Digitális tartalomkészítő és influenszer, a fenntarthatóság, a vidéki élet és a belső harmónia a főbb érdeklődési körei. Nyárád-menti életükről blogol, vlogol, ezúttal pedig a Proust-féle kérdések mentén engedett be világába Dávid Panni.
Nők ökológiai lábnyoma? Igen, és nem is kicsi. A haj-, bőr- és szájápolási cuccok tubusai csak a jéghegy csúcsát jelentik, emellett ott vannak még az intim- és tisztasági eszközök, melyeknek sorsa a kukától a lebomlásig jelenti az igazi problémát.
A nagyváradi Székely-Farkas Tímea élete a szemét körül forog. Gyerekeknek, felnőtteknek folyamatosan mesél a szemét különválogatásáról, környezetvédelemről és fenntarthatóságról. Természetesen úgy, hogy szemétből ő minimálisat próbál termelni.
Elcsépelt, hogy a karácsony a szeretetről és nem az ajándékozásról szól, de azért tegyük a szívünkre kezünket: jóleső érzés pár apróságot elrejteni a fenyőfa alatt, s látni, egyaránt boldog, aki kapja, aki adta.
Az év végi túlhajszoltságból nehezen születik meg az ünnep békéje, holott úgy is készülhetünk, hogy az szembemenjen fogyasztói társadalmunk szokásaival, csökkentse a túlköltekezést, környezetszennyezést.
Napjainkban a víz olyan érték, amely nem áll korlátlan mennyiségben a rendelkezésünkre, ezért mindent meg kell tennünk, hogy már a forrásánál minél több esetben megakadályozzuk a szennyeződést. Beszélhetünk-e ma még tiszta vízről? Szükség van-e az otthoni vízszűrő berendezésekre? Mit tehetünk mi azért, hogy legyen iható vizünk? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)
Sokkal több az erdő, mint kitermelhető fák összessége: az életünk minden területére kiható, egységes ökológiai rendszer. Ha sikerül a klímaváltozást valamilyen szinten megfékezni, azt erdőkkel lehet – véli Kádár Tibor Sándor, Erdővidék szülötte.
Az erdők jótékony hatásait ismerjük, és azt is tudjuk, sőt, saját bőrünkön, egészségünkön tapasztaljuk, hogy a városi levegő sokszor mennyire szennyezett. Számtalan program és civil kezdeményezés törekszik arra, hogy növeljék a városokban a zöldövezetek nagyságát. Erre remek lehetőség a minierdő telepítése, amely már több erdélyi városban is megvalósult, legutóbb épp Marosvásárhelyen, de már Sepsiszentgyörgyön és Temesváron is él egy-egy mini erdő. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jel
Bármennyire hihetetlen, a Facebookon tanulni is lehet. Például környezettudatosságot is, ha megtaláljuk hozzá a megfelelő oldalakat, csoportokat. Ajánlunk néhányat. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Az ipari forradalom óta egyre nagyobb méreteket ölt a víz-, föld-, és légszennyezés, mára pedig már rendkívül nehéz visszafordítani. A Föld napja közeledtével rend szerint eszünkbe jut a környezettudatosság fontossága, ennek apropóján jártunk utána, mennyire keresettek az erre ösztönző könyvek, van-e efféle „muníciója” a következő generációnak.
Évtizedek óta ajánlják a környezetvédelmi szakemberek a megújuló vagy alternatív energiaforrások használatát, hiszen ha nem is teljesen ártalmatlanok a természetre, jóval kevesebb kárt okoznak, mint a nem megújuló energiaforrások. A fosszilis energiaforrások – kőszén, kőolaj, földgáz és propán-bután gáz – kiaknázása nemcsak azáltal árt a környezetnek, hogy nem termelődnek újra, hanem sokkal inkább azzal, hogy kiaknázásuk nagy környezetrombolással jár, ugyanakkor felhasználásukkal hatalmas mennyiségű káro
Székelyföld egyik legfőbb természeti kincse a Szent Anna-tó, százezernél is több turista látogatja évente. A gyönyörű krátertónak azonban egyre romlik a vízminősége, a néhai kristálytiszta kék színe az utóbbi időben zölddé változott. A fürdőzés és a tóparti piknikezés néhány évvel ezelőtti betiltása még nem elég az egyre algásodó víz védelméhez. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).
Épület-egészség. Létezik ilyen? Hát hogyne! Mivel egy átlagos ember az idejének nagy részét, több mint 90 százalékát épületekben tölti, nem mindegy, hogy a beltéri levegőnek milyen a minősége. Ezt számos tényező befolyásolja, amelyek észrevétlenül okozhatnak úgynevezett beteg épület szindrómát, illetve a radon gáz magas mennyisége is hozzájárulhat komolyabb betegségek kialakulásához. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
Gyerekkora óta járja az erdőket-mezőket, húsz éve kutató biológusként, dobrudzsai husáng néven új növényfajt fedezett fel. Mátis Attila botanikussal egyebek mellett a klíma-káoszról is beszélgettünk.(Cikkünk a Nőileg magazin 2021. december lapszámában jelent meg.)
