A nyár folyamán egyetlen tollvonással kizárták a civilszervezeteket, önkormányzatokat a védett területek kezeléséből. Éppen azokat, amelyek az eltelt közel két évtizedben minden központi támogatás nélkül próbálták ellátni feladatukat. Munkájukat gyakorlatilag még nem vette át senki, a helyzet egyelőre változa
Megőrizni a család ereklyéit, ápolni a hagyományokat és átmenteni a paraszti kultúra tárgyait – ezek a megfontolások vezérelték a tornyai Tóth Piroska és Suttyák András házaspárt, amikor saját otthonukat alakították át tájházzá. Az Aradtól tizenöt kilom&ea
Képek nélkül, csupasz falakkal rideg, lelketlen a lakás. Ha kitesszük a kedves emlékeket idéző rézkarcot, az ajándékba kapott festményt, vagy a jóbarát által készített grafikát, nemcsak dekorálunk, de lelket adunk a lakásnak, s ettől lesz igazi otthonná.
Bátran vesszük a kanyarokat a csernátoni Haszmann Pál Falumúzeum felé, az ember azt hinné, hogy már kiér a faluból, amikor jobb oldalán hatalmas fehér fakapu hívogatja befelé. Talán a legjobbkor érkezünk, hiszen kint tombol a hőség, a tágas udvarra belépve viszont menedékre lelünk az égbe nyúló fenyőfák alatt. A birtok ura, é
Újrakezdés. Sokan sokféleképpen éljük meg a lehetőségét vagy épp kényszerét. Ha az újrakezdés valamiképp újjászületés is egyben, sokkal nagyobb súlya van. Hiszen nem egy történést, szinte egy életet kezdünk újra. Tréning rovatunkban ebben a hónapban arra keress
Sokan tartjuk fontosnak, hogy gyermekeinknek ne csak a gugli, jutúb, hanem a könyvek is jó barátaik legyenek. Egyrészt azért, mert szeretnénk, ha ők is részesülnének az olvasás örömében, másrészt mert még mindig „betűalapú” a világ, és a szakértők is azt mondják: aki jól olvas, jobban teljesít más területeken is. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin szeptemberi számában jelent meg.)
Az egészséges étrend és a rendszeres mozgás sokunk újévi fogadalmas listáján szerepelt már. De vajon sikerült-e kitartani? Az életmódváltás nem megy egyik napról a másikra, és aki kényszerként éli meg, hamar feladja a próbálkozást.
Évről évre korábban jön el a túlfogyasztás napja, mégis sokan legyintenek, hogy nem rajtuk múlik: amíg a nagy ipari termelők ott „füstölögnek”, addig nem sokat tehetnek a környezetünkért. Pedig egyszerű a képlet: ha nem kérjük a szívószálat vagy a műanyag poharat, akkor annyival kevesebb ké
Számomra is meglepő módon, de minden félelem nélkül indulok neki az első siklóernyős kalandomnak lesz, ami lesz alapon. Végtére is, sokkal több autóbalesetről hallunk, mint siklóernyős tragédiáról. A beülőbe „kötözve” várjuk kis ideig a szelet, ami felkap a Fenyédi Lázon, 4-5 lépésnyi szaladás, és szinte magátó
Főleg az idősebb korosztály betegségeként tartják számon. Férfiaknál, de nemcsak. Gond, hogy bár 65 év fölött minden ötödik embert érint, sajnos ezek közül csak minden tizedik esetben jelentkezik a jellegzetes érszűkületi tünet. Ezért nagyon fontos a rendszeres szűrés, főleg a cukorbetegek, a magas vérn
Felhígultak volna a nagyvárosi kerékpáros-közösségek? Ma már szinte mindenki számára elérhető a hegyi-, illetve az országúti bicikli, de a városi bringázás is egyre nagyobb teret hódít. Nagyüzletek ontják magukból az alkatrészeket, online több száz használt bringa köz&u
A baranta névre hallgató fegyveres és pusztakezes önálló harcművészeti irányzat a kilencvenes évek óta formálódik, és maga a megnevezés fegyveres vetélkedést, hadjáratra való felkészülést is jelent. Más stílusokkal, például a karatéval, kungfuval ellentétben a baranta nem egy vagy több mester nevéh
Veled is megtörtént már, hogy monoton görgetésen találtad magad a közösségi média hírfolyamodban? Gondolkodtál azon, hogy a mindennapi rutinná vált „facebookozás” miért tud annyira magával ragadni? És eszedbe jutott, hogy ez esetleg veszéllyel járhat? A Kolozsvári Magyar Napokon Szász István Szilárd, a Babeș-Bolyai Tudományegyet
Szeretnek barkácsolni. Kincső tele van ötlettel, férje, Csaba pedig, ahogy ideje van rá, meg is valósítja azokat. Orvosok mindketten, így kevés idő jut erre a szenvedélyre, mégis otthonukban szinte mindent ők készítettek el. Nemcsak kreatív, de nagyon praktikus, helytakarékos megoldásokat találtak ki. Mutatjuk!
