Férj magyarországi, budapesti, feleség marosvásárhelyi, a család pedig Jobbágytelkén él évek óta. Ila Gáborról, Ildikóról, gyerekeikről, a falusi élet iránti szerelmükről a 2017-es márciusi lapunkban írtunk. Mindketten a Marosvásárhelyi Rádió munkatársai. Gábor emellett zenél is. Arra voltunk kíváncsiak Nosztalgia-sorozatunk új fejezetében, milyen most az élet náluk.
Arcképe ott van pénzeken, feltűnően színes ruhás fotói pedig a lapok hasábjain. II. Erzsébet 68 éve ül a trónon, ezzel ő minden idők leghosszabban uralkodó brit koronás fője. A királynő ma is aktív életet él, dolgozik, számtalan alapítványt koordinál, fogadja a külföldi államok vezetőit, protokolláris eseményeken vesz részt. Méltóságteljes és alázatos egyszerre. Korunk egyik legismertebb asszonya idén 94 éves. (A teljes cikk a 2020-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)
Egy suliban jártunk Kézdivásárhelyen, úgy emlékszem rá, mint aki nem feltétlenül akart szem előtt lenni, végezte a saját dolgát, szövögette saját terveit. Egészen más pályán indult el, de amit otthonról hozott, nem tudta és nem is akarta kizárni az életéből: a főzést. Édesapja ma is vendéglőtulajdonos, István pedig Magyarország új csillaga, szó szerint. A Nőileg júniusi hónap pasija márciusban szerezte meg az első Michelin-csillagot az általa vezetett Babel étteremnek. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin j
Mennyire igazi egy apuka, aki ezt írja: „A reggel a kakaórítussal indul. Ezt ma is vállalom. Kimegyek, elkészítem, beviszem, megisszák, együtt vagyunk, ha esik, ha fú. Csendben. Aztán kezdődik a nap.” (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)
11 óra 4 perc – vasárnap. Istentiszteletre gyűlt össze a Hargita megyei kis falu, Székelyszenterzsébet református gyülekezete. Négy percet kések, nem kis bosszúságomra. A lelkész, Kincses Kálmán és felesége, Olga a templom előtt várnak, s csak utánam vonulnak be a magyarországi kormánytámogatással frissen felújított templomba. „Mint a szép híves patakra...” – énekli a gyülekezet, ünneplőbe öltözött lélekkel és ruhában. Az Úr asztalán friss orgona, a gyerekek kezükben előző nap szedett gyöngyvirágcsokrot
Nem volt egyszerű összehozni az interjút Tokai Andreával. Néhány nappal korábban még Brüsszelben lépett színpadra az Exit című darabban, majd a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban próbált egy akkor még bemutató előtt álló előadásra. Végül egy kávézóban találkoztunk, közel a színházhoz, és őszintén mondva megérte kivárni ezt a pillanatot. Beszéltünk a színészi pályáról, a színészek legnagyobb rémálmáról, illetve arról is, hogy miért nem éri meg csak a munkára koncentrálni. (Cikkünk a 2019-es
Gyerekek generációival szerettette meg az olvasást, és biztosít minőségi olvasnivalót ma, a digitális bennszülöttek korában is a Napsugár és a Szivárvány folyóirat. „Ez a hivatásunk, a feladatunk, az életünk” – összegzi a szerkesztőségben zajló alkotómunka lényegét Zsigmond Emese leköszönni készülő főszerkesztő. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi lapszámában jelent meg.)
