Végzettségét tekintve erdőmérnök, mindennapi munkája a vadgazdálkodáshoz köti, de szívéhez legközelebb a hangszerkészítés áll. A népi tárgyalkotó iparművész címmel is büszkélkedő Hadnagy Lehel a Gyimesekben százéves farönkökbe lehel életet.
Csíkszentdomokosról indult, ma pedig a világ matematikusai között tartják számon: Kristály Sándor kutatásai rangos nemzetközi folyóiratokban jelennek meg, és nemrég a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Elekes István építőmérnökből lett szociológus, közösségfejlesztő és tréner, háromgyermekes édesapa. Igazi mozgatórugója a gyergyói civil életnek, jelenleg korunk egyik legtöbb kérdést felvető tünetével, a kiégéssel és annak megelőzésével foglalkozik.
Hat lány apja, egy kalandpark megálmodója, a sízés szerelmese. Szélyes Levente történetében benne van a ’90-es évek barkácsolt számítógépes világa, a tudatos hazatérés külföldről, egy értékek mentén felépített cég, és egy nagycsalád logisztikája.
A barlangok mélyén és a hegyekben egyaránt otthonosan mozog, felkészültségének köszönhetően a vészhelyzetekben is gyors és pontos munkát végez Simon László, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője.
A Csíkszeredában élő Molnár Szabolcs a Kárpát-medence zenei kultúrájának őrzője, a térség egyik meghatározó prímása. Olyan értékek mentén épít közösséget és neveli feleségével négy gyermekét, amelyekben helyet kap a hit, az alázat és a tisztelet.
Közösséget épít a hegyen, majd a csíkszeredai Ramm-brand(t) zenekar basszusgitárosaként a próbateremben, a színpadon is. A Szent Anna-tó és környékének védelme számára nemcsak munka, hanem életfeladat is.
Élete minden részét átszövi a népzene. Apaként, férjként és tanárként is igyekszik helytállni, amellett, hogy a Tokos zenekar sikerei újabb és újabb fellépésekre szólítják el. Egyszerre él a szenvedélyének, épít közösséget és tartja egyben a családját.
Érgyógyász, triatlonista, költő – Puskás Attila mindhárom világban otthonosan mozog. A marosvásárhelyi orvos húsz éve döntött úgy, hogy életmódot változtat, és azóta sorra fedezi fel, mire képes a test és a lélek, ha figyelmet kap.
Elsöprő többséggel voksoltak rá másodjára is a legmagasabban fekvő magyar város lakói. Lőrincz Csaba tevékenységét a „szomszédból” nézve: rohamléptekben fejlődik Szentegyháza, s a település fiatal vezetője nem fél „szembe pisilni a széllel”.
Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Városi Kórház menedzsere úgy véli, alapvetően vezető típus. Átértékelte a munka–magánélet egyensúlyt, mondja, s tanácsként hozzáteszi: néha meg kell állni, s megcsodálni a napfelkeltét.
A kézdivásárhelyi Fejér Szilárd megjárta a szegedi, valamint a Cambridge-i egyetemet is, majd hazatérve, Kovászna megyében kutatóként bizonyít, oktat, publikál, előadásokat tart, és közben háromgyermekes családapaként is helytáll.
Határozott, markáns vonások – erős állkapocs, mélyen ülő szemek, tekintélyt parancsoló kisugárzásával mintha egy letűnt kor harcosa térne vissza. Molnos András Csaba, Macsi a temesvári magyar színház meghatározó alakja.
Székelyudvarhelyen nőtt fel és hagyományőrző huszár is, mégsem „tipikus székely” férfi: a konyhába nem engedi be a feleségét, és családi vállalkozásukban ő az ügyeletes „óvóbácsi”. Tornai István számára nem jelent problémát egy pelenkát kicserélni.
Különleges életutat tudhat magáénak Szőcs Előd, aki sportkarrierjét hátrahagyva talált új hivatást a gasztronómia világában. Nem kedveli, ha séfként emlegetik, sokkal közelebb áll a szívéhez, ha egyszerűen szakácsként hivatkoznak rá.
Péter István a GrowthReaktor Egyesület társalapítója és elnöke, a marosvásárhelyi TEDx szervezője, néhai sportmenedzser, a Mathias Corvinus Collegium projektmenedzsere, a BBTE-n vendégelőadó, ugyanott doktorál – és még csak 28 éves.
A Tokos Zenekar zenésze, a Kolozsvári Magyar Opera művésze, kétgyermekes családapa. Mosolygós, stílusos, és remek beszélgetőtárs. A sepsiszentgyörgyi születésű Gergely Eleket faggattuk munkáról, magánéletről, férfiakról, nőkről, na meg a jó pálinkáról.
A Gyimesek közkedvelt népdalénekese, három gyermek édesapja, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és a Domokos Pál Péter Általános Iskola zenetanára. Antal Tibor azokról az értékekről vall, amelyek szellemében terelgeti a közösség életét.
Van, akit „Bogárkámnak”, mást „Picurnak”, „Nyuszinak” vagy éppen „Kincsemnek” szólítanak otthon. A becézés annyira természetes része a családi kommunikációnak, hogy ritkán gondolkodunk el rajta: vajon tényleg jót tesz a gyereknek?
