Légszennyeződés, UV sugárzás, toxikus anyagok, cigarettafüst, oldószerek, gyógyszerek és megerőltető fizikai tevékenység – mind olyan negatív és napjainkban szinte elkerülhetetlen hatások, amelyek szervezetünket egész évben érik. Ezt irányítani aligha lehet. A saját védekező rendszer kiépítését azonban befolyásolni tudjuk, mégpedig az antioxidánsok bevitelével. (Cikkünk a Nőileg magazin 2015. márciusi lapszámában jelent meg.)

Fiatalon ritkán foglalkozunk azzal, hogy mennyi zöldséget eszünk, iszunk-e elegendő vizet, vagy alszunk-e nyolc órát. Gyorsan élünk, mindent kipróbálunk, folyamatos pörgésben vagyunk. Ahogy mondani szokták, semmi nincs ingyen, és az árat meg kell fizetni. A test jelez, mindenre reagál, s ha süket fülekre talál, akkor kegyetlenül odacsap. De a mi érdekünkben.

Ha egyébként nincs panasz, a legjobb, amit tehetünk a fülünkért az az, hogy békén hagyjuk: nem nyúlkálunk bele, nem piszkáljuk, és főként fültisztító pálcikát nem használunk. A helyes fülhigiéniáról szakemberrel beszéltünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. februári lapszámában jelent meg.)

Mindannyiunknak vannak családi történetei. Hallottuk őket, azonban kevésbé látjuk összefüggéseiben, hol és hogyan jelenik meg az ősök sorsa a mi életünkben. Dr. Tóth Erzsébet Fanni pszichológus és traumakutató Vibók Ildivel közösen megjelent könyve – beszÉLJ! Hogyan tárjuk fel a családi múltat? – épp ezt a fontos láncszemet illeszti a folyamatba: egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét, és rávilágít arra, hogy nemcsak Felvidéken, de Székelyföldön is lenne miről b

Banyapúp – ez a becses neve a nyak és a gerinc találkozásánál kialakuló púpnak. A szomorú hírünk viszont, hogy nemcsak időseknél, hanem bárkinél és bármilyen korban kialakulhat alig néhány hónap alatt. Szerencsére, ugyanilyen gyorsan meg is szabadulhatunk tőle! (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)

Még ki sem lábaltunk teljesen a világjárványból, a háborús helyzet nehezíti meg a mindennapjainkat. Miközben csak reménykedünk abban, hogy nem leszünk közvetlenül is érintettek, a hírekben és a közösségi médiában terjengő képek beleivódtak a tudatunkba. Az állandó félelem hatással van a mentális egészségünkre. Hogyan védekezhetünk? Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Forró-Erős Gyöngyit faggattuk, akinek klinikai pszichológusként és pszichoterapeutaként egyre több a munkája Csíkszeredában.

Több ezer éves kérdése ez az emberiségnek, és bár hatalmas fejlődési ívet ír le az orvostudomány, úgy tűnik, még mindig csak részleteiben ismerjük a választ. A gyógyításban dolgozók viszont egyre inkább tudják: a lélek bajai a testünket is bántják, de a testi nyavalyák is változást okoznak a pszichénkben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. novemberi lapszámában jelent meg.)

Általában sokként ér mindenkit, ha daganatos megbetegedéssel kell szembenéznie. Magát a beteget és közeli hozzátartozóit is. Elkezdődik a kétségbeesett versenyfutás az idővel és a burjánzó kórral. Kórházi kezelések, sok esetben kapkodás mindenféle alternatív gyógymódhoz, miközben gyakran megfeledkezünk egy fontos dologról: nemcsak testből, de lélekből is vagyunk! Vannak módszerek, amelyek épp a lélek erejére, az ember gyógyulásban való aktív felelősségére helyezik a hangsúlyt – kiegészítve ezzel a szüksé