Folyton hányingere van az autóban? Repülőben vagy hajón érzi rosszul magát? A jó hír az, hogy nincs egyedül: kétmilliárd-ötszázezren érzünk ugyanígy egy-egy utazás során, azaz minden harmadik ember küzd ezzel az állapottal. A rossz hírünk viszont az, hogy nem sokat lehet tenni ellene. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. július-augusztusi lapszámában jelent meg.)
Kitartás, akaraterő, önfegyelem, adrenalin – minderre szüksége van annak, aki elzarándokol egy általa kiválasztott kegyhelyre. A több tíz, száz kilométer megtétele megedzi a testet, de az igazi peregrináció lényege nem a testedzés, hanem a lélek „tréningezése”. Készüljünk fel a nagy útra, eddzünk vagy csak vágjunk bele? Erre kerestük a választ. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. augusztusi lapszámában jelent meg).
Azok élnek itt, akik letennék a terhet, ami őket és környezetüket már a végsőkig elfárasztotta, akik szabadulnának a függőség rabságából. Akiket talán válaszút elé állított a párjuk, a család, az élet, de itt a belső motiváció is kialakul: mássá, józanná válni. Évek óta kívánc
Gondolatban igyekszel rákészülni a pillanatra. Ahogy majd felágaskodik előtted pár mázsa csont, csapzott szőr, karom, harántcsíkolt izom. Hangja, mint a földcsuszamlás, pofájában kétszer annyi agyar, mint ahogy általánosban tanultad, egyik mancsában lépesméz, másikban egy közepes székely település költségvetése.
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Kilencéves volt, amikor a faluban az a hír járta, hogy a legszebb eladó sorban lévő lánynak a kedvesét a leány szülei nem akarják vőnek. Sőt, megtiltották, hogy a házukba belépjen.
E havi címlapinterjúnk olyan mély gondolatokat hordoz, hogy talán többször is érdemes elolvasni ahhoz, hogy igazán át tudjuk engedni magunkon. Elsőre mindenkit más fog meg, attól függően, kinek milyen küzdelemben volt, van része...
A minap, iskolába menet, két negyedikes-forma gyerek mellett elhaladva, egy beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyikőjük azt újságolta a társának, hogy percek alatt készült el a román házi feladattal, mert a Google-fordítóval lefordíttatta.
Gyermekkoromban összesen négy óvodába jártam. Kettőből megszöktem, rendíthetetlen célirányossággal hazalógtam a városi forgalmon keresztül. A másik kettőben is legtöbbet 2-3 hónapot jártam folyamatosan. Egyszóval utáltam az óvodát.
A parton hasalok, a proseccóm szürcsölve. Tüske voltam egész nap. Szerencsére, a férjem rögtön reagált, és nem hagyta elrontani az egész délutánt. Hozta a kedvenc italom, a gyerekeket kézen fogta, és irány a tenger!
A nagy közhelyek egyike, hogy az ember – amióta megszületett – mindig úton van. S akármennyire nem szeretjük a közhelyeket, attól az egyik legismertebb hasonlat az életre. Te épp merre tartasz? Hol jár a lelked?
Az ablakból figyelem, hogy a szemközti domboldalon miként közelít lassan a napsütés, míg eléri a kertet. A szomszéd kertből friss széna illatáküzdést hozza a reggeli szellő, melyet lassú mozdulatokkal egy nyolcvankét éves bácsi hord kazalba.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?
Jócskán benne vagyunk az esküvőszezonban, de a java azért még hátravan. Van néhány dolog, amit az ember ösztönösen tud vagy érez, és vannak írott és íratlan szabályok is, amelyeket, ha nem is tartunk be, jó, ha tudunk róluk.
A húspotyoló a jólét szimbóluma, mert a húsevés a magasabb életszínvonalról árulkodik ezen a vidéken. Disznót vágni, borjút vágni, nem adatott meg minden földművesnek, mint ahogy jó minőségű húst enni sem adatott meg minden városi atyafinak.
A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.
Az elmúlt hetekben a Nőileg hírlevelének feliratkozói körében is kutattuk a videófogyasztási szokásokat. Ezúton is köszönjük annak a csaknem 1000 felhasználónak, akik idejüket nem sajnálva válaszoltak a kérdésekre.
Brassó környéke bővelkedik látványosságokban. Vannak a tömegturizmus által elözönlött célpontok, de találunk olyan csendesebb gyöngyszemeket is, ahol kis séta után már csak magunk maradunk a tájjal, a színekkel és a kristálytiszta levegővel.
Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!
Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.
Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.
Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.