Életírta

Kicsit mindig irigy voltam, hogy olyasmire van rálátása, ami számomra maga a világmindenség kvintesszenciája: film és filmtudomány. Pethő Ágnest közel két évtized után, egykori diákjaként faggattam.

A kriminalisztika is érdekelte, de hamar rájött, hogy a semlegességet, az igazságot meg a békét sokkal jobban szereti, így mediátor lett a marosvásárhelyi Henter Zsuzsánna. És alig harminc évesen már a Maros Megyei Mediátorok Szakmai Szervezetének elnöke is. Bár évek óta próbálják népszerűsíteni a mediációt országszerte, még mindig nagyon sokan nem tudják, hogy mi is ez a mesterség.

Milyen is volt az a kegyelmes úr, gróf Bánffy György? Én tízéves koromig mindig egyformának láttam. Hófehér hajú, Mikulás-arcú öreg bácsinak láttam. Egyszerű ruhákban járt, nyáron a fején legtöbbször puha panama kalapot viselt. Nem volt ő rossz ember, sohasem hallottam, hogy valakit megvesszőztetett volna, és tudomásom szerint egy inast, sem lakájt meg nem suhintott a kutyakorbácsával. A gróf intézőjének a lánya, Veress Béláné, született Vajna Rozália emlékei Bánffy Györgyről.

Nem szalaszt el egyetlen lehetőséget sem, amikor hegyeket mászhat, máskor meg nyakába akasztja szólógitárját, és nagy szenvedéllyel csap a húrok közé – mindezt egy-két szentmise vagy hittanóra között.

Nevelés, oktatás, pedagógia és módszertan – szép és összetett világ, melynek megvannak a maga nehézségei, folyamatos felülvizsgálásra, kutatásra szoruló részterületei. E tudomány jeles szakembere Dr. Barabási Tünde, a BBTE székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatának docense, aki úgy érzi, tenyerén hordozza őt az Isten.

Hompoth Erika Gyergyóditróból indult el, először Kolozsvárra, hogy diplomát szerezzen álmai szakmájához, és hivatásos újságíróvá válhasson, majd a szerelem Magyarországra szólította, ahol más karrier mellett döntött. Arról faggattam az újonc szakácsot, hogy kerül egy ambiciózus székely lány a billentyűzet mögül egy magyar étterem konyhájába. Erika eddigi életútja bizonyítja, hogy mindig újratervezheted az életed, de önmagad is.

Építészmérnök és borász. Egyelőre mindkettő, de szeretne a jövőben csak a borászatból élni. Női borász nagyon kevés van Erdélyben, az Érmelléken borászkodó Piheni Pannit épp ezért mindenhol megjegyzik, amerre jár.

Okok, trendek, történetek, tanulságok – rendhagyó módon válaszolta meg kérdéseinket a válóperekben is tapasztalt ügyvéd.

Körülbelül százezer kilométer van a lábaiban – állítja a ferences szerzetes, aki az általa szervezett Ferences Biciklitúráról vált elsősorban ismertté. Főcze Imre Bonaventura testvér időről időre kereket old Európa vagy Erdély festői tájain.

Marosvásárhely emblematikus alakja volt. Édesapja, Teleki Domokos 1935-ben adta át neki a gazdaság irányítását, azt követően az öregek Budapesten éltek, csak nyaranta látogattak a Maros mentére. Gróf Teleki Mihály, Gernyeszeg utolsó birtokos gazdája – nemcsak az arisztokrata körök számára Micu bácsi – Kolozsváron és Toulouse-ban szerzett agrármérnöki diplomával, budapesti doktorátussal irányította 1944-ig a gernyeszegi mintagazdaságot.

Többször kérdeztük őt lapunk hasábjain, mert fontos, amit mond: rólunk, médiazabálókról, generációs és kulturális meghatározottságainkról. Minden mondata elgondolkodtató, és külön öröm, ha valaki képes másféle megvilágításba is helyezni lényeges dolgokat: ő Keszeg Anna, kultúrakutató.

Soha semmi más, csakis fodrász szeretett volna lenni. Bár az, hogy férfi hajakkal fog dolgozni és szakállakat igazítani, nem szerepelt a terveiben. Egy nő, aki borbély – Nagy Mária, csíkszeredai férfifodrász szakmájáról mesél.

Az „emlékműbarna” tábla a Kovászna–Kézdivásárhely országút mentén fekvő református templomnál mutat a Mikes-kastély irányába. A 14. században erődtemplomnak épült, valószínűleg egy korábbi vár adottságainak felhasználásával. Egykor vizesárok és lőréses bástya is védte. Többször is át-, illetve újraépítették, legutóbb az 1977-es földrengésben elszenvedett károk miatt. A régi időkben sokan dolgoztak a grófi birtokon, majd a kastélyban helyet kapó intézményekben is.

Amikor egy pap az égi Paradicsomot hirdeti, azt természetesnek tartjuk, azt mondanánk: ez a dolga. Az viszont már nem tartozik hivatása gyakorlásához, hogy egy közepes méretű területen – egyebek mellett – paradicsomot termesszen.

A nő, ha fizikus, ha kutató, ha anya – hogyan léteznek egymás mellett ezek a szerepek, mik a nehézségek, hát az örömök – kérdeztük ezúttal dr. Ercsey-Ravasz Mária-Magdolnát. Felkeltette érdeklődésem ez: hálózattudományok alkalmazása az agykutatásban. Erről is mesélt.

Nagyon hiteles lehet egy székely falusi környezetben, ha egy szerzetesnő szövőszéken sző, üstben zakuszkát főz, gyógynövényeket szed, kapál, szénát gyűjt, és igen, akár mezőségit jár. Darvas Piroska segítőnővér ilyenekkel „botránkoztatta” meg a falut.

Ugron Mária – 2018. november 24-én, kilencvenkét évesen adta vissza lelkét teremtőjének – tizennyolc esztendősen Nyugat-Magyarországra került, de élete végéig erdélyi maradt. Ha Erdélyről hallott, azonnal honvágya támadt. Élete utolsó pillanatáig Szilágynagyfalu jelentette a „hazamegyek” célállomását. Mert télen, iskolaidőben Kolozsváron élt ugyan a család, a nyári hónapokat azonban Nagyfaluban, Marosgezsén vagy a Brassó környéki Bodolán töltötték. Fizikailag Magyarországon, lélekben egészen máshol.

Két nyári olimpia és paralimpia, valamint egy téli olimpia után Kádár Zoltán és Szép Zoltán újra nyakukba vették a világot, és most Tokióból, a 32. nyári ötkarikás játékokról tudósítanak minket, erdélyi magyarokat. A Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Kádár Zoltán számára különleges élmény ott lenni, hiszen az 1964-es tokiói olimpián édesapja, Kádár Antal is részt vett. Vele beszélgettem.