Egyre többen és többen hívják fel a figyelmünket arra, hogy fékezni kéne, jobban odafigyelni a szokásainkra, esetleg kevesebbet vásárolni, kevesebbet szemetelni, a környezeti hatásokra figyelni. Most Böjte Csaba szerzetest kérdeztük, emellett írásaiból szemelgettünk témábavágó részleteket.
Április 22. a Föld napja. Szinte napi szinten halljuk mindannyian, krízisben a Föld. Mit lépünk erre? Ismert erdélyieket kérdeztünk. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)
Romániában a lakosság negyedének van olyan rokona, ismerőse, akit a családjában rendszeresen bántalmaznak. Ez az arány megfelel az uniós átlagnak. Azonban míg az EU-ban 75 százalék azok aránya, akik tudják, hová fordulhatnak segítségért, nálunk ez mindössze 22 százalék. Segítséget kérni nem szégyen, a témáról pedig beszélni kell. Két olvasónk foglal állást a témában. (Cikkünk a 2020-as áprilisi Nőileg magazinban jelent meg.)
Szókratész már ilyet épített, a nyugati országokban csaknem három évtizedes múltja van, Romániában a „szinte fűtés nélküli lakás”, azaz a passzívházak iránti érdeklődés, annak ellenére, hogy már meghonosodott a fogalom, még mindig elenyészőnek mondható. Miért jár jól, aki ilyen otthon mellett dönt? Mit „tud” jobban egy passzívház a hagyományoshoz képest? Szakemberek válaszolnak. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)
„Már csak kettőt kell aludni, két nap és otthon leszel.” A családom, a barátaim szorgosan számoltak helyettem, mindenki nyugtatott, hogy milyen kevés van hátra, húsvét másodnapjára, hétfő estére már remélhetőleg hazaérek.
Hol van Isten a bajban? – az elmúlt hetekben bizonyára sokan sokféle hangsúllyal feltették e kérdést akár kompetens(nek vélt) személyeknek szegezve, akár csak a maguk számára, félve, halkan. Én nem kívánom a teológia által felkínált válaszokat megadni, inkább segítségül hívtam négy egyházi személyt, akik valamennyien lelkipásztorok vagy szerzetesek, de emellett az élet teljesen különböző területén teljesítenek szolgálatot.
A szupermarketek a szélesebb kínálattal, nagyobb kedvezményekkel, akciókkal kecsegtetnek, ezzel szemben a piacokon jó minőségű, hazai termékeket szerezhetünk be, a vásárlás talán nagyobb fokú tudatosságot, alaposabb tervezést igényel.
Az év legmozgalmasabb, legfeszültebb, ugyanakkor legtermékenyebb időszaka lehet ez a hónap. A március végén elindult intenzív folyamatok folytatódnak, és sok tekintetben elérik forrpontjukat. (Cikkünk a Nőileg 2020-as áprilisi lapszámában jelent meg.)
Tele a kamránk a már hetek óta felhalmozott liszttel, laskával, cukorral, olajjal. Van, aki csokiból is bespájzolt, mert az is jó sokáig eláll. Most pedig boldogan ehetjük a makarónit rumos csokival, jól is esik sorozat-nézés közben. A házinadrágba pedig belefér(ünk). Még.
Hol tartózkodik Böjte atya a kijárási tilalom alatt, vett-e 100 kiló lisztet Dancs Annamari, főz-e Miklós Edit, és vajon ír új dalt Bagossy Norbi? Ismert erdélyi embereket kérdeztünk, mivel töltik a hirtelen felszabadult idejüket, hogyan karanténoznak. Karanténozás. Egy új szó, ami lehet, hogy nem helyes, és még a nyelvújító Kazinczyt is kirázná tőle a hideg, de 2020-ban megalkottuk, használjuk. Reméljük, nem sokáig...
A kijárási korlátozás új kihívások elé állított szülőt és gyereket egyaránt. Mit lehet csinálni a négy fal között? A szerencsésebbek egy ideig eljátszanak a kertben, de a nap huszonnégy órából áll, és még ha nyolcat alvással is töltünk, még mindig marad 16 óra, amit hasznosan kellene eltölteni.
