mihály Csaba – vagy ahogy Gyergyóban ismerik: Csabika – az év zenekaraként Petőfi zenei díjjal jutalmazott 4S Street billentyűse, dalszövegírója, ugyanakkor az Andantino Zenei Műhely alapítója, oktatója. Bár zenekarával halmozzák a sikereket, ritkán helyezi előtérbe magát, sokkal fontosabbnak tartja a csapata arculatát, mint az egyéni brand építését. Mi azonban előcsalogattuk a billentyűk fekete-fehér árnyékából, hogy megtudjuk, ki lapul a hangszer mögött. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszám

Hirdetés

Sebestyén Ágnes: Csak a civil szervezetekben van remény

Resicabánya, Sepsiszentgyörgy, Budapest, Perugia, Wiesbaden, Bern, Ludwigsburg, Stuttgart. Mind olyan városok, amelyeket Sebestyén Ágnes huzamosabb ideig nevezett otthonának. Művészettörténész, tanár, egyetemi oktató, kutató, kurátor, kulturális menedzser, oktatási referens, közönségszolgálati menedzser, egyesület alapító, projekt- és programfelelős, lenyűgöző szabadsággal jár városok és karrierek között: egy közép-kelet európai polgár(nő). (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszámában jelent meg)

Gecse Ramóna: Inkább élni, mint magamat sajnálni

Talán többen ismerik a képernyőről, mint a színházból, pedig az életét inkább a színházi közeg határozza meg. 2016 óta életmódmagazint vezet az Erdélyi Magyar Televízióban, ám elsősorban színésznő, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagja. Aktív, telve ötletekkel, nem fél a kihívásoktól, erő és pozitivitás sugárzik belőle. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszámában jelent meg).

Thököly Emese: Fogadni is tudni kell a segítséget

A megszokott, biztos otthont sosem könnyű elhagyni. Akkor sem, ha az ember nincs egyedül. Thököly Emese Csíkszeredában született, de már 18 éve a tengeren túlon él. Hatgyerekes családanyaként vállalkozása abban segíti az anyukákat, hogy szobatisztaságra neveljék gyermekeiket, emellett önkénteskedik és könyvet ír. Mint mondja, a nehézségek Kanadában sem kímélik, mégis úgy érzi, az élet csodái végül felülkerekednek. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Katona László: A művészet márpedig hatással van az emberre

Katona Lászlót egyre kevésbé kell bemutatni bárkinek, pláne azóta, hogy közkedvelt sorozatokból köszön be az erdélyi családokhoz is esténként, a tévén keresztül. A remek humorral megáldott székelyudvarhelyi színész több mint húsz éve játszik Budapesten, de mindenki Katona Lacija maradt Udvarhelyen is. Még mindig hisz a színházban, és ha majd egyszer nem, akkor buszt vagy kamiont vezet majd, esetleg pilóta lesz. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Az Úr csodásan működik…

Nem sokkal ezelőtt hallottam egy tapasztalt író-szerkesztőtől, hogy amikor már elviselhetetlenül gyötrő az ihlet késlekedése, valamint a leadási határidő fojtogató szorítása, legalább egy órára belefog valami másba: kertészkedik, virágot ültet, főz vagy kapál. Látszólag nem az írással foglalkozik olyankor, mégis, a mondanivaló a háttérben hatékonyan munkál. Jómagam is tapasztalom sok éve: amikor a legsürgősebb írásokra „edzek”, akkor készülnek a legbonyolultabb ebédek, akkor jön rám a rég halogatott taka

Vajon a városi madár érzi, hogy több dolga van, mint az erdei rokonának?

