Az ünnepek közelednek, de ahelyett, hogy boldogan beletemetkezhetnél a készülődésbe, csak az év végi fáradtságot érzed? Nincs időd sem, hogy újabb ajándékötleteken törd a fejed? Mi készültünk, hogy az ajándékozás ne nyűg legyen, hanem inkább örömforrás.
Újabb ködös, őszi reggel. Csöng az ébresztőóra megállíthatatlanul, jelezve, hogy várnak a teendők, a mindennapi feladatok. A reggeli rutinunk átlagos része, hogy kutyafuttában felhörpintjük a szinte már kihűlt feketét, és átszaladunk a legfontosabb híreken. De már a munkahelyünkre érve se híre, se hamva az üdítő kávé és az érdekes olvasmány frissességének. Itt az idő ezen változtatni!
A kedvenc női magazinod, menő Nőileges kávéscsésze és zamatos, friss őrölt kávé? Csak néhány dolog, amelyekért érdemes tovább görgetned! Az Erdélyi Médiatér Csoport tagjaként elindítjuk az Olvasni még szabad! elnevezésű kampányunkat. Hogyan lehet a tiéd garantált ajándékcsomagunk? Olvasd el a cikket a válaszért!
Nemcsak látványos, hanem ízléses is, és minden, csak nem mindennapi. Kézműves, de nem népies. A Sengabeads különleges ékszerei olyan nőknek készülnek, akik szeretnének valami egyedit becsempészni a stílusukba. Készítőjük, a sepsiszentgyörgyi Bajna Ágnes hét évvel ezelőtt szerelmesedett bele a sujtás-zsinóros technikába, azóta pedig egyetlen célja van: a világ valamennyi pontjára eljuttatni az ékszereit.
Nemcsak látványos, hanem ízléses is, és minden, csak nem mindennapi. Kézműves, de nem népies. A Sengabeads különleges ékszerei olyan nőknek készülnek, akik szeretnének valami egyedit becsempészni a stílusukba. Készítőjük, a sepsiszentgyörgyi Bajna Ágnes hét évvel ezelőtt szerelmesedett bele a sujtás-zsinóros technikába, azóta pedig egyetlen célja van: a világ valamennyi pontjára eljuttatni az ékszereit.
Manapság alig akad olyan ember Erdélyben, akinek ismeretlenül csengene a Delikates név. György Eszter és Salló-Szász Emőke csíkszeredai designerek mertek nagyot álmodni, és 2010-ben saját műhelyt indítottak. Az elképzelés azóta szárnyakra kapott, és a Delikates kiegészítők mára egész Romániában és Magyarországon is kiszínezik viselőik hétköznapjait. A mesés minták, tarka mezők, geometrikus formák, álomszerű színkavalkádok és pasztell virágok között mind a visszafogott és a sportos, mind a merész stílus k
Manapság alig akad olyan ember Erdélyben, akinek ismeretlenül csengene a Delikates név. György Eszter és Salló-Szász Emőke csíkszeredai designerek mertek nagyot álmodni, és 2010-ben saját műhelyt indítottak. Az elképzelés azóta szárnyakra kapott, és a Delikates kiegészítők mára egész Romániában és Magyarországon is kiszínezik viselőik hétköznapjait. A mesés minták, tarka mezők, geometrikus formák, álomszerű színkavalkádok és pasztell virágok között mind a visszafogott és a sportos, mind a merész stílus k
Megőrizni a család ereklyéit, ápolni a hagyományokat és átmenteni a paraszti kultúra tárgyait – ezek a megfontolások vezérelték a tornyai Tóth Piroska és Suttyák András házaspárt, amikor saját otthonukat alakították át tájházzá. Az Aradtól tizenöt kilom&ea
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Családi életünk fenekestül felfordulni látszik. Minden rendben van, minden rendben van – mantrázom –, hisz mindezek a változások a mi vállalásaink. Alapjaink szilárdak. Mégis kétségbeesett, indulatait uralni képtelen gyermekké degradálódom.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Három és fél éve vannak gyermekeink, és máris sikerült egyszer eljutni a tengerre. Azaz nyaraltunk egy akalommal. Vagyis nyargaltunk: fel-alá a parton egy másfél évessel, négyhónapos terhesen. Nyilván, naponta alakultak ki érdekes helyzetek.