Mit kezdjen a félelmével a nyugdíjas, hogyan csökkentse szorongását a fiatal, és milyen lehetőségei vannak egy egyedülálló anyának, ha egyszerre kell dolgoznia és gyermekét lefoglalnia. Kérdések, melyek a jelen helyzetben nehézségek – pszichológus-szerzőink ezekhez próbálnak fogódzót adni. Szükség van arra, hogy foglalkozzunk érzéseinkkel, mentális egészségünkkel, kérdezzétek őket, segítenek.
A gyerek sok mindentől félhet, ami mozog, ami szerinte nem biztonságos, veszélyes, ezért többnyire kimarad a közös játékból, a csapatos felfedezésekből. Bátortalan is. Olvasónk kérdezi, mit tehet a szülő?
Milyen egyszerű lenne, ha a karrierlétra megmászásához csak ügyesnek, okosnak, szorgalmasnak és kitartónak kellene lenni! Viszont nagyon nem ez a helyzet, a vezetővé válás göröngyös útján bizony a szakmai képességek mellett ugyanakkora, ha nem nagyobb szerepük van a szervezeten belüli kapcsolatoknak, politikának is.
Miközben e sorokat írom, az államelnök bejelentette a teljes kijárási tilalmat. Így ugrik az eredeti bekezdés, és átfogalmazódik, ahogyan az életünk is napról napra ebben az időszakban. Most már kötelező komolyan venni a #maradjotthon felhívást. Magam is otthoni munkavégzésben vagyok, s bár még néha be kell járnom a munkahelyemre, a fejemben már összeállt a teljes itthoni program. Nézzük, hogyan néz ki egy napom itthon. Ha tetszik, csináld velem.
Most a legfontosabb lassítani a vírus terjedését, hogy ne egyszerre kapjuk el a fertőzést, és ezzel lehetősége legyen a kórházaknak a betegek kezelésére. Lehet bármilyen kormányrendelet, az elsősorban rajtunk múlik, hogy elég fegyelmezettek vagyunk-e a szabályok szigorú követésére, betartására. Magunkért és egymásért tesszük.
Szülüüünk? Úristen! – Mennyi kérdés kínoz, mikor életünk egyik legmeghatározóbb eseményére készülünk. Összeszedtünk néhány tévhitet, vicces helyzetet, tanácsot a szülésről.
Mi az a titkos esszencia, ami nem hiányozhat sem a női, sem a férfi vezetői eszköztárból, ami nélkül nem lehet sikeresen irányítani semmilyen csapatot, szervezetet? Természetesen a motiváció. Csak egy ösztönző vezető tudja munkatársait a közös cél felé terelni, környezetét inspirálni, aki hisz abban, amit csinál, lelkesedéssel végzi feladatait, és egyben példát is mutat.
Látjuk, hogy sokan papír nélkül is boldogan élnek együtt, míg mások házasságban úgy, hogy valójában külön élnek. Jobb lenne az egyik, vagy rosszabb a másik? A bélyeget mindenképpen azok kapják, akik nem tartanak esküvőt.
Az erdélyi táncházmozgalom egyik zászlóvivője Orendi István, az Erdélyi Táncháztalálkozó újjáélesztője. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Van egy zöld ruhám. Három éve folyton viselem, tehát örökzöld. Elfért benne pocak, plusz kiló, most meg jól fúj a szél alatta. Olyan lett, mint a fogkefe: mindenhova jön velem.
Számomra Olaszország egybecseng a szabadságérzéssel. Kultúráját magamba szippantva, túlzás nélkül szerelembe esek. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nehezebb időkben olasz zenét hallgatok, olasz filmeket nézek és repülőjegyet vadászok?!
Az éjszakázás tényleg mumus. Pedig, hogy repül az idő! Három év úgy telt el, egyet sem kellett aludni. Mármint egyet sem megszakítás nélkül... Az éjszakákkal kapcsolatban az a jó hír, hogy minden esetben kivirrad.