A sepsiszentgyörgyi Csősz Boglárka a 2004-es Apám beájulna című filmnek köszönheti karrierje indulását, 900 szőke színésznő közül bizonyult a tökéletes főszereplőnek. A reflektorfény nem állt távol tőle előtte sem, hiszen 14 éves kora óta erdélyi szépségversenyekre járt, amelyeket rendszerint meg is nyert. Megmutatta bájait a Playboynak, az elmúlt években pedig leginkább a Feleségek luxuskivitelben című reality-ben láthattuk, ahol a szókimondó, olykor csipkelődő szerepet vállalta magára. Boglárka sokkal
Zelegor cinkák kalandjainak elmesélője, a székely szavak vaskos kötetbe gyűjtője, az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap felelős szerkesztője. József Attila-díjas költő, író, nyelvész, a Magyar Arany Érdemkereszt és a János Pannonius Költészeti Nagydíj birtokosa – egyebek mellett. Sántha Attilával a Teremtőről, irodalomról, kultúráról, valamint a székely nőkről és férfiakról is beszélgettünk egy kávé mellett. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)
Egyre többen viselnek manapság díszítést a testükön, és egyre több nő vállalja be, hogy magára varrat valamit. Ezek a tetoválások leggyakrabban emléket, üzenetet őriznek. Van, aki művészetként tekint rájuk, másokból ellenérzést váltanak ki. A tetoválás kiemelhet a többiek közül, de meg is bélyegezheti viselőjét. (Cikkünk a 2018-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)
Futásfüggő és dohányos. Pár évvel ezelőtt még maratont futott. Pipázik, és nem is akarja letenni. Vallja, egy spanglitól nem dől össze a világ, csak akkor, ha a nem megfelelő ember szívja el. Hisz a családban, az első buli előtt otthon töltött 16 évben, az anya feltétlen szeretetében és a apa-fiú közös sörözés fontosságában. Azt mondja, ez – a család közös ereje – kell ahhoz, hogy ne nála kössünk ki. Zacher Gábor toxikológus főorvossal beszélgetni óriási élményt jelentett. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020.
Fesztiválok, rendezvények, versenyek – bármi legyen, piros ruhába bújva, mentő árnyékában ülve mindig ott vannak mindenhol. Megszoktuk őket, hogy bármi van, rohannak segíteni, lassan kétszáz éve értünk dolgoznak.
Másfél évszázadot repítenek vissza az időben, nemzeti ünnepeinken általuk válik élővé a történelem. A magyarságtudatot erősítenék az ifjakban, s véleményük szerint nem csupán a ló, a mente, a csákó, a kard vagy a bajusz teszi a hagyományőrző huszárt. Kíváncsiak voltunk, a jó lovas katonának jól vagyon-e dolga az ezredforduló után. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)
Dr. Horváth Levente református lelkipásztor, kinek 1993 óta szívügye a szenvedélybetegek megmentése és a társadalomba való újra bekapcsolása. 1996-ban megalapította a marosvásárhelyi központú Bonus Pastor Alapítványt, majd Magyarózdon létrehozta a Terápiás Otthont, amely azóta csodálatos szolgálattá nőtte ki magát. A régió legjelentősebb ilyen jellegű szervezeteként és intézményeként indulása óta több mint 1500 személyt indított el a gyógyulás útján és nagyjából ugyanennyi gyerek és fiatal vett részt pre
Mindig önmagát adja. Őszinte. Udvarolni is egyszerűen szokott, nem beszéli ki a fehérnépeket a diszkrét helyen hordott alsóneműjükből. Csak megvillantja legendás mosolyát, és egyből kíváncsi lesz az ember lánya, ki rejtőzik a mosoly mögött. Ő Ferencz Hunor, Erdély egyik legtehetségesebb operatőre. (Cikkünk a 2015-ös Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)
Kellemes hangjából és fiatalos megjelenéséből nehéz lehet arra következtetni, hogy csaknem két évtizede börtönben dolgozik. Pszichológus. Ösztönösen döntött úgy, hogy ezt a pályát választja. Ő volt az első magyar nő, aki a Marosvásárhelyi Börtönben elkezdhette a munkát: előbb nevelőként, majd börtönpszichológusként. A férfiasnak, időnként félelmetesnek és megrázónak mondható munkakör miatt kiégetté vált szakmailag, nem csoda, hogy a nyugodt, a szép és a nőies után vágyódik Moldován Erika. (Cikkünk a 2014
Néha egy beszélgetésért, tanácsért, máskor élelmiszer vagy gyógyszer beszerzéséért telefonáltak az elmúlt hetekben a marosvásárhelyi Telefonos Szeretetszolgálathoz azok, akik úgy érezték, segítségre van szükségük. A krízisvonal végén gyakran fogadta a hívásokat és próbált segíteni a rászorulóknak Sajó Enikő, aki férjével közösen vezeti a Solidaris Egyesületet, melynek egyik alaptevékenysége: krízishelyzetekben támaszt nyújtani.
