A túlsúly, testünk állapota – akár bevalljuk, akár nem – tartósan befolyásolja életminőségünket. Túl a hiúságon, az öltözködés, mozgás nehézségein, az egészségnek sem tesz jót, ha túl sok pluszkilót cipelünk. Léteznek ma már célzott alakformáló kezelések, ezeknek jártunk utána. (Cikkünk a 2018-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)
Ha nyár, akkor lenge szoknya, strandruha, és persze nyitott lábbelik – a cipők, csizmák, bakancsok mehetnek a szekrény aljába! Jöjjenek a csinos szandik, színes, laza papucsok! Nem mindegy azonban, hogy milyen lábon állunk bennük. Benőtt köröm, bütyök, bőrkeményedés vagy repedezett sarok... Nos, inkább zoknit húznánk, hogy senki ne lássa a lábfejünket, pedig tudjuk, hogy a szandál zoknival párosítás nagyon ciki. Mit tegyünk hát a szép, selymes bőrért, lábakért? Kihez forduljunk? Utánajártunk. (Cikkünk a
In vitro fertilizáció. Idegenül hangzik, ám vannak párok, akiknek ismerős a latin kifejezés. Szó szerinti jelentése: üvegben történő megtermékenyítés, de általában úgy fordítják: szervezeten kívüli. A köznyelv lombikbébi kezelésnek hívja.
A június-júliusi viszonylagos csendesség után az augusztus újra pörgősnek ígérkezik. A Mars, az erő, energia, küzdelem, akaratérvényesítés princípiuma kerül kapcsolatba a Jupiter–Plútó–Szaturnusz trióval. Az elmélyülő szeretet és tapasztalati bölcsesség, amelyet az utóbbi három bolygó együtt képvisel, a március végi, Marstól kapott energialöket után, most a termékenység és a változások szolgálatába áll. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. augusztusi számában jelent meg.)
Időről időre változnak a trendek, vannak igazán nagy kedvencek, amelyek visszatérnek, a klasszikusakkal együttélünk, a merészebb vonalakat próbálgatjuk. Mindez igaz a ruházkodásra, akárcsak a lakásunk felöltöztetésére is. A falak színt, dekorációt, új tartalmat kapnak, ha felújításban, átrendezésben, felfrissülésben gondolkodunk. Ne tétovázzunk hát, tapétázzunk! (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. júniusi számában jelent meg.)
Egész életünk a hormonok körül forog. Ha egészségesen működnek, úgy érezhetjük, a világ a helyén van, ám ha hormonháztartásunk kibillen az egyensúlyából, pillanatok alatt változhatunk házisárkánnyá.
A nő ereje és gyengesége egyaránt biológiailag kódolt, ugyanakkor megvan az a képessége, hogy valami rendkívülit alkosson, létrehozzon egy új életet. Hajdanán a nő társadalmi szerepét elsősorban anyasága, termékenysége határozta meg. A női szerepek mára ugyan átalakultak, de még mindig van olyan, ami állandónak bizonyul. Témánk apropója Szabados Andrea kolozsvári párkapcsolati szakértő szociológiai felmérése, Az orgazmushiány és női szerep című munka. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin márciusi számában j
Szinte minden gyermek megtapasztalja, megtanulja az önkielégítést. Tény, amelyet szülőként többféle módon kezelhetünk. Zavarba hoz? Megmosolyogtat? Aggodalomra ad okot, vagy „ez az ő dolga”?
Tabu, szégyen, tehetetlenség, fájdalom betegnek, családtagoknak. Könnyebb szőnyeg alá söpörni, mint tudomásul venni és tenni a változásért. Tenni, de mit? Eszköztelen a függő és a hozzátartozó egyaránt, ezért is rendkívül fontos, hogy merjenek segítséget kérni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2019. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Vagy ferde szemmel nézünk az alkoholt fogyasztó nőkre? És most nem a mértéktelen fogyasztásról beszélünk. A férfiakkal megengedőbb a társadalom, ha italozásról van szó, ezt már számos szakmai fórumon hallhattuk. De milyen az attitűd, ha a nő poharazgat? (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)
Ma már számos online fórumon mutathatjuk meg magunkat, tarthatjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, barátainkkal. De nemcsak az jellemez minket, hogy milyen fotót töltünk fel, hanem az is, mit lájkolunk, mihez szólunk hozzá és hogyan.
A tisztálkodás alapvető szabályait már gyermekként megtanuljuk, azt is, hogy a hajlatokra különösen oda kell figyelni. Intimlemosók, törlőkendők, spray-k tucatjai közül válogathatunk, de vigyázat: a túlzásba vitt intim higiénia többet árt, mint használ!
