Év elején szinte mindannyian feltesszük magunkban a kérdést, hogy életünk mely területein változtatnánk. Újévi fogadalmakat teszünk, listák születnek. De írtunk-e valaha listát a szexuális életünkkel kapcsolatos vágyainkról?
A romantikus filmekben és városi legendákban a karácsony az intimitás csúcsidőszaka, miközben egy 2023-as felmérésből kiderült: a megkérdezettek 43 százaléka szerint az ünnepek alatt érzett stressz nem teszi lehetővé, hogy „élvezzük” a karácsonyt.
Teremtsünk teret, ahol lehet kérdezni és meg lehet beszélni dolgokat, hiszen a szexualitás természetes dolog. Ne feledjük: ha saját önismeretünkkel rendben vagyunk, gyermekeinkkel is tudunk beszélni ezekről a témákról – tanácsolja Deé Ágnes pszichológus.
A szégyenlős emberek többsége éppen a szemérmesség miatt keveset tud a szexről, hiszen esetleg ahhoz is gátlásos, hogy a témával kapcsolatban informálódjon. Éppen ezért érdemes azzal kezdeni a komfortzónánk feszegetését, hogy tanulni kezdünk a szexről.
Kevesen tudnak felszabadultan kommunikálni a szexualitásról: körülírják, dadognak, lesütik a tekintetüket, viccelődnek, így próbálják palástolni zavarukat. Milyen folyamatok, értékrend működik a jelenség hátterében? Szemérmesség, gátlásosság vagy prűdség?
Sajnos nagyon kevés hazai kutatásról tudunk, ami pontos képet adna akár arról, mennyire elterjedt hazánkban a veszélyeztető szexuális magatartás, vagy éppen ellenkezőleg az önkéntes, félelem alapú szexuális absztinencia a kamaszok és fiatalok körében.
Ismerve a minőségi szex fizikai és mentális egészségben betöltött helyét, az intimitáshoz és a kötődési képességekhez való hozzájárulását, tévútnak tűnik a nagykamaszok és a fiatal felnőttek azon választása, hogy elutasítják a szexuális életet.
Nehezebb a mai kamaszoknak, mint ezelőtt 20-25 évvel a tiniknek? Sok szempontból igen, adja válaszul Asztalos Lehel iskolai tanácsadó, szociálpedagógus, addiktológus konzultáns A pszichológus konyhája új epizódjának meghívottja.
Ha a pornót csak szexuális tapasztalattal rendelkező felnőttek néznék, akik tudatában vannak annak, hogy ez egy imitáció, aminek a célja a néző izgalmának fokozása, akkor kellemes, szórakoztató, szexi és izgalmas kísérlete lehetne ez az együttlétnek.
A szeretői szerepet sokszor leegyszerűsítjük, pedig mind érzelmi-pszichológiai értelemben, mind a társadalmi megítélés szempontjából komplex élethelyzetnek minősül.
Hasonlóan más pszichológiai és szexuálpszichológiai kifejezésekhez, a nimfománia szót a hétköznapi nyelvben többnyire rosszul, pontatlanul használjuk. A mindennapi beszélgetésekben elsősorban nőket illetnek ezzel a kicsit sem hízelgő jelzővel.
A párkapcsolat létrejöttéről, annak fennmaradási módjairól sok elmélet és modell létezik. Az egyik talán legismertebb modell Robert J. Sternberg szerelemháromszög-elmélete. Ez alapján a párkapcsolatokat három pillér tartja össze.
A legtöbb hosszú távú kapcsolatban előbb-utóbb csökken a libidó, máskor teljes mértékben eltűnik a szexuális élet. Pedig az aktív szexuális életnek – ahogyan arról a legutóbbi alkalommal írtam – számos pozitív egészségügyi és lelki hatása van.
Sokunkat nagyon hajt a kíváncsiság. A mi szakmánkban főleg. Nehéz erről írni, de mégis megteszem. Hosszas lamentálás után rávettem magam, hogy elmenjek egy fétispartira.
Sokan vannak, akik örömteli, kiegyensúlyozott életet élnek szex nélkül is, másokat viszont megviselhet a szexuális élet hiánya, ami megjelenhet házasságban, vagy egyedülállóként is.
Bár a szexuális nárcizmus és a nárcisztikus személyiségzavar egyes jellemzői hasonlóak, a két jelenséget nem szabad összekeverni. Megtörténhet, hogy az egyén szexuális nárcisztikus jellemzőkkel bír, mégsem diagnosztizálható személyiségzavarral.
Ha az imitált orgazmus kifejezést halljuk, kizárólag női viselkedést feltételezünk, pedig nem csak a nők, hanem a férfiak is tudják és szokták imitálni az orgazmust. Esetükben nyilván körülményesebb, de nem lehetetlen a csúcsra jutást eljátszani.