Miként készült a sábbáti csólent Erdélyben? Hát a titokzatos kugli? Hagyományos zsidó ételek, purimi sütemények és kóser ünnepi ínyencségek receptjei is megtalálhatók Király Kinga Júlia Az újrakezdés receptjei című emlékkönyvében. Céklás tormapürével tálalt gefillte fis, töltött libanyak és fokhagymás libamáj… Csak néhány ízemlék, ami életben tarthatta mindazokat, akik a lágerekben csak fejben főztek. Recepteket is tartalmaz, de nem szakácskönyv, felkavaró kordokumentum, de leginkább talán a sóvárgás kön
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Kilencéves volt, amikor a faluban az a hír járta, hogy a legszebb eladó sorban lévő lánynak a kedvesét a leány szülei nem akarják vőnek. Sőt, megtiltották, hogy a házukba belépjen.
E havi címlapinterjúnk olyan mély gondolatokat hordoz, hogy talán többször is érdemes elolvasni ahhoz, hogy igazán át tudjuk engedni magunkon. Elsőre mindenkit más fog meg, attól függően, kinek milyen küzdelemben volt, van része...
A minap, iskolába menet, két negyedikes-forma gyerek mellett elhaladva, egy beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyikőjük azt újságolta a társának, hogy percek alatt készült el a román házi feladattal, mert a Google-fordítóval lefordíttatta.
Gyermekkoromban összesen négy óvodába jártam. Kettőből megszöktem, rendíthetetlen célirányossággal hazalógtam a városi forgalmon keresztül. A másik kettőben is legtöbbet 2-3 hónapot jártam folyamatosan. Egyszóval utáltam az óvodát.
A parton hasalok, a proseccóm szürcsölve. Tüske voltam egész nap. Szerencsére, a férjem rögtön reagált, és nem hagyta elrontani az egész délutánt. Hozta a kedvenc italom, a gyerekeket kézen fogta, és irány a tenger!
A nagy közhelyek egyike, hogy az ember – amióta megszületett – mindig úton van. S akármennyire nem szeretjük a közhelyeket, attól az egyik legismertebb hasonlat az életre. Te épp merre tartasz? Hol jár a lelked?
Az ablakból figyelem, hogy a szemközti domboldalon miként közelít lassan a napsütés, míg eléri a kertet. A szomszéd kertből friss széna illatáküzdést hozza a reggeli szellő, melyet lassú mozdulatokkal egy nyolcvankét éves bácsi hord kazalba.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?
Jócskán benne vagyunk az esküvőszezonban, de a java azért még hátravan. Van néhány dolog, amit az ember ösztönösen tud vagy érez, és vannak írott és íratlan szabályok is, amelyeket, ha nem is tartunk be, jó, ha tudunk róluk.
A húspotyoló a jólét szimbóluma, mert a húsevés a magasabb életszínvonalról árulkodik ezen a vidéken. Disznót vágni, borjút vágni, nem adatott meg minden földművesnek, mint ahogy jó minőségű húst enni sem adatott meg minden városi atyafinak.
A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.
Az elmúlt hetekben a Nőileg hírlevelének feliratkozói körében is kutattuk a videófogyasztási szokásokat. Ezúton is köszönjük annak a csaknem 1000 felhasználónak, akik idejüket nem sajnálva válaszoltak a kérdésekre.
Brassó környéke bővelkedik látványosságokban. Vannak a tömegturizmus által elözönlött célpontok, de találunk olyan csendesebb gyöngyszemeket is, ahol kis séta után már csak magunk maradunk a tájjal, a színekkel és a kristálytiszta levegővel.
Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!
Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.
Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.
Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.