A tavasszal és júniusban elindult belső változások, átalakulások júliusban már a kinti világban is megmutatkoznak. Az elvetett mag szárba szökken, körvonalazódni látszanak a rendelkezésünkre álló lehetőségek. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)
Egy ideje észrevehető, hogyan ömlik a gyűlölet a közösségi hálóról. Talán a bezártság miatt nőtt meg érzékelhetően a kötekedő hangnemben írt beszólások, odamondások, sőt, uszítások száma. Valamiért ki kell csinálni mindenkit, aki nem annyira okos/szép /talpraesett/gazdag/befolyásos (igény szerint kiválasztandó), de főként nem ugyanazt gondolja, mint mi magunk. Valamiért ez kezd lenni a normalitás az egymással való közlésekben. De az is lehet, hogy csak az én buborékomban zajlik ez, én keveredtem irtó ros
Elég motiváció a pénz? Mihez kell nagyobb bátorság, hogy itthon, sokszor hónapról hónapra tervezzünk, vagy hogy nyakunkba vegyük a világot? Ki csinálja jobban? – Aki, ha rövidtávon is, de külföldön próbál szerencsét, vagy aki itthon, hosszabb idő alatt, nehezebben, de a családja mellett alapozza meg a jövőjét? (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)
Nyugtalan éjszakája volt, de már az elalvás nehezen ment neki. Nem találta a helyét, forgolódott ágyában, és éjfél után nem sokkal izzadtan riadt fel, aztán keservesen sírt. Ismerős, igaz? Sárkányt űzünk el a kicsi szobájából...
Rendkívüli ez a helyzet, hogy annyi embernek egyszerre borult fel a világ. Több száz millióan, Alaszkától Rio de Janeiróig otthon ültek az emberek. E tapasztalat nyomán változások várhatók személyi, szervezeti, sőt, társadalmi szinten is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)
Hátizsák, túracipő, s itt se vagyunk! Csakhogy míg pár éve főként a pásztorkutyák okozhattak bosszúságot a kirándulóknak, manapság már számolni kell a medvével is.
Ahogy lehűl a levegő, vastagabbak a pulcsik, hosszabbak a kabátok – és valahogy egyre nehezebb megtalálni magunkat a rétegek alatt. Ismerős az érzés, amikor felveszed a harmadik réteget, és már nem tudod, hol végződsz te, és hol kezdődik a sál?
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
A Krónika szerkesztőségének „legcsajosabb” tagja, szereti a színeket, a miniket és a magas sarkú cipőket. Bede Laura a hétköznapokon is elegáns – de sosem hivalkodó –, ám amikor „kiöltözik” jeles alkalmakkor, bizony minden szempár rászegeződik.
Gyermekként nagyon szerettem figyelni, ahogy nőttön nőtt a dió a fán. Alig vártam a szeptembert, hogy potyogjon ki a zöld burokból. A diószedés a gyermekek dolga volt, voltak napok, amikor egy fél vödörrel is összegyűjtöttünk a fű közül.
Bár télen gyakrabban száraz, cserepes az ajkaink bőre, az ajakápolásra nem csak a hideg évszakban érdemes figyelni. Ezúttal erről, de a rúzs választásról is szó lesz a Kencében.
A monokróm öltözködés az egyik legegyszerűbb, mégis leglátványosabb stílusfogás: amikor tetőtől talpig egy szín – vagy annak árnyalatai – jelennek meg a szettben. Az eredmény? Optikailag magasabb, karcsúbb sziluett és letisztult, elegáns összhatás.
Immár tizedik éve zajlik Sepsiszentgyörgyön a Design Week, amely a térség egyik legjelentősebb kreatívipari eseményeként a szakma, az ipar és a nagyközönség találkozási pontja.
Nem idejétmúlt a befőzés, nem csak nagymamák foglalkoznak vele – bizonyítja megszólalóink példája is. Olvasóink nem főállású háziasszonyok, mégis igyekeznek munka és háztartás mellett időt szakítani az eltevésre.
Amikor megszületik a gyermekünk, a világ átfordul: az „én” helyét átveszi a „mi”. Hirtelen új szerepek és feladatok kavalkádja hárul ránk, nem csoda, ha a nőiesség valahová a sor végére csúszik.
A mai kisiskolásoknak nehezebben megy az elcsendesülés, az elmélyülés – talán ez a legszembetűnőbb különbség a mai és a korábbi generációk között, véli Szabó Zsuzsa tanító, aki A pszichológus konyhája legújabb epizódjának meghívottja volt.
Egy házsor, kis kerti kapukon átjárható rokonlátogatási lehetőségekkel – ebben a megtartó falusi környezetben nőtt fel Köllő Miklós gyergyócsomafalvi műépítész, így, amikor családot alapított, számára is egyértelmű volt, hogy hazaköltözzön.