Visszaadni a talajnak azt, ami az övé – ha summázni kellene a komposztálás lényegét, talán ez lenne az. A cél tehát kettős: egyrészt a kukába kerülő háztartási hulladék mennyiségének a csökkentése, másrészt a talaj feljavítása. Elismerem, elsőre nem tűnik vajmi izgalmas témának, pedig komposztálni menő, s már kötelező is! (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Intézményvezetés, egyetemi oktatás, kutatás, logoterápia, fenntarthatóság – többek között ezekkel a fogalmakkal lehetne meghatározni dr. Vik János személyiségét, aki 2016 óta tölti be a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékáni funkcióját. Életének ezen területeiről kérdeztük, így képet kaptunk arról is, miként egészíti ki egyik a másikat.
Bár a példamutatás a legjobb tanítómester környezettudatosság terén is, miért ne olvassunk olyan könyveket gyermekeinknek, amelyek szintén arra nevelik őket, hogy védjék, óvják a természetet. Olyan könyveket kerestünk, amelyeket nyugodtan fellapozhatunk, olvashatunk a legkisebbeknek, sőt még mi is tanulhatunk belőlük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi lapszámában jelent meg.)
Az ember igyekszik. Látja magát a kék ég alatt ugrabugrálni, mint fák és virágok barátját. Megoszt mindenféle posztot a facebookon, ami arról szól, mit, és hogyan kellene csinálni. És bizonyos dolgokat meg is csinál, például hangos szóval utasítja vissza a szívószálat a kávézókban. Kivéve, mikor elfelejti. Mitől függ tulajdonképpen, hogy hajlandóak vagyunk-e áldozatot hozni a környezetünk érdekében? Kováts Gazit kérdeztük, az Otthon, egyszerűen könyv szerzőjét. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin májusi sz
Írónő, tanár, publicista, szerkesztő, a helikoni íróközösség egyik ötletgazdája. A huszadik század erdélyi magyar világának elismert személyisége, bizonyos értelemben alakítója, ami a kor nőértékelésének ismeretében, önmagában is jelentős teljesítmény.
Harangoztak. Felült az ágyban, s mintha kelni készülne ki belőle, félrehajtotta magáról a paplant. Ránézett száradt kóróként heverő lábaira, de a szívéből induló lendület még csak a gyomráig sem ért el, nemhogy a térdéig.
Semmi sincs, ami rosszabbul nézne ki egy nő arcán, mint egy férfi öklének a nyoma. A szem körüli terület zsírban gazdag kötőszövete nyomban feltelik folyadékkal, vagyis a megsérült hajszálerekből a vér kiszivárog, és kékesfekete elszíneződést okoz.
Kilencéves volt, amikor a faluban az a hír járta, hogy a legszebb eladó sorban lévő lánynak a kedvesét a leány szülei nem akarják vőnek. Sőt, megtiltották, hogy a házukba belépjen.
A minap, iskolába menet, két negyedikes-forma gyerek mellett elhaladva, egy beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyikőjük azt újságolta a társának, hogy percek alatt készült el a román házi feladattal, mert a Google-fordítóval lefordíttatta.
Gyermekkoromban összesen négy óvodába jártam. Kettőből megszöktem, rendíthetetlen célirányossággal hazalógtam a városi forgalmon keresztül. A másik kettőben is legtöbbet 2-3 hónapot jártam folyamatosan. Egyszóval utáltam az óvodát.
A parton hasalok, a proseccóm szürcsölve. Tüske voltam egész nap. Szerencsére, a férjem rögtön reagált, és nem hagyta elrontani az egész délutánt. Hozta a kedvenc italom, a gyerekeket kézen fogta, és irány a tenger!
A nagy közhelyek egyike, hogy az ember – amióta megszületett – mindig úton van. S akármennyire nem szeretjük a közhelyeket, attól az egyik legismertebb hasonlat az életre. Te épp merre tartasz? Hol jár a lelked?
Az ablakból figyelem, hogy a szemközti domboldalon miként közelít lassan a napsütés, míg eléri a kertet. A szomszéd kertből friss széna illatáküzdést hozza a reggeli szellő, melyet lassú mozdulatokkal egy nyolcvankét éves bácsi hord kazalba.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Kint kásás eső hull, a meleg lakás kényelmét nem adnánk semmiért. Beugrik egy kép: a gyermekeink kicsik, le kell foglalni őket ovi után még órákig, a hosszú, sötét délutánokon. Közben főzni is kellene. Ilyenkor jött a mentőötlet: gyúrjunk tésztát.
Színes, vidám egyéniség, akinek életszeretete nemcsak a személyiségjegyeiben, hanem az öltözködésében is megmutatkozik. D. Balázs Ildikó kolléganőnk mindannyiunknak üzeni, hogy hordjunk színeket, és mosolyogjunk többet.
Az adventi csendben való készülődés jó lehetőség arra, hogy saját készítésű ajándékokkal lepjük meg szeretteinket. Az anyagi érték mellé társul még egy ennél fontosabb is, ami a két ember közötti kapcsolatot mélyíti. Ez pedig a másik emberre szánt idő.
Róma pezsgő nagyváros, annyi látnivalóval, hogy lazán túladagolásos állapotba kerülhet az ember, ha nem szelektál, nem tartogat élményeket egy újabb látogatásra.
Mézeskalács, mézespogácsa vagy mézes puszedli – mindegy, hogyan nevezzük, amint kimondjuk, érezzük az illatát, tapintjuk a puhaságát. Illata karácsonykor belengi a lakást, meghittséget ad az ünnepnek, hangulatba hoz. De honnan ered? Mi a titka?
Advent van. Mindjárt jön mennyből az angyal. Hangolódunk lelkileg, de mi van a testtel? És a renddel? Lányok, asszonyok, csak semmi pánik! Rágyúrunk.