Életírta

Minden illúzió szertefoszlott: Barcsayék története

A háború előtt a Barcsay család háromlaki életet élt: nyáron a gyalui kastély számított a főhadiszállásnak, ősszel Kolozsvárra költöztek. Budapesten a Reviczky utcai Bánffy-palotában laktak, a két háború között pedig bérbe adták a lakások egy részét. A második világháború alatt először a Kelenhegyi úton béreltek villát, onnan a németek miatt kellett menniük, mert épp az ingatlannal szemben állt a japán nagykövet rezidenciája. Talán 1947-ig reménykedtek abban, hogy újra jó irányba alakulhatnak a dolgok, a

Major Melinda: ÉLNI! – korhatár nélkül

Lehet, hogy elmegy nyugdíjba, de csak azért, hogy másra is legyen ideje: például valami egészen újba fogni vagy beiratkozni még egy egyetemre. Tizenöt-húsz évet vígan letagadhat a korából, s ez nemcsak a külsejére vonatkozik, hanem az életmódjára is. Utazik, lovagol, hegyet mászik, bálba jár és társaságba, közben három kiadványt szerkeszt, és tervezi, hogy más szakmát is kipróbál. Mindezt a hatodik X-en túl. Major Melinda Válaszúton tanítónő, ugyanakkor a faluban működő szórványkollégium vezető pedagógus

Keresztes Zoltán: A gyónás nem ítélet, hanem találkozás

Miért vált nehézzé a gyónás a 21. században? Miért gyónjak egy papnak, amikor ő is épp olyan bűnös, mint én? Mi köze a papnak az én magánügyeimhez? Miért nem elég Isten előtt megbánni a bűneimet? Megannyi kérdés, amely válasz után kiált, s amelyekre nem biztos, hogy van egzakt, mindenki számára elfogadható válasz. Mi mégis megpróbáltuk körüljárni Keresztes Zoltán gyergyószentmiklósi plébánossal, bibliodrámás és mentálhigiénés szakemberrel.

Aki olvas a felhőkből – Nagy István, a Szentegyházi Meteó tréfás kedvű üzemeltetője

„Nyeszlett” zivatarokat jelez előre, „böhöm nagy” légörvényt és „kakaós csigát” az égen, mindig tudja, melyik hidegfront mikor „kavar bele a levesbe”, de azt is, mikor érkezik a következő „díszhiszti”. Nem sokan tudják, ki az a Nagy István Szentegyházán, ám ha Meteós Pityuként említjük, ismerik őt egész Erdélyben. Évek óta tőle tudja a Facebook népe, hogy „miccssütő idő” várható, vagy épp „bújjunk bé a paplany alá”, egész hétre. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)

Gróf Bethlen Anikó: Kislány a rengetegben

Gróf Bethlen Anikó a család első gyermekeként született 1938 októberében Kolozsváron. Azért a kincses városban, mert abban az időben egy kis szanatórium orvosprofesszor tulajdonosának feleségeként ott élt édesanyja, Ferencz-Mihály Éva nagyobbik nővére. Az apa, gróf Bethlen Gábor Debrecenben végezte az agrárakadémiát, a Kolozsváron orvosnak tanuló leendő nejét is ott ismerte meg.

Sógor Enikő: Aki jól van, nem bánt másokat

A szerelem hozta Kolozsvárról Székelyföldre, ahol egyáltalán nem szokványos lelkészfeleségként állta meg a helyét. Később, pszichológusként a korai fejlesztéssel, rehabilitációval foglalkozott. Ma Csíkszereda első alpolgármesterasszonya. Sógor Enikővel a modern papnéról, a népünnepéllyé nőtt keresztelőről, a politikáról, az elnyomás pszichológiájáról és a tudatosságról beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Több mint szépség: Delne Evelin

Sokkal több, mint szépség, és zokon is veszi, ha dekorativitását fontosabbnak látják egyéb kvalitásainál. Delne Evelin kreatív ember, aki Budapestről építi a világ egyik legismertebb márkáját. Először csak a háttérben kamatoztatta ötleteit, aztán kamera előtt is otthonosan mozgott. Legutóbb a Glamour Magyarország hasábjain láthattuk a sepsiszentgyörgyi lányt. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Miklós Magda: Addig vagyok jól, amíg a szombatfalvi templom tornyát látom

Négy világbajnokságon játszott és egy olimpián, volt VB-n gólkirály, és olyan meccse is emlékezetes, amikor egymaga szerzett ugyanannyi gólt, mint a teljes szovjet válogatott. A székelyudvarhelyi Miklós Magda 198-szoros román válogatott kézilabdázó és olimpikon, jó példája „ragadós”: mindkét gyermeke válogatott kézilabdázóként vitte tovább az anyai örökséget. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

A lánykéréstől a nászútig: szárnyaló boldogság vagy érthetetlen pánik?

