Koszorus Krisztina, vagy ahogyan sokan ismerik, Koszika szókimondó lány, karakteres véleményét vállalja mindig, minden témában, minden helyzetben. Ő a Koszika & The HotShots zenekar frontembere, menedzsere, zeneszerzője, szövegírója egy személyben.
A jezsuitákat évszázadok óta a világ egyik legképzettebb szerzetesrendjeként tartják számon. A Marosvásárhelyen élő Jakabos Barnabás egyike a viszonylag kevés Erdélyben szolgáló magyar jezsuitáknak. Többek között egyetemi kollégiumot működtet, de sokféle tevékenysége között olyan nem mindennapi küldetéssel is találkozunk, mint jegyespároknak a házasságra való felkészítése, vagy akár az utána való kísérése is. Sőt, saját bevallása szerint ez a „szíve csücske”.
Érzékenyen lát és láttat, keserédes történetei rendszerint a derű felé kanyarodnak. Az embernek családja van, szomszédai… boltba is kell járni, közben meg csetlik-botlik. Ahogyan Péter Bea is a hétköznapokban. De ennek is megvan a maga bája. Csíkszeredai kolléganőnk, a Liget portál, a Székelyhon és az Előretolt Helyőrség újságírója elképzelt életeket, sérelmeket és álmokat sző egybe a gyakran megmosolyogtató valósággal, lélekkel teli tárcái a Varjúvár kiadó gondozásában jelentek meg a napokban. Arra kért
Címlaposunk volt 2017 júniusában, a két évvel ezelőtti Mutass jó példát programunk példaképe, sok kismamának pedig támasz, segítség, kapocs. Ő a Csíki Anyák Egyesületének elnöke, kezdeményezője, ő maga is három gyermek édesanyja.
Ez a szó, hogy kalapos, valami régi, elfeledett mesterségről árulkodik, és nem véletlenül: manapság a kalapkészítők nem futkosnak csak úgy az utcán… Erdély Kinga fiatal kalapkészítő, udvarhelyi, de nem Székelyudvarhelyen műveli e ritka mesterséget. Németországban él közel öt éve, munkái bárki számára elérhetők, akik szívesen hordanának kalapot, esetleg fejdíszt. Erdely Millinery néven az Instagramon szoktam megcsodálni az alkotásait, számomra ugyanis ezek nem csupán fejfedők. Kifinomult, elegáns, nőies,
„Énekelni nem lehetett, de legalább kapáltunk” – összegzi a világjárvány pozitív hozadékait Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia karnagya. „Kóruspróbát nem lehetett tartani a tavaszi hónapokban. Ez nagy hátrányt jelentett, de mi a hátrány előnyét kihasználtuk: ültettünk és tetőt fedtünk, épületeket javítottunk”. Merthogy nem csak a zene által szépíti városát a 140 tagú gyermekegyüttes, néhány éve kétkezi munkájával is: több tízezer fenyőt ültettek a Hargita kies oldalaiba, és szépen fejlődik a
Építészmérnöknek készült, végül Erdély egyik legsokoldalúbb és legjobb énekhangú színésze lett. Farkas Loránd lehet Balu, a medve a dzsungelből, Balázs, Móricz Zsigmond mulatós kedvű magyar ura vagy Stanley Kowalski, a kőkorszaki sármőr: mindent elhiszünk neki a színpadon. Mert természetes, magával ragadó. Az életben ugyanilyen. Férj, édesapa, énekes, jó barát, jó pasi – hallom is kolozsvári körökben. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)
Egyszerre buddhista jógi és sámán, de örök hippiként csütörtökönként 69 évesen is feltűnik a kocsmában, ahol körbeülik a fiatalok. A nagyváradi Burghardt Pál, ismert nevén Bugi Pali, már a kommunizmusban tiltott dolgokkal, karatéval, jógával foglalkozott, rendszeresen zaklatta a Szekuritáté, de fogást nem talált rajta. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)
Színésznő és tehenes gazda. Négygyermekes édesanya és szervezetvezető. Olyan itthont, olyan szülőföldet álmodik, ahol a szülők jól érzik magukat és ahonnan a gyerekek nem vágyódnak el. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke.