Áhítat. Talán ez az egyik alapérzés, amellyel az erdélyi emberek zöme a fővárosra gondol. Hogy ezt génjeinkben elődeinktől kaptuk-e vagy egy legtöbbünkben önkéntelenül megszülető evidencia, hát vitatható. Duna-part, Lánchíd, Budai Vár, Halászbástya, Mátyás-templom, Gellért-hegy, Andrássy út, Hősök tere, Parlament: ez alap. Ezt azért látni kell, gyerekeinknek is, mert „magyarnak lenni büszke gyönyörűség”. Itt főként. Otthon pláné. Mindenhol is.

Csata Kinga: „Nem vagyok az a típus, aki beéri azzal, ami van”

Egészen fiatalon, makacs kitartással megkereste, milyen területen teljesedhet ki szakmailag és emberileg, s az elmúlt huszonhat évben mindent megtett azért, hogy az értelmi sérültek jogainak érvényesítése és társadalmi elfogadottsága a lehető legmagasabb szinten megtörténjen. Gyergyószentmiklóson az értelmi sérültek nappali foglalkoztatójának vezetője, pedagógus, egyesületi elnök, édesanya, világutazó – bár nem feltétlenül ebben a sorrendben. Csata Kinga számára sem lehetetlen nem létezik, sem olyan fela

Ravasz Gyöngyike: A gyermek annál jobb lesz, minél jobban szeretjük

Biztos és biztonságot nyújtó háttérszélként tekint önmagára, aki az iskolában pedagógusként, a családjában édesanyaként és társként szeret és segít. Ravasz Gyöngyike személyében egy kedves, melegszívű pedagógust ismerhettünk meg, egy friss és fiatalos megjelenésű, négygyermekes édesanyát, akinek egyszerűen jó a társaságában lenni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Ionescu Éva: „Büszke vagyok arra, akivé váltam”

Végre – írja spontán, amikor Messengeren interjúra kérem. Mert szívesen beszél a betegségéről, melynek révén nagy adag önismerettel gazdagodott. „Rájöttem arra, hogy nem a munka volt az, amiben kellett változtassak, hanem az életem. És nem is a magánéletem, hanem a magam élete” – vág bele története kellős közepébe Ionescu Éva, székelyudvarhelyi kozmetikus és elismert sminkművész, mikor már lebilincselve hallgatom egy kávézóban, daganatából mi mindent tanult. Bízik benne, hogy története másoknak is segíth

Száz év élettapasztalata: a legnagyobb bajban is számíthatunk valakire

„Ott álltam az ajtóban, s azon gondolkoztam, ha bekopogok, vajon, ki nyitja ki? Vajon él-e anyám s apám, ki lakik a házunkban, mi van a családdal” – ekképpen emlékezik vissza Lukács Antal arra a napra, amikor 23 évesen, 25 hónap elteltével hazatért a frontról Csíksomlyóra. Lukács Antal nemrégiben töltötte be a századik esztendejét, jó kedéllyel, derűsen mesél a háborúról, a hadifogság időszakáról, a szeretet, az odafigyelés megtartó erejéről. Nehézségekkel, nélkülözésekkel teli életút pajkossággal, derűv

Jakab-Benke Hajnalka: Tudom, hogy kell nyerni

Az Ironman- és woman versenyek 3800 m úszásból, 180 km biciklizésből és egy maratoni hossz lefutásából állnak, mindezt egy szuszra, egymás után. A sepsiszentgyörgyi testnevelés tanár, Jakab-Benke Hajnalka 13 óra 7 perc alatt teljesítette a fentieket. Felmerül a kérdés: mi jön azután, hogy az ember ennyire felül tud kerekedni önmaga korlátain? Hajnalka esetében boldog házasság jött és két gyerek. És ő maga is épp azon töri a fejét, mi jöhetne most, ezután. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámába

Nagy Ágnes: „Itthon nem voltam bankár, se egyetemi tanár – itthon anyuka és feleség voltam”

Nagycsaládos létbe született, ahol magába szívta a tudást, az egymásra figyelés-, a jó kommunikáció képességét. A kíváncsiság motiválta karriere során, és ő lett a Román Nemzeti Bank 143 éves történetének első női- és magyar nemzetiségű tagja az igazgatótanácsban. Inspiráló beszélgetés Nagy Ágnessel mintákról, szakmáról, kíváncsiságról, pénzről és arról, ami most a legfontosabb neki: a nagymamaságról.

