Életírta

Emlékszem, gyerek-, illetve tinédzser koromban a különböző rendezvényeken, városi méretű eseményeken valósággal irigykedve néztem rájuk. Ahogyan kihúzták magukat abban a homokszínű ingükben, büszkén viselték a nyakkendőt, és olyan tudatosan tisztelegtek, ujjaikat feltartva, olyannak láttam őket, mint valami titkos társaság tagjait. Most, hogy Simó Gáspár, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium lelkivezetője, – aki több mint húsz éve foglalkozik cserkészettel, – mesélt annak rejtelmeiről, meggyőződésem, ho

„Neki köszönhető az újabb magyar világsiker” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk a világhálón tavaly szeptemberben. A cikk szerzője a Magyarországon élő, erdélyi születésű Kurkó Zsoltra célzott, aki tavaly ősszel Európa legjobb „külföldi japán” séfje lett a Washoku World Challenge versenyen, amely a japán gasztronómia egyik legfontosabb megmérettetésének számít. Kizárólag olyan séfek vehetnek részt rajta, akik nem japán származásúak. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)

Napbarnított, magabiztos. Világot járt, de lokálpatrióta. Jókedvű, és jelen van, amikor veled beszél. Mögötte pedig folyton ott a fejedelmi dekor: a szikla, a hegy, az erdő. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. novemberi lapszámában jelent meg.)

Egyszerre két nyelven kommunikál: beszél hozzám magyarul, és közben jelel. Beszélnek a kezei akaratlanul is, hiszen ebbe nőtt bele. Szülei siketnémák, így már gyermekként elsajátította a jelnyelvet, hogy kommunikálni tudjanak. Aztán felnőttként úgy hozta a sors, hogy jelnyelvi tolmács lett, és nem túlzás azt mondani, hogy mintegy háromszáz siketnek teszi könnyebbé a mindennapjait azzal, hogy ahol és amikor tud, segít nekik kapcsolatot teremteni a beszélőkkel.

Több tucat kisfiút tanít zsonglőrködni a labdával, de közben – ahogy egy büszke anyuka frappánsan megfogalmazta – nemcsak a testet, hanem a jellemet is (meg)erősíti. Opre Csabáról van szó, a Nagyváradi AC ifi futballistáinak vezetőedzőjéről. Beszélgetésünk alatt nemcsak fociról, hanem pasikról és nőkről is szó esett. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)

Nem, egyáltalán nem biztos. Sehol sem bizonyították be, hogy a nők rosszabb autóvezetők a férfiaknál. Az autózás kiszámíthatatlan, akárcsak az, hogy ki milyen képességekkel indul majd el az országúton. Sok más tevékenység mellett ez is a gyakorlással válik jobbá. Nem tagadom, vannak olyan nők, akiknek tényleg nincs a vérében a vezetés. De vannak férfiak is! (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)

Mindenki ráfigyelt pár évvel ezelőtt. Egy karakán nőre, aki a kincses város magyar alpolgármestereként reményt adott sokunknak. Horváth Anna 2017márciusában volt a címlaposunk, ekkor már javában zajlottak körülötte a peres ügyek, a meghurcolás. Manapság keveset szerepel a sajtóban, bár végzi a munkáját, mást, mint korábban, de most is a közösségért. Nosztalgia-sorozatunk apropóján felkerestük.

Egy esős délután úgy beszélgetünk két órán át egy kolozsvári kávézóban, mintha ezer éve ismernénk egymást, pedig akkor találkozunk először. Nyíltan faggatom, és ugyanúgy válaszol. Az interjú alatt rájövök: Kati megtanult hatékonynak lenni. Nincs idő a kertelésre, vár a család, várnak a feladatok, a lehetőségek. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. novemberi számában jelent meg.)

Nem mindenki szeret a halálról beszélni. Pedig a veszteség, a gyász mindannyiunk életének része, ahogyan a halál is életünk tartozéka.