Hét-nyolcadikos lehettem, amikor magán matekórán a tanárnőnél egy polcnyi romantikus ponyvaregényre lettem figyelmes. Nem telt bele egy hét sem, hogy az első ilyet kikölcsönözzem a helyi könyvtárból...
Két csodagyerek találkozik a Pesti Broadway Stúdióban, a fiú marosvásárhelyi, a lány miskolci. Színművész képesítést kapnak, aztán hét év múlva ismét találkoznak… Nemes Tibor és Mikita Dorka szinte azonnal eljegyzik egymást. Regénybeillő történet.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Akinek kisgyermekes szülőként szilveszter éjszakáján egyáltalán sikerült ébren maradnia éjfélig, az is lehet, hogy megfogadott ezt-azt, mint a régi időkben, amikor meg is fogadta, de be sem tartotta. Pont, mint a népmesékben.
A bölcs asszony tudja, hogy a házasság szent intézményének egyik alappillére az egyensúly. Gondolok itt az egyenlő rangú teherviselésre. Ennek elnyerésére és mederben tartására igencsak frappáns szertartásokat találnak ki az unatkozó asszonyok.
Mindig is kíváncsi voltál, hogy miként indul egy televíziós műsorvezető reggele? Vagy éppen arra, hogy milyen tulajdonságot értékel leginkább egy férfiban? Zsigmond-Magyari Izabella, az Erdély Tv műsorvezetője válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Hogyan indul egy kortárs költő reggele, mi jelenti számára a tökéletes boldogságot, és kik a hétköznapi hősei – André Ferenc csíkszeredai költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező és szlemmer válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdéssorra.
Mindig is több gyermeket szerettem volna, évekig egészen pontosan hármat, aztán Leo születése és az anyaság tényleges megtapasztalása átírt bennem sok mindent, többek között azt is, hogy talán kettő is elég lesz.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mindegyik osztálytársának van apja, csak neki nincs. Vagyis neki is volna, csak nem otthon, hanem valahol máshol. Nem is tudja, hol. Csak az anyja komor tekintetű, zord szavaiból következtet arra, hogy az apjának más felesége lett.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Mivel a bölcs asszony tudja, hogy a szeretet jóságos is, és nemrég azt olvasta, hogy fontos kifejezni a hőn szeretett társ felé az elvárásokat, végül megkegyelmez urának, és egészen pontosan megfogalmazza neki óhaját: kérlek, hozz nekem valamit.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Van bennünk egy ősi, ösztönös reflex: néhány másodperc alatt felépítünk valakiről egy teljes történetet. Mintha ismernénk. Mintha el tudnánk képzelni az életét, a munkáját, a személyiségét. Pedig mindössze néhány vizuális morzsát kaptunk.
Első emlékeim a savanyú káposztáról a nagyszüleimhez kötődnek. Telente gyakran sült pityóka a lerben, sóval, vajjal (ha volt) fogyasztottuk, na és természetesen hersegő káposztacikával, káposztalével. A jó káposztalé számomra azóta is felér a limonádéval.
Tudtad, hogy egy ember átlagosan évente 72 kilogramm élelmiszert pazarol el? Hogyan lehetnénk tudatosabb vásárlók, fogyasztók? Erről is kérdeztük Antal Imolát, a Food Savers kezdeményezés kommunikációs szakemberét.
Hová kerüljön a sampon? Hát a kondicionáló? Hogyan kell ápolni a fejbőrt, és miért nem mindegy, hogy mikor fésülködünk? Hajápolási kisokossal jelentkezünk az év első Kencéjében.
Január harmadik hétfőjét tartják az év legszomorúbb napjának, az ún. Blue Monday-nek. Egy kis léleksimogató stresszoldás minden nap jól jöhet, szerkesztőségünkben többen valljuk, hogy a szőrös kedvencek dédelgetése jobb kedvre deríthet.
Amikor a „korhoz méltó öltözködésről” beszélünk, valójában nem a társadalmi szabályokra gondolunk. Az első, amit szeretnék tisztázni: korhoz méltón öltözni annyit jelent, hogy úgy öltözöl, ahogyan érzed magad.
A Nőileg szerkesztőségében sokan szoktunk év elején számot vetni az előző évről, remek vizuális módszer erre az előző évi fotóink visszanézegetése. Ezt tettük ezúttal is: kollégáink legjobb Gardrób-fotóit bányásztuk elő. Ezek voltak a kedvenceink.
Kívül-belül különleges: beton alapokon álló, faszerkezetes épület, amelynek falait vakolatba öntött szalmabálák töltik ki. Nem a spórolás a fő szempont – hangsúlyozza Gergely Orsolya és Miklós Csaba –, hanem a fenntarthatóság és az energiatakarékosság.
Hogyan is zajlik az ajakfeltöltés és kinek ajánlott? Egyáltalán, hogyan válasszunk szakembert, és mit tegyünk, hogy elkerüljük a „kacsacsőrt”? Az idei utolsó Kencében plasztikai sebésszel beszéltünk a népszerű szépészeti beavatkozásról.