Az emberek fejében a környezettudatos életmód kifejezés asszociálódott az állatvédelemmel, a szelektív hulladékgyűjtéssel, a bio és vegán étrendekkel és termékekkel, a „minimalizmussal”, a „fast fashion” bojkottjával. Ha egy kicsit e dolgok mögé nézünk, sok kényelmetlen kérdéssel találkozhatunk.
„Nálunk, Székelyföldön az a szokás, ha valamit elkezd az ember, azt be is fejezi!” Ezzel a jelmondattal játszotta végig a gyergyóalfalvi Balázs Vera a világhírű túlélőshow-t, a Survivort. A 29 éves testnevelő tanár többfordulós válogatás után került be az RTL Klub egyik legnézettebb műsoraként számontartott valóságshow-ba. Bár nyernie nem sikerült, Vera azt mondja, nagyon sok élménnyel, tapasztalattal lett gazdagabb.
Eljött az idő, amikor megkérdőjelezzük a fehéren feketét, nem hiszünk a gyógyír hatásában, kételkedünk az orvosi ajánlásban, vagy épp elutasítjuk a beavatkozást... Orvosságok és orvosok nélkül jobb az élet, vagy ezeknek köszönhetően jobb az életünk?
Nagyon elterjedt napjainkban az inszomnia, az emberek több mint harminc százalékát érinti, és ez az arány évről évre emelkedik. Minél stresszesebb egy napunk, annál valószínűbb, hogy nehezen alszunk el, hiszen az agyunk nehezebben kapcsol ki.
Komplex szerepet tölthetnek be a gyermekek életében a mesehősök: a meseolvasás amellett, hogy fejleszti a nyelvi kompetenciákat, az értékátadás kiváló eszköze, ugyanakkor a szocializációs szerepe is jelentős.
Tüsszögés, orrfolyás, torok-, netán fülfájás – sokunknak ez jut eszünkbe a hideg évszakról. Bár már tombolnak a mínuszok, de a hóban nem gázolunk térdig, néhány alapvető technika jól jöhet a megelőzéshez.
Bárkivel előfordulhat, és szinte mindenkivel elő is fordul élete során egy kisebb vagy nagyobb pánikroham. Mit tegyünk? Egyáltalán mit tehetünk? Hová, kihez forduljunk?
Táplálékkiegészítők kontra fehérjegazdag táplálkozás – egy aggódó olvasónk arra keresi a választ, hogyan étkezzen az edzőterembe járó tinédzser fia, hogy a szervezete számára szükséges fehérjetöbbletet biztosítsa.
„Egy ideje már szinte így élek, nagy és kidolgozott tervek nélkül, inkább egy-egy álom vagy homályos jövőkép hajt, de minden elképzelhető és előre látható akadályt felülmúl egy ház építése.” Ezt a bűvös mondatot az érti csak igazán, aki már belevágott a saját háza megteremtésébe. Azaz átélte már a házépítés kálváriáját. Egy otthonteremtés minden szépségébe, röhögni való buktatójába avat be sorozatában Zillmann Zsuzsi jogász, az egyedülálló édesanya.
Nemhiába kérjük a Miatyánkban is, hogy „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” – mi tagadás, kenyérfogyasztó társadalom vagyunk. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által minap nyilvánosságra hozott, a 2018-as évre vonatkozó adatsorok szerint a romániai lakosság havi átlagban fejenként nagyjából nyolc kilogramm kenyeret fogyaszt, ami egy évre megközelíti a száz kilogrammot. Bár regionális lebontást nem találtunk, nagyjából biztosra vesszük, hogy nem alakul ez másként Erdélyben sem.
Minden évben eldöntöm: majd idén..., majd idén más lesz. Nem én leszek ismét az az idegbajos anyuka, aki december 23-án még fejvesztve szaladgál egyik játéküzletből a másikba, túlvállalja magát, és ötfogásos vacsorára készül.
Penészes kenyér, megromlott tej, barnuló, lágyuló gyümölcsök, zöldségek – ha a szívünkre tesszük a kezünket, kénytelenek vagyunk bevallani, többé-kevésbé mi is hozzájárulunk a globális élelmiszer-pazarláshoz. Mit tehetnénk, hogy kevesebb kaja kerüljön kukába? – többek között erre is fény derül cikkünkből.
Megiszunk valamit? Mit kérsz: sört, bort, pálinkát? Evés előtt pálinka, evés után bor. Á, a sör nem ital. Mennyiféle párbeszéd zajlik az alkohol körül kicsinyke társadalmunkban!