Pro és pre-, avagy probiotikumok és prebiotikumok, illetve szedjed, ne szedjed – olvasható különböző fórumokon, hogy nem csodaszer egyetlen „jó baktériumokat” szállító kapszula vagy étrendkiegészítő sem. Ezzel egyet is érthetünk, miközben elfogadjuk, hogy a probiotikumok és prebiotikumok az egészségünket szolgálják. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)

Egy meghatározó történelmi válság rányomhatja a bélyegét teljes generációkra, és mindig vannak sérülékenyebb korcsoportok. A COVID-19 világjárvány is eltérő módon érintette a különböző korú embereket, ám az eddigi vizsgálatok szerint a fiatalok leginkább a társas kapcsolataikban sérültek, emellett a pandémia a pályaválasztás előtt állók tanulmányaikkal, munkaerőpiaci terveikkel kapcsolatos elképzeléseit is jelentősen átírta.

Korábban Erdélyben ritka volt, mint a fehér holló az otthonról dolgozók aránya, ha a hazavitt pár órás munkákat nem számoljuk, akkor igen kevesen voltak bizonyára olvasóink között is, akik számára a mindennapi rutint a felkelés, reggeli, kávé után a laptop felnyitása vagy a számítógép bekapcsolása jelentette, és az otthoni négy fal között zajlott a kenyérkeresés. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)

A világon évente több mint 700 000 ember hal meg öngyilkosság miatt, viszont ennél jóval több az öngyilkossági kísérlet. Az öngyilkosság a negyedik leggyakoribb halálok a 15–19 évesek körében.

Nem is olyan rég egy TED-es előadásban egy alváskutató a következőket szögezte le: az elegendő és minőségi alvás ugyanolyan jótékony, mint a nem dohányzás, illetve az alváshiány ugyanolyan káros, mint a dohányzás vagy a gyorsételek. Hogy az alvás és az egészség szoros összefüggésben áll egymással, sejtettük eddig is, ellenben azt, hogy mit kockáztatunk az éjjelezéssel, homályban volt.

Születési rendellenességek, baleset utáni rehabilitáció, időskori kopások – nagyjából ezek a problémák jutnak eszébe az embernek, ha gyógytornászra gondol. A valóság viszont ennél sokkal összetettebb. Kinek javallott a gyógytorna?

Hogyan állunk saját lelki egyensúlyunkkal? – a lelki egészség világnapján is érdemes feltennünk magunknak a kérdést. Idős emberek életútjuk végén arról számoltak be egy nagyszabású kutatás részeként, hogy a kiegyensúlyozott, boldogságban megélt pillanataikat viszik tovább magukkal, ez a legfontosabb, ami élettapasztalatként megfogalmazódott mindannyiukban. Ez pedig megerősίthet abban: a lelki egészségünk igencsak fontos, kardinális kérdés.

A kórházban állítólag minden a helyén van: a gyógyszerek, a betegek leletei, a kórházi esetnapló, ahol az utolsó bejegyzés az evakuálásról szól. Pripjaty város kórházában, Csernobil mellett, 34 éve megállt az idő. Ahogyan leállt a mára már szimbólummá vált sárga óriáskerék a vidámparkban, és úgy egyáltalán az élet maga. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. szeptemberi számában jelent meg.)

Mikor táncoltál utoljára? Házibuliban, étterem táncparkettjén vagy esküvőn? Ami egy évtizede még elkerülhetetlen része volt egy szórakoztató estének, egy nagyobb családi, baráti összejövetelnek, hirtelen eltűnt a hétköznapokból. És főként az ünnepeinkből.

Ahol nem segít a C-vitamin, ott segít az antibiotikum – röviden így is mondhatnánk. Azt, hogy ahol nem az immunrendszert kell erősíteni, ott lehet, hogy baktériumot kell írtani. Képzeljétek el, hogy száz évvel ezelőtt egyik sem létezett. Képzeljetek el egy olyan világot, melyből ezek hiányoznak. Borzasztó, ugye? (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin márciusi számában jelent meg.)