Életírta

Gyerekek generációival szerettette meg az olvasást, és biztosít minőségi olvasnivalót ma, a digitális bennszülöttek korában is a Napsugár és a Szivárvány folyóirat. „Ez a hivatásunk, a feladatunk, az életünk” – összegzi a szerkesztőségben zajló alkotómunka lényegét Zsigmond Emese leköszönni készülő főszerkesztő. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi lapszámában jelent meg.)

A sepsiszentgyörgyi Csősz Boglárka a 2004-es Apám beájulna című filmnek köszönheti karrierje indulását, 900 szőke színésznő közül bizonyult a tökéletes főszereplőnek. A reflektorfény nem állt távol tőle előtte sem, hiszen 14 éves kora óta erdélyi szépségversenyekre járt, amelyeket rendszerint meg is nyert. Megmutatta bájait a Playboynak, az elmúlt években pedig leginkább a Feleségek luxuskivitelben című reality-ben láthattuk, ahol a szókimondó, olykor csipkelődő szerepet vállalta magára. Boglárka sokkal

Zelegor cinkák kalandjainak elmesélője, a székely szavak vaskos kötetbe gyűjtője, az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap felelős szerkesztője. József Attila-díjas költő, író, nyelvész, a Magyar Arany Érdemkereszt és a János Pannonius Költészeti Nagydíj birtokosa – egyebek mellett. Sántha Attilával a Teremtőről, irodalomról, kultúráról, valamint a székely nőkről és férfiakról is beszélgettünk egy kávé mellett. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Egyre többen viselnek manapság díszítést a testükön, és egyre több nő vállalja be, hogy magára varrat valamit. Ezek a tetoválások leggyakrabban emléket, üzenetet őriznek. Van, aki művészetként tekint rájuk, másokból ellenérzést váltanak ki. A tetoválás kiemelhet a többiek közül, de meg is bélyegezheti viselőjét. (Cikkünk a 2018-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Futásfüggő és dohányos. Pár évvel ezelőtt még maratont futott. Pipázik, és nem is akarja letenni. Vallja, egy spanglitól nem dől össze a világ, csak akkor, ha a nem megfelelő ember szívja el. Hisz a családban, az első buli előtt otthon töltött 16 évben, az anya feltétlen szeretetében és a apa-fiú közös sörözés fontosságában. Azt mondja, ez – a család közös ereje – kell ahhoz, hogy ne nála kössünk ki. Zacher Gábor toxikológus főorvossal beszélgetni óriási élményt jelentett. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020.

Fesztiválok, rendezvények, versenyek – bármi legyen, piros ruhába bújva, mentő árnyékában ülve mindig ott vannak mindenhol. Megszoktuk őket, hogy bármi van, rohannak segíteni, lassan kétszáz éve értünk dolgoznak.

Másfél évszázadot repítenek vissza az időben, nemzeti ünnepeinken általuk válik élővé a történelem. A magyarságtudatot erősítenék az ifjakban, s véleményük szerint nem csupán a ló, a mente, a csákó, a kard vagy a bajusz teszi a hagyományőrző huszárt. Kíváncsiak voltunk, a jó lovas katonának jól vagyon-e dolga az ezredforduló után. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Dr. Horváth Levente református lelkipásztor, kinek 1993 óta szívügye a szenvedélybetegek megmentése és a társadalomba való újra bekapcsolása. 1996-ban megalapította a marosvásárhelyi központú Bonus Pastor Alapítványt, majd Magyarózdon létrehozta a Terápiás Otthont, amely azóta csodálatos szolgálattá nőtte ki magát. A régió legjelentősebb ilyen jellegű szervezeteként és intézményeként indulása óta több mint 1500 személyt indított el a gyógyulás útján és nagyjából ugyanennyi gyerek és fiatal vett részt pre

Mindig önmagát adja. Őszinte. Udvarolni is egyszerűen szokott, nem beszéli ki a fehérnépeket a diszkrét helyen hordott alsóneműjükből. Csak megvillantja legendás mosolyát, és egyből kíváncsi lesz az ember lánya, ki rejtőzik a mosoly mögött. Ő Ferencz Hunor, Erdély egyik legtehetségesebb operatőre. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Kellemes hangjából és fiatalos megjelenéséből nehéz lehet arra következtetni, hogy csaknem két évtizede börtönben dolgozik. Pszichológus. Ösztönösen döntött úgy, hogy ezt a pályát választja. Ő volt az első magyar nő, aki a Marosvásárhelyi Börtönben elkezdhette a munkát: előbb nevelőként, majd börtönpszichológusként. A férfiasnak, időnként félelmetesnek és megrázónak mondható munkakör miatt kiégetté vált szakmailag, nem csoda, hogy a nyugodt, a szép és a nőies után vágyódik Moldován Erika. (Cikkünk a 2014