Ötletelünk, ajándéklistát írunk, igyekszünk mindenkinek személyre szabottan kedveskedni – kinek fordul meg eközben a fejében, hogy a karácsonyi ajándékozásnak mindössze 150 éves hagyománya van Erdélyben?!
A férjem, aki korábban kapható volt minden kimozdulásra, bulira, az utóbbi időben nagyon begubózott, nem tudom kimozdítani a négy fal közül. Mit tegyek, hogy segítsek neki? – kérdezi Tófalvi Beáta pszichológust Emma nevű, 60 éves olvasónk.
Nemrég Csíkmindszenten különleges házban jártam. Egy részleteiben megálmodott, aprólékosan kivitelezett és szeretettel belakott kuckóban. Négyen laknak benne, illetve még a manók.
Tanácstalan vagyok, a volt férjem nem fizeti a gyerektartást, megtilthatom, hogy láthassa a gyereket?
A férjem kerüli a cukrot, helyette édesítőszert, cukorpótlót fogyaszt. Káros-e ez az egészségére?
Hadnagy Jolán és az általa összefogott közösség célja, hogy Tamási Áronra szülőfalujában ne csak a jeles évfordulókon emlékezzenek, hanem a helybéliek és a látogatók mindennapjainak része legyen az író, aki „irodalmi szintre emelte a székely nyelvjárást”.
Immár két hónapja, kisbabája hozzátáplálásával egyidejűleg váltott életmódot. Sporttal, tiszta étkezéssel, mentális megújulással. Úgy érezte, a tőle telhetőt megtette, jó úton halad, és immár a felnőtt méltóságával és elfogadással tud testére tekinteni.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?
Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.
Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.
Dühös vagyok az ébresztőre. Nem ér, hogy máris reggel van. Amikor olyan melegen és puhán ölel körül az ágy. Nyújtózkodom egyet. A madarak reggeli csicsergését hallva, máris öröm férkőzik a szívembe, hiszen tavasz van végre…
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Megállsz a tükör előtt egy gyönyörű színű ruhában. Olyan árnyalat, amit már láttál másokon ragyogni. Olyan, amibe első pillantásra beleszerettél. És mégsem stimmel valami.
Szakáll vagy simára borotvált arc? A férfiak ápoltsága ma már jóval több egy gyors borotválkozásnál. Szász Ferenc-Barna borbéllyal a barbershopok reneszánszáról, a jó borotválkozásról és az ápolt szakáll titkairól beszélgettünk.
Nem kell mindjárt hónapokra Dél-Amerikába menni vagy egyedül végigstoppolni Ázsiát: lehet egy háromnapos városnézés Rómában, egy koncert Budapesten vagy egy konferencia után megtoldott hétvége. Az önállóságot nem kilométerben mérik...
Van valami varázslatos abban, ahogy nyártól őszig megtelik a kamra színes üvegekkel. S bár ma már szinte mindenhez hozzájutunk télen is, és házias ízeket is vásárolhatunk egész évben, a saját kezünkkel szedett, pucolt zöldségnek, gyümölcsnek nincs párja.
Van valami különös a szeptemberben. Ahogy hűvösebbé válnak a reggelek, előkerülnek a zárt cipők, a zakók és a „most aztán összeszedem magam” gondolatok. Mintha a nyár végével nekünk is kötelező lenne minden szempontból jobb változatunkká alakulni.
Gurzó Bernadette szín- és stílustanácsadóként vallja: nem hatalmas mennyiségű ruhára van szükségünk, hanem arra, hogy a szekrényünkben lévők harmóniában legyenek egymással, így bármit kapunk magunkra, stílusos lesz a megjelenésünk.
Molnár Renáta és férje, Botond csíkzsögödi otthona nemcsak a kilátás miatt figyelemre méltó. Egyszerre modern és rusztikus, vagány megoldásokkal, tele színekkel. És ha körbejárjuk, nemcsak egy otthont ismerünk meg, hanem a benne élők értékrendjét is.
Négy éve vágtunk neki az első kempinges Balkán-túránknak. Akkor még mi sem tudtuk pontosan, mire vállalkozunk. A légkondicionált hotelszobát autóra, a kényelmes ágyat egy improvizált fekhelyre, a saját fürdőszobát pedig kempingmosdóra cseréltük.
Fiatal, energikus, céltudatos – így jellemezhetjük röviden Varga Emőkét, Székelyudvarhely legfiatalabb háziorvosát. Gardróbja egyszerre tükröz visszafogott eleganciát, praktikumot és vidám, egyéni stílust.