Bátran hallatja (ellen)véleményét akár tízfős férfitársaságban is, átfogó közéleti ismeretei vannak, s nem rest láttatni a háttértörténések összefüggéseit. Első találkozásunkkor ez emelte ki a marosvásárhelyi Jakab Orsolyát a beszélgetőtársak közül, arca az Erdélyi Magyar Televízió Mérlegen című politikai-közéleti műsorából lehet ismerős az olvasóknak, nevét és hangját az Erdély FM főszerkesztőjeként hallhattuk. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin novemberi számában jelent meg.)

Egy ideig asztmának hitt tüdőrák vitte el 1971. október 13-án. Báró Kemény Jánost a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ravatalozták fel, hatalmas tömeg rótta le kegyeletét, méltató, adósságokat törleszteni kívánó beszédek hangzottak el, ahogy az a hasonló ravatalok előtt többnyire lenni szokott.

Két és fél éves volt Zoárd, amikor a szülei először vitték magukkal hosszabb utazásra, egy Balkán-körútra. Azóta voltak Perzsiában, látták Dáriusz sírját és Ábrahám szülővárosát is, másztak fel vulkánra, és laktak olyan olasz házigazdánál, akinek úgy tűnt, komoly kötődése van az olasz maffiához. Hagyták már egyedül a gyermeket a szállodában az isztambuli merényletek idején, és küldték (majdnem) busszal egyedül haza Kolozsvárra a bukaresti reptérről. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában jel

Ady-szakértő kultúrantropológusként, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatójaként ismerte meg Nagyvárad és a sajtó közvetítésével talán az egész Kárpát-medence. Aztán megismertük benne a rockzenészt, a képzőművészt, a családapát, és a mostani beszélgetésünkkor arra is fény derült, hogy mélyrehatóan foglalkozik a buddhizmussal, olyannyira, hogy ebből írja készülő doktori disszertációját. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.)

György László kolozsvári bábszínész évtizedek óta formálja a gyerekek kedvenc karaktereit a Puck Bábszínházban. Nem teljesült egyből az álma, hogy színész legyen, elment hát gyári munkásnak. Aztán raktárosnak, beszerzési osztályvezetőnek, zöldségesnek, gumigyártónak, nyomdásznak. Amikor már mindenki úgy gondolta, túl öreg a szakmához, megtanulta a bábszínészetet. És űzi már negyed évszázada. Egy kolozsvári kávézóban Forrai Szerénke beszélgetett vele. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában je

Nagymamája már az ’50-es években is a marosvásárhelyi vár alatt árulta a sült gesztenyét, 11 éve már Moga Annamária és férje, Attila tolja ide a kicsi szekeret. Megérkezésük jelzi is, hogy beköszöntött az ősz, itt a gesztenyeszezon.

Kézdivásárhelyi pedagógus már a Mutass jó példát! programunk jelöltjeként is feltűnt, aztán 2018-ban megkapta Az év tanára kitüntetést. Deák Magdolna azt mondja, azok az emberek inspirálják, akik rendet igyekeznek teremteni a káoszban is, akik hisznek abban, hogy egy kis közösség értékrendje megtartó erő lehet a legnehezebb helyzetekben is. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)

A Forbes magazin rangsora szerint egyike a legbefolyásosabb magyar nőknek. A ’70-es években a Fabulon reklámjából ismerhettük meg, majd kifutókon is szerepelt modellként. Pataki Ági számos reklámkampányban vett részt, többek között a Pepsi és a L’Oréal is szerződést kötött vele, tavaly pedig, 68 évesen a Helia-D új termékcsaládjának arca lett. Érdeklődése 20 éve a filmek felé fordult, sikeres filmproducer lett, sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy munkájáért Balázs Béla-díjat kapott. (A telje

Világhírű, 108-szoros román válogatott futballista, sikereket és buktatókat egyaránt megélt világvándor edző. Ugyanakkor a közéletről karakteres véleményt formáló, magyarságát gondosan óvó és megélő ember. Beszélgetés Bölöni Lászlóval – nem csak futballról és Ronaldo felfedezéséről. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.)