Néha egy beszélgetésért, tanácsért, máskor élelmiszer vagy gyógyszer beszerzéséért telefonáltak az elmúlt hetekben a marosvásárhelyi Telefonos Szeretetszolgálathoz azok, akik úgy érezték, segítségre van szükségük. A krízisvonal végén gyakran fogadta a hívásokat és próbált segíteni a rászorulóknak Sajó Enikő, aki férjével közösen vezeti a Solidaris Egyesületet, melynek egyik alaptevékenysége: krízishelyzetekben támaszt nyújtani.

Miként készült a sábbáti csólent Erdélyben? Hát a titokzatos kugli? Hagyományos zsidó ételek, purimi sütemények és kóser ünnepi ínyencségek receptjei is megtalálhatók Király Kinga Júlia Az újrakezdés receptjei című emlékkönyvében. Céklás tormapürével tálalt gefillte fis, töltött libanyak és fokhagymás libamáj… Csak néhány ízemlék, ami életben tarthatta mindazokat, akik a lágerekben csak fejben főztek. Recepteket is tartalmaz, de nem szakácskönyv, felkavaró kordokumentum, de leginkább talán a sóvárgás kön

Filmez, szerkeszt, vág, illetve fordít, és nem mellékesen háromgyerekes családapa. A marosvásárhelyi születésű, Temesváron élő Keresztes Péter jelenleg gyermeknevelési szabadságon van, és úgy érzi, mintha vakáción lenne. Az apaszerep minden egyes percét élvezi, és férjként is igyekszik a lehető legtöbbet nyújtani a feleségének. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Regényekből, kosztümös filmekből ismerjük őket. Ki ne álmodozott volna macskakövön kopogó lovaskocsiról, etikett szerinti diszkrét udvarlásról, netán arról, hogy a szomszéd fiúról kiderül: grófi család egyetlen leszármazottja. Erőfeszítésbe kerül belegondolni, hogy van olyan ember ma, aki számára mindez realitás. (A teljes cikk a 2020-as Nőileg magazin májusi számában jelent meg, kivonatát honlapunkon Az erdélyi arisztokrácia hányattatása és újra felbukkanása címmel olvashatják, melyben Gereöffy Andrea C

Marosvásárhelytől csaknem harminc kilométerre járunk, ott, ahol a csendet csak a madárcsicsergés, a templom harangja vagy a szántó-vető gépek hangja töri meg. Miként lehet fanntartani napjainkban egy tanyát, ami bió – érdeklődtünk.

Átörökíteni egy új korba az erdélyi fákat és tájat, a várost és falvakat, az embert és közösségét, érzéseivel és szokásaival együtt – ezt tette az elmúlt hatvanhat év alatt a marosvásárhelyi Haragos Zoltán fotóművész. A szónál is erősebb eszköz van a kezében: a fényképezőgépe, amellyel sikerült egy életen át maradandót alkotni. Munkáját a Magyar Fotóművészek Világszövetsége nem sokkal ezelőtt életműdíjjal értékelte. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Pár évvel ezelőtt láttam egy lányt úgy edzeni, mint aki az életéért küzd. Mint akinek ez élete utolsó lehetősége, és abba mindent beletesz: erőt, koncentrációt, önfegyelmet, elhatározást. Mindent, amit összeszedni egy helyre nem egyszerű. Később váltottunk pár szót, elképedtem, hogy valaki 18 évesen hogy lehet ennyire céltudatos, határozott. Aztán pár évig nem találkoztunk, majd szembejött egy közösségi oldalon a fotója, ahol hatalmas súlyt emel a magasba. Kis izomkolosszusként, mámorosan tartotta a feje

Elkötelezett környezetvédők, lokálpatrióták, önzetlen jótékonykodók. Saját bevallásuk szerint unalmasak. A 2013-ban Gyergyószentmiklóson alakult Bagossy Brothers Company frontemberével, Bagossy Norberttel és Tatár Attila zenekarvezetővel beszélgettünk.