Életírta

Imre Zoltán, a köztünk élő homo universalis

Ady-szakértő kultúrantropológusként, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatójaként ismerte meg Nagyvárad és a sajtó közvetítésével talán az egész Kárpát-medence. Aztán megismertük benne a rockzenészt, a képzőművészt, a családapát, és a mostani beszélgetésünkkor arra is fény derült, hogy mélyrehatóan foglalkozik a buddhizmussal, olyannyira, hogy ebből írja készülő doktori disszertációját. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.)

Végre bábszínházat akarok látni

György László kolozsvári bábszínész évtizedek óta formálja a gyerekek kedvenc karaktereit a Puck Bábszínházban. Nem teljesült egyből az álma, hogy színész legyen, elment hát gyári munkásnak. Aztán raktárosnak, beszerzési osztályvezetőnek, zöldségesnek, gumigyártónak, nyomdásznak. Amikor már mindenki úgy gondolta, túl öreg a szakmához, megtanulta a bábszínészetet. És űzi már negyed évszázada. Egy kolozsvári kávézóban Forrai Szerénke beszélgetett vele. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában je

Deák Magdolna: A helyemen vagyok

Kézdivásárhelyi pedagógus már a Mutass jó példát! programunk jelöltjeként is feltűnt, aztán 2018-ban megkapta Az év tanára kitüntetést. Deák Magdolna azt mondja, azok az emberek inspirálják, akik rendet igyekeznek teremteni a káoszban is, akik hisznek abban, hogy egy kis közösség értékrendje megtartó erő lehet a legnehezebb helyzetekben is. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)

Pataki Ági, a magyar modell-legenda

A Forbes magazin rangsora szerint egyike a legbefolyásosabb magyar nőknek. A ’70-es években a Fabulon reklámjából ismerhettük meg, majd kifutókon is szerepelt modellként. Pataki Ági számos reklámkampányban vett részt, többek között a Pepsi és a L’Oréal is szerződést kötött vele, tavaly pedig, 68 évesen a Helia-D új termékcsaládjának arca lett. Érdeklődése 20 éve a filmek felé fordult, sikeres filmproducer lett, sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy munkájáért Balázs Béla-díjat kapott. (A telje

Bölöni László: Nem adjuk fel

Világhírű, 108-szoros román válogatott futballista, sikereket és buktatókat egyaránt megélt világvándor edző. Ugyanakkor a közéletről karakteres véleményt formáló, magyarságát gondosan óvó és megélő ember. Beszélgetés Bölöni Lászlóval – nem csak futballról és Ronaldo felfedezéséről. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.)

Dr. Ambrus József: Most már kellene egy kicsit élni

Az a szakember ő, akire odafigyelnek. A mentős orvosra, az Ambach Alapítvány elnökére, a Batthyány-Strattmann László-díjas, a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntett dr. Ambrus Józsefre is, s a férfira is. 2017-es interjúnk óta változott sok minden, azonban kíváncsiságunk iránta nem szűnt meg. Nosztalgiáztunk vele, de a jelent is firtattuk.

László Barna: Itthon is lehet

Mindig mosolygós a fiatal székelykeresztúri László Barna: olykor naiv megnyilvánulásait eltökélt célok és kitartó munka váltja. Bár még pályakezdő filmes, átütő pozitívsága ígéretes jövőt sejtet, s mint mondja, családi hátterének köszönhető, hogy céljai megvalósításához van is kellő önbizalma. Ha filmet készítene magáról, a boldogságról szólna. (Cikkünk a Nőileg magazin 2019. októberi lapszámában jelent meg).

Márton Áron – Íme, az Ember!

Nem azért tiszteljük, mert illik. Nem azért tiszteljük, mert kell. Vérzivataros időkben állt helyt: felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, a magyar kisebbség jogaiért, népéért. Megjárta a háborút, a doberdói harctéren több sebet is kapott. Bebörtönzését és házi őrizetét is méltósággal, fegyelemmel, hittel viselte, nem adta föl, dolgozott ekkor is. Non recuso laborem – nem futamodom meg a munkától. Ez volt Márton Áron jelmondata. (Cikkünk a 2016-os Nőileg magazin októberi számában jelent meg.)

De ki az a Puy Kálmán?

Gernyeszeg mintagazdaság volt. Nem is csoda, hiszen gróf Teleki Mihály – a birtok kommunizmus előtti utolsó gazdája – Kolozsváron és Toulouse-ban szerzett agrármérnöki diplomát, amit budapesti doktorátussal pecsételt meg. Édesapja, Teleki Domokos 1935-ben adta át neki a gazdaság irányítását, azt követően az öregek Budapesten éltek, csak nyaralni jártak haza a Maros mentére.

Antal József Istenhez vezeti az embereket – akár autóbuszon is

Bizonyára ismerős a vicc a papról és a buszsofőrről, amelyben mindketten a rájuk bízottak figyelmére pályáznak. De mi van akkor, ha valaki egyszemélyben pap és buszsofőr is? Antal József tekerőpataki plébános nem csupán a rá bízott nyájat igyekszik jó pásztorként Isten felé terelni, hanem időnként kormányt ragad, és kisebb, földi paradicsomok felé is elkalauzolja őket.

Két gyermek mellett, szerepkörök sűrűjében

Csináljunk fesztivált! – lehetne a jelszava a nagyváradi Mihálka Melindának, aki jelenleg a partiumi városban idén immár 7. alkalommal megrendezett Szent László Napok programigazgatója. Két gyermeket nevel, és civil foglalkozása is van. Bár ez a Kávézó rovat, mi egy fülledt váradi nyári estén, sör mellett beszélgettünk. Baráti csevej, nem az első. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin szeptemberi számában jelent meg.)

Krízis és katarzis – Együtt élni a HIV vírussal

Te hogyan reagálnál, ha egyik napról a másikra kiderülne, hogy egy gyógyíthatatlan betegség vírusát hordozod? Mit változtatnál az életeden? És vajon, hogyan alakulna mások hozzád fűződő viszonya? A katasztrofális véletlennel sosem számol az ember – mondta Kristóf, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk.

Gazda Árpád: „Nem akartam megdicsőülni”

Aktív résztvevője volt az 1989-es forradalom első napjainak, Tőkés László mellett tartóztatták le, de nem szokott ezzel kérkedni. Gazda Árpád kolozsvári újságíró a magyarországi közszolgálati hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósítása mellett „gólyahírnökséget” működtet; rendszerváltásról, szenvedélyekről kérdeztük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. szeptemberi számában jelent meg.)

Három évszázados öröklődés: harangszó Évától

Márton Éva Homoródalmás harangozója. Ezt a nem mindennapi tevékenységet pedig ha esik, ha fúj el kell végezni, a harangnak meg kell szólalnia. A családi hagyomány, örökség az 1700-as évekig nyúlik vissza.

Diszkókorszak a vasfüggönyön innen

Felteszem a fülhallgatót, bekapcsolom a Youtubon a Mega Disco 80’s Mix összefűzött slágerkoktélt (Joy, CC Catch, Bad Boys Blue), behunyom a szemem: huszonöt évvel korábban, sötét, falusi diszkóban vagyok. Neonrózsaszín jégernadrág, hason megcsomózott póló, diszkógömb. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. szeptemberi számában jelent meg.)

Kézműves csodavilág és békés harmónia Ceclanéknál

Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!

Melyek a te színeid? – Évszakelmélet az öltözködésben

Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.

Kovács Eszter: Legyen valami meglepő minden szettben

Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.

Az orda újjászületése

Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.