Lakodalom van a mi utcáááánkban – hallhatjuk szombatról szombatra, májustól októberig, és két év kihagyás után végre ismét lehet nagy létszámú lagzikat tartani. De mi van, ha kétségeink vannak? Ha mégsem olyan egyértelmű az öröm? Ha legszívesebben megfutamodnánk a jó előre betervezett esküvőnk elől? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámában jelent meg.)

Miklós Csongor: Szeretem magam, de ez sok munka eredménye

Nehéz lenne Miklós Csongort beskatulyázni. Pszichológus? Fotós? Sportoló? Ugyanakkor apa, blogger, mentálhigiénés szakember és közösségépítő is. Sokrétű, mint a hagyma – mondja Shrek a népszerű animációs filmben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Kedves Rita segítőnővér: A józanság számomra nem fizikai állapot, hanem szemléletmód

Hogy mennyire mély gödörben lehet az, aki egy függőség rabja, valószínűleg csak az érintettek és közeli hozzátartozóik érzik. Ezeknek, a látszólag néha kiút nélküli személyeknek nyújt kapaszkodót Kedves Rita segítőnővér, Gyergyószentmiklóson élő szociális munkás és addiktológiai konzultáns, akinek – talán nem túlzás ezt állítani – eredeti hivatása, a szerzetesség is visszaköszön ebbéli elhivatottságában.

Szenvedéllyel élt minden napot, mintha az utolsó volna – Frida, a megismételhetetlen

Ötvenöt önarcképben örökítette meg magát, hiszen úgy vélte, ő maga a téma, amit a legjobban ismer. Frida Kahlo munkássága, de egész személye is ikonikus és megkerülhetetlen: őszinte és sokszor mellbevágóan nyers, számtalan testi és lelki fájdalommal tűzdelt, mégis arra tanít, hogy élni csak a mának érdemes. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Koporsót visz a víz

1949 márciusának első napjaiban koporsók úsztak a Temes folyón. A március harmadikai kitelepítés idején a román határőrök – bizonyára kincseket keresve – felfeszítették a csávosi kriptában talált koporsókat, majd az elhunytak földi maradványaival együtt a zajló Temesbe dobták. Köztük báró Csávossy Béla koporsóját, aki tizennégy éven át a magyar képviselőház háznagya volt, az ő ügyintézése alatt épült fel az Országház.

Kerekes Zoltán szórványmentő: Olyan ez, mint egy nagy család, minden felelősségével

Két szórványkollégium működtetőjeként évente félszáz csángó és mezőségi gyereket iskoláztat, ruháztat, utaztat, a továbbtanulásukról gondoskodik. Kerekes Zoltán, a Beszterce–Naszód megyei Bástya Egyesület elnöke állatorvos helyett tanító lett, imád gyerekekkel foglalkozni. A lovakat ellenben motorra cserélte. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Illyés Claudia: Most már elhiszem, hogy kemény csaj vagyok

Könyvtáros, aki megcáfolja, hogy unalmas lenne a szakmája, aki folyton új ötletekkel áll elő, olvasásra neveli a gyerekeket, számítógép kezelésre tanítja a nagyikat, kirándulni viszi őket. És nem riad meg a börtöntől, írni-olvasni tanítja a rabokat, sőt még olvasóklubot is szervez nekik. De nem adta fel az álmát sem Illyés Caludia, valamikor állatorvos szeretett volna lenni, most szabadidejében farmján gondozza jószágait. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Gróf Mikes Katalin hontalansága

Gróf Mikes Éva igyekezett a múltat mindörökre eltemetni magában. Az ősi birtokon, Zabolán is csak egyetlen alkalommal járt az államosítás óta, kívülről sétálta körbe a kastélykertet, majd visszament a kolozsvári lakatgyárba. Mint kiderült, az ötvenes évek elején kitelepedési kérelmet nyújtott be a nagymama és lánya, Katalin nevére, a sajátjára nem, ő minden meghurcoltatás ellenére sem akart elmenni Erdélyből.

Kósa Mária: „Tudatosan mindig több vagyok, mint kevesebb”

Gyergyószentmiklós amolyan zenei Mekkává vált, zenekarai sikert sikerre halmoznak, viszont a mainstream-ben befutott nevek mellett a komolyzene képviselői is nemzetközi karriert tudhatnak magukénak. Kósa Mária fuvolaművész nemcsak vakációzni jött haza, hanem az EgyFeszt keretében több koncerten is színpadra áll.

Ravasz András: Hihetetlen tudástár van az interneten

Nincsen még húszéves, de már elismert feltaláló a kovásznai Ravasz András. A háromszéki gimnazista látássérültek számára fejlesztett olyan készüléket, amely lehetővé teszi az olvasást: a betűket átalakítja Braille írásra. Az elektronika iránt gyerekkora óta érdeklődő székelyföldi fiú találmányára a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány is felfigyelt, s András a találmányának köszönheti részben azt is, hogy felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára.

Kézműves csodavilág és békés harmónia Ceclanéknál

Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!

Melyek a te színeid? – Évszakelmélet az öltözködésben

Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.

Kovács Eszter: Legyen valami meglepő minden szettben

Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.

Az orda újjászületése

Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.