Jó eséllyel utoljára éli át a világ talán legambivalensebb állapotát, ami egyszerre erőn felüli és katartikusan gyönyörű. Harmadik gyermekét várja, ettől is épp olyan különleges, harmadik szülöttként várni a harmadik gyermeket.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Épp az éves „jól megérdemelt” digitális detoxomat töltöttem, amikor a Kamaszok (Adolescence) című sorozat felkerült az egyik legismertebb streaming szolgáltató platformjára.
A zene értelmezése ugyanolyan szabad, mint bármely más művészeti ágé. Jó, ha vannak (szakmai) fogalmaink az interpretációra, de itt ez nem fontos. Minden üzenet érvényes.
Egy éve ezen a napon már az örökölt föld alatt sorakoztak a dughagymák a kertben. Két éve ilyenkor a zöld hagymaszárak már bújtak is. Ma meg hóvihar tombol a vidéken, zaklatott lelkében szorongások cikáznak.
Titkon színész akarok lenni, de félek, ez túl nagyképűen hangzana. Ne viccelj! Az én testalkatommal? Tudom, hogy ennek az egész zenesulinak is csak akkor van értelme, ha tizenkettedik végére egyszer s mindenkorra lefogyok.
Van az a mondás, hogy az idő relatív, képesek vagyunk tíz percet egynek vagy egy órának érzékelni a körülményeink függvényében, de azt hiszem, ez az anyaságra fokozattan igaz. Az elmúlt két évben voltak napok, amikor úgy éreztem, hogy hónapokat öregedtem.
Szívesen hordasz egy egyszerű farmer-fehér póló szettet? Esetleg egy natúr színű ruhát, ami kényelmes, de kicsit unalmas hatású is lehet? Ne szaladj el rögtön új darabokat vásárolni – kiegészítőkkel új életre keltheted a szettjeidet.
Megmosolyogtató olykor hallani, hogy Székelyföldön még a hal ellen is az a kifogás, hogy halízű. Ha a tájainkon nem szokványos ételt főzünk, olyan, mintha utaznánk. Kulturálisan biztosan ezt tesszük, megismerjük más népek ételeit, azok elkészítési módját.
A bőrdiagnosztikai gépek ma már többrétű, teljes képet alkotnak a bőr állapotáról: az eljárás gyors és fájdalommentes, ellenben gyorsválaszt ad olyan bőrproblémák kezelési lehetőségére, amelyek megfejtése egyébként időigényes lenne.
Több mint egy évtizede minden évben fesztiválozunk, ha esik, ha fúj, ha hőség van. Méltán mondhatom, hogy elmúlt években sokat fejlődtem a fesztiválöltözködés terén, ma már nem vétek alapvető hibákat, és nem két bőrönddel érkezem a táborba.
Van egy lakás Kézdivásárhelyen, amelynek stílusa meghatározhatatlan. Lakója szerint minimalista, ha azonban onnan közelítjük meg, hogy ebben a lakásban a magassarkú és a több kiló gyöngy dekorációs elem, talán inkább az extravagáns jelző illik rá.
Nőies, színes és kényelmes – röviden így lehetne leírni Balogh Kinga ruhatárát. A Príma Press Kft. kereskedelmi igazgatója valóságos színfolt az igazgatói stábban.
Kisbuszban élve, 268 nap alatt 51 067 kilométert tett meg a sepsiszentgyörgyi Tulit család: Éva, Zsombor, valamint gyermekeik, Eszter és Gergő. A Belső-Ázsiáig tartó, az arab világba is „benéző” utazás tapasztalatairól Éva mesélt.
A gyűjtögetés nem csak a testünknek, de a lelkünknek is jót tesz, vallja Dakó Viola kertészmérnök, a vadnövények kiváló ismerője.
Üde színfolt a Székelyhon szerkesztőségében, Bencze Emese kolléganőnk az a fajta nő, akit szeret a kamera méregzöldben és „boszorkányszoknyában”, romantikus-virágosban, de akár a szürke visszafogott árnyalataiban is.