A küküllővári kastély nemcsak azzal ragadja meg mindjárt az arra autózó figyelmét, hogy a község és a Dicsőszenmártonba tartó országút fölé magasodik, hanem gondozottságával is. Míg Belső-Erdély legtöbb hajdani nemesi fészke az elmúlást juttatja a szemlélődő eszébe, addig a Bethlen-Haller kastély imponáló látványt nyújt.
Áprily Lajos dédunokája, felmenői között rengeteg a művész, a lelkész, a tanár. A 90-es években a pezsgő budapesti alternatív színházi közegben indult a karrierje, majd 2007-ben a magyar zenei élet sodrásába is fejest ugrott, megjelent zenekarának, a Péterfy Bori & Love Bandnek az első lemeze, amelyről a Hajolj bele a hajamba című dal, vagyis a Labamba hatalmas sláger lett. A siker azóta is töretlen, az együttes elengedhetetlen fellépője a nyári fesztiváloknak. Péterfy Borival egy kis budapesti kávézóban
„Édesanyám negyvennyolc éves volt, amikor megszült engem, azt hiszem, ő nevelte belém a nők iránti csodálatot. Imádom és felsőbbrendű lényeknek tartom a nőket” – mondja Orbán János Dénes, vagy ahogy becézni és szidni szokták: OJD. Jelenleg a magyar állami íróakadémiát vezeti, rá bízták az irodalmi utánpótlás kinevelését. Mindezt azok után, hogy itthon levezényelte a rendszerváltás utáni erdélyi irodalmi paradigmaváltást, majd Erdély kocsmárosa is lett, a kolozsvári Bulgakov Kávéház alapítója. (Cikkünk a
A kirakós utolsó darabjaként került a bandába, és ha édesebbé nem is tette azt, igazi fűszere lett az együttesnek. A gyergyószentmiklósi No Sugar együttes Portik Lívia csatlakozása óta szó szerint és képletesen is megtalálta a hangját. Őt faggattuk, hogy milyen legfiatalabbként és egyetlen nőként becsöppenni a csapatba, illetve milyen tervekkel vág neki a jövőnek.
Nem ilyen az átlagos fiatal, 24 évesen már két szakmája is van. Önkéntes a sürgősségin, a MOGYE negyedéves hallgatója, asszisztensnek tanul, és közben már hat éve hegyimentőként is dolgozik. Erről a hivatásáról, vagy ahogy ő fogalmaz, életformáról faggatuk Málnási Zsuzsát, a hivatásos hegyimentőt.
Telefonon egyeztettünk a koradélutáni találkozó részleteiről. A kávézót Enikő ajánlotta: kertvárosi teraszos kis hely, távol a város központjától. Jó ízlésre vall. Hamarabb érkeztem. Közben csörög a telefonom: késni fog, most indul. Nem lepődtem meg, hiszen reggel hétig dolgozott. Darvay Enikőt, a kolozsvári mentőállomás orvosát évek óta ismerem, de rég nem találkoztunk. Amint feltűnik a szemközti parkban, megállapítom, hogy mit sem változott: pörög, tele van energiával. Még le sem ül, de már mesél... (C
Az erdélyi ember, ha szerzetes férfit lát, azt csakis barna csuhában tudja elképzelni, hiszen ehhez a látványhoz szokott hozzá az elmúlt évtizedek alatt. Így, egy fehér szerzetesi ruha látványa esetén rögtön felmerül fejében a kérdés, hogy ez vajon miféle szerzethez tartozik?