Az első randinkon azt mondja, szép vagyok. Félrenézek, mintha nem is hallanám, mit mond. Túl vagyok már sok-sok bántáson ahhoz, hogy óvatos legyek. Mélybarna szemeit tekintetembe fúrja, és úgy mondja: Tényleg szép vagy! Zokogni kezdek.
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
„Nagy segítség lenne, ha segítenétek összegyűjteni az építőkockákat!” – mondtam egy este, észre sem véve, hogy duplán nyomatékosítom a segítségkérést. P. lazán vissza is dobja a labdát: „és ha te segítenél összegyűjteni, az nekünk lenne segítség”.
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Természetszeretet, szabadságvágy, bátorság, önazonosság – néhány jelző, ami eszembe jut a csíkszeredai születésű, Sepsikőröspatakon élő Tamás Kincsőről. Kétgyermekes anya, háromkötetes prózaíró és gyógyszerész.
Készülőben a vihar. A nappali kánikula melege még ott settenkedik a lakásban. Az udvaron végig-végigseprő szél feszültséget keltve hatol be a nyitott ablakon. Mint egy erőteljesen visszatartott lélegzet, melyet egyedül az eső képes felszabadítani.
Az erdélyi táncházmozgalom egyik zászlóvivője Orendi István, az Erdélyi Táncháztalálkozó újjáélesztője. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Nem idejétmúlt a befőzés, nem csak nagymamák foglalkoznak vele – bizonyítja megszólalóink példája is. Olvasóink nem főállású háziasszonyok, mégis igyekeznek munka és háztartás mellett időt szakítani az eltevésre.
Amikor megszületik a gyermekünk, a világ átfordul: az „én” helyét átveszi a „mi”. Hirtelen új szerepek és feladatok kavalkádja hárul ránk, nem csoda, ha a nőiesség valahová a sor végére csúszik.
A mai kisiskolásoknak nehezebben megy az elcsendesülés, az elmélyülés – talán ez a legszembetűnőbb különbség a mai és a korábbi generációk között, véli Szabó Zsuzsa tanító, aki A pszichológus konyhája legújabb epizódjának meghívottja volt.
Bizonyára sokaknak ismerősen cseng a Rádió GaGa hullámhosszán Csizmadia Attila hangja, azt viszont talán kevesebben tudják róla, hogy szenvedélyes utazó: amikor csak teheti, világot lát, új kultúrákkal és emberekkel ismerkedik.
A minőség és a következetesség a szép, egészséges bőr titka. Az egészséges bőr pedig később kezdi öregedés jeleit mutatni, vallja Bondor Sipos Gyöngyi kozmetológus, a Mom’s Medicosmetics alapítója.
Szinte minden nő egy kicsit testképzavaros. Miért? Mert nem szokásunk tükörbe nézni. Mert nem bátorítottak, tanítottak meg elfogadni és szeretni magunkat. Sokszor az önelfogadás első lépése egyszerűen az, hogy merjünk belenézni a tükörbe.
Egy házsor, kis kerti kapukon átjárható rokonlátogatási lehetőségekkel – ebben a megtartó falusi környezetben nőtt fel Köllő Miklós gyergyócsomafalvi műépítész, így, amikor családot alapított, számára is egyértelmű volt, hogy hazaköltözzön.
Van egy lakás Kézdivásárhelyen, amelynek stílusa meghatározhatatlan. Lakója szerint minimalista, ha azonban onnan közelítjük meg, hogy ebben a lakásban a magassarkú és a több kiló gyöngy dekorációs elem, talán inkább az extravagáns jelző illik rá.
A gyűjtögetés nem csak a testünknek, de a lelkünknek is jót tesz, vallja Dakó Viola kertészmérnök, a vadnövények kiváló ismerője.