A kékvirágos nemezkalaptól a budapesti Operaházig

Olyan az élet, mint a láncöltéses varrás: egyik öltésből szépen indul a következő. A szabályos öltéshez persze figyelni kell. Egy döntés, egy találkozás, egy gondolat elindít, belesodor egy újba, egy emberi szó, egy tiszta tekintet nyomán falak omlanak, és – az egyébként – csikorogva nyíló ajtók könnyedén tárulhatnak ki. Budapesti szisszenések székely szemmel és lélekkel.

Játék- és életstílus harmóniája a Kiss családban

Amikor a siker képletét próbáljuk megalkotni, talán nem elsőkként gondolunk a szorgalomra és a következetességre, mint fontos alkotóelemekre. S talán még kevésbé arra, mekkora szerepe van egy sportág magas szintű űzésében annak a személynek, aki bevezeti a gyermeket ebbe a sokszor kemény, mégis vonzó világba. A gyergyóalfalvi Kiss családnál mindezen összetevők adottak, és még ennél sokkal több is: egy sakktábla, amelyen nemcsak a játék, hanem az élet szabályait is el lehet sajátítani.

Hirdetés

A stílus tényleg kortalan – Bardócz Judit gardróbja

Bardócz Judit fiatalos lendületét és megjelenését bármelyik huszonéves megirigyelhetné, noha Jutka néni 83 éves. A székelyudvarhelyi nyugdíjas hölgy az a típusú nő, akire ránézve az ember azt gondolja: így érdemes élni.

Vinczellér Zsuzsa ruhatára: Szeretem a kontrasztokat

Vagány, bevállalós – summásan talán így jellemezhető az udvarhelyi fitneszedző ruhatára. Az Alter stúdió és közösség megálmodóját a hétköznapokban gyakran sportruházatban látni, de gardróbja számtalan különleges, sokszor egyedi darabot rejt.

A bábszínház minden korosztálynak szól (VIDEÓ)

Bár úgy kezeljük, de a bábszínház valójában nem egy, kifejezetten a gyerekeknek szóló stílus, hanem a színjátszás önálló műfaja, hangsúlyozza Lukács Emőke bábszínész A pszichológus konyhája februári epizódjában.

Hogyan ápoljuk a festett hajat? (VIDEÓ)

A hajfestés sikere nem csak a fodrász rátermettségén, a festék minőségén múlik: legalább olyan fontos, hogy a festett hajat hogyan ápoljuk otthon. Fodrász osztja meg tippjeit a legújabb Kencében.

A zöld szójabab nemcsak élénk színével hódít

A japán nők naponta fogyasztanak szójatermékeket, melyek természetes fitoösztrogén-tartalmuknál fogva némileg pótolják a hiányzó ösztrogént. Felénk kétes a híre a szójának, pedig a fermentált készítmények, a tofu, a tempeh, a miso rendkívül egészségesek.

Faluképbe illeszkedő, modern székely ház Csomortánban

Bármerre nézünk a teraszról, fenyőerdők ölelnek körbe, nyugalmat sugározva. Csíkcsomortánban vagyunk, a település fölé emelkedő dombok egyikén gyönyörködünk a tájban, Fröhlich Orsolya és Mihály László szívélyesen vezetnek körbe otthonukban.

Az otthonosság íze: savanyú káposzta

Első emlékeim a savanyú káposztáról a nagyszüleimhez kötődnek. Telente gyakran sült pityóka a lerben, sóval, vajjal (ha volt) fogyasztottuk, na és természetesen hersegő káposztacikával, káposztalével. A jó káposztalé számomra azóta is felér a limonádéval.