Egyéves születésnapjára, július 12-éig szeretnék összegyűjteni az SMA-1 betegséggel diagnosztizált kicsi Noelnek a szükséges pénzt génterápiára, ami a gerincizom sorvadását gyógyítaná. A világ egyik legdrágább készítményére, a Zolgensmára lenne szüksége, ami közel 2,2 millió dollárba kerül, az összeget pedig a családnak kell előteremtenie. Sokan melléjük álltak már eddig is, ám még egy kis hajrával sikerülhet pár héten belül elérni a célt.
Határozott nő. Tudja, hogy mit akar, és azt ki is mondja. Élt Sepsiszentgyörgyön, lakott Kolozsváron, most Csíkszereda az otthona, de szíve csücske Homoródalmás, a 150 éves kőház, amit gondoz, s ahová egyszer hazaköltözik. A közösségi élet megtartó erejében látja a jövőt, nem az elszigetelődésben, az egymástól való elidegenedésben. Sándor Krisztinával beszélgettünk. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Kilencéves volt, amikor a faluban az a hír járta, hogy a legszebb eladó sorban lévő lánynak a kedvesét a leány szülei nem akarják vőnek. Sőt, megtiltották, hogy a házukba belépjen.
E havi címlapinterjúnk olyan mély gondolatokat hordoz, hogy talán többször is érdemes elolvasni ahhoz, hogy igazán át tudjuk engedni magunkon. Elsőre mindenkit más fog meg, attól függően, kinek milyen küzdelemben volt, van része...
A minap, iskolába menet, két negyedikes-forma gyerek mellett elhaladva, egy beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyikőjük azt újságolta a társának, hogy percek alatt készült el a román házi feladattal, mert a Google-fordítóval lefordíttatta.
Gyermekkoromban összesen négy óvodába jártam. Kettőből megszöktem, rendíthetetlen célirányossággal hazalógtam a városi forgalmon keresztül. A másik kettőben is legtöbbet 2-3 hónapot jártam folyamatosan. Egyszóval utáltam az óvodát.
A parton hasalok, a proseccóm szürcsölve. Tüske voltam egész nap. Szerencsére, a férjem rögtön reagált, és nem hagyta elrontani az egész délutánt. Hozta a kedvenc italom, a gyerekeket kézen fogta, és irány a tenger!
A nagy közhelyek egyike, hogy az ember – amióta megszületett – mindig úton van. S akármennyire nem szeretjük a közhelyeket, attól az egyik legismertebb hasonlat az életre. Te épp merre tartasz? Hol jár a lelked?
Az ablakból figyelem, hogy a szemközti domboldalon miként közelít lassan a napsütés, míg eléri a kertet. A szomszéd kertből friss széna illatáküzdést hozza a reggeli szellő, melyet lassú mozdulatokkal egy nyolcvankét éves bácsi hord kazalba.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?
Jócskán benne vagyunk az esküvőszezonban, de a java azért még hátravan. Van néhány dolog, amit az ember ösztönösen tud vagy érez, és vannak írott és íratlan szabályok is, amelyeket, ha nem is tartunk be, jó, ha tudunk róluk.
A húspotyoló a jólét szimbóluma, mert a húsevés a magasabb életszínvonalról árulkodik ezen a vidéken. Disznót vágni, borjút vágni, nem adatott meg minden földművesnek, mint ahogy jó minőségű húst enni sem adatott meg minden városi atyafinak.
A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.
Az elmúlt hetekben a Nőileg hírlevelének feliratkozói körében is kutattuk a videófogyasztási szokásokat. Ezúton is köszönjük annak a csaknem 1000 felhasználónak, akik idejüket nem sajnálva válaszoltak a kérdésekre.
Brassó környéke bővelkedik látványosságokban. Vannak a tömegturizmus által elözönlött célpontok, de találunk olyan csendesebb gyöngyszemeket is, ahol kis séta után már csak magunk maradunk a tájjal, a színekkel és a kristálytiszta levegővel.
Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!
Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.
Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.
Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.