Immár két hónapja, kisbabája hozzátáplálásával egyidejűleg váltott életmódot. Sporttal, tiszta étkezéssel, mentális megújulással. Úgy érezte, a tőle telhetőt megtette, jó úton halad, és immár a felnőtt méltóságával és elfogadással tud testére tekinteni.
Öt gyermek, négy fiú és egy lány édesapja, az Oklándi Unitárius Egyházközség lelkésze, ugyanakkor feleségével, Csillával a szovátai Sirülők néptáncegyüttes oktatója immár tíz éve. Júniusban elsőként Tőkés Lóránt válaszolt villámkérdéseinkre.
Hónapok óta figyelem az anyatársak táskáit: hogyan tudnak mindent is belezsúfolni naponta, ötleteket lopok, miként lehet még profibban felkészülni a mindennapok váratlan kihívásaira. Innen jött a kíváncsiság: mit cipelnek táskáikban szerzőink magukkal?
Édesanyám, maga nem értheti, nincs is annál szebb és jobb, mint amikor van egy ilyen bandád. Mindenkit ismersz már totyogós korod óta, és bár szétszéledtetek, a füttyszóra rohantok, és csak ültök a nyári estéken a poros utcán, és lógatjátok a lábatokat.
Engedd el tévedéseidet. Bízz Istenben, megbocsát a Teremtő. Ne légy túl kegyetlen önmagadhoz. Tévedéseidet nem tudtad kikerülni. Nem tudtad megvédeni magadat tőlük. Jönniük kellett. A tévedéseknek.
Dühös vagyok az ébresztőre. Nem ér, hogy máris reggel van. Amikor olyan melegen és puhán ölel körül az ágy. Nyújtózkodom egyet. A madarak reggeli csicsergését hallva, máris öröm férkőzik a szívembe, hiszen tavasz van végre…
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
Tény, hogy vannak futók, akiknek az ultra jó, de az biztos, hogy anyának lenni is ultra jó. Bármelyiket kezded el, óhatatlanul tolódnak a határok, és azon kapod magad, hogy az újabb és újabb hosszú távok egyszer csak bébitávokká törpülnek.
Szombaton Enikővel ketten vagyunk szolgálatosak. Ő rakja az árut, én kiszolgálok. Úgyis jobb, ha gyógyszerész van elöl.
Hosszú napokon át nézem az otthonom sebeit. Néhány milliméter hasadás függönyön, takarón. Leszakadt akasztó a törlőről és a székpárnáról. Nézem a sebeket, és tervezem, hogy megoldom, kijavítom, begyógyítom, foltozom, ragasztom.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Ha a naptárad és a ruhásszekrényed találkozna egy kávé mellett, volna miről beszélgetniük? Vagy zavartan néznének egymásra, mert egyikük folyton tárgyalásokra készül, a másikuk meg sportcipőben rohan az óvodába?
Dérlepte reggelek után indulunk gyűjteni. Ekkor egy-egy gyümölcs már puha, ujjal is könnyen szétnyomható. Kóstolásra csábít: a fanyar, édes-savanyú íz egyetlen pillanat alatt repít vissza a gyermekkorba: derű és gondtalanság érzése árad szét bennem.
Működött a falai között adóhivatal, laktanya, használták a pincéjét fogdaként, túl van számos tulajdonoscserén, átalakításon. D. Balázs Ildikó és férje, András István tágas kert ölelte csíksomlyói háza ma már melegséget és nyugalmat árasztó otthon.
Van, aki a kilátókat keresi egy idegen városban, más híres vendéglőket vagy a legszebb strandot, én előbb-utóbb biztosan a piacon kötök ki. Van, ahol a piac a legolcsóbb hely, és van, ahol a legdrágább. Én csak élvezem a zsongást.
Megállsz a tükör előtt egy gyönyörű színű ruhában. Olyan árnyalat, amit már láttál másokon ragyogni. Olyan, amibe első pillantásra beleszerettél. És mégsem stimmel valami.
Szakáll vagy simára borotvált arc? A férfiak ápoltsága ma már jóval több egy gyors borotválkozásnál. Szász Ferenc-Barna borbéllyal a barbershopok reneszánszáról, a jó borotválkozásról és az ápolt szakáll titkairól beszélgettünk.
Nem kell mindjárt hónapokra Dél-Amerikába menni vagy egyedül végigstoppolni Ázsiát: lehet egy háromnapos városnézés Rómában, egy koncert Budapesten vagy egy konferencia után megtoldott hétvége. Az önállóságot nem kilométerben mérik...
Van valami varázslatos abban, ahogy nyártól őszig megtelik a kamra színes üvegekkel. S bár ma már szinte mindenhez hozzájutunk télen is, és házias ízeket is vásárolhatunk egész évben, a saját kezünkkel szedett, pucolt zöldségnek, gyümölcsnek nincs párja.
Molnár Renáta és férje, Botond csíkzsögödi otthona nemcsak a kilátás miatt figyelemre méltó. Egyszerre modern és rusztikus, vagány megoldásokkal, tele színekkel. És ha körbejárjuk, nemcsak egy otthont ismerünk meg, hanem a benne élők értékrendjét is.