Dolgozhatna könyvelőként, belsőépítészként vagy lelkigondozóként is, hisz több szakmát tanult, sőt, filozófiából is diplomázott. Bálint Péter Mónika családi vállalkozásukban, kulcsmásolóként tölti mindennapjait, Székelyudvarhelyen.

Ha nem a fém- és bútoripari családi vállalkozásnál, akkor saját műhelyében dolgozik Kristó Kinga. Nem kimondottan női légkör, ezért próbált más irányba nyitni, és kötött ki a cuki állatkáknál. 3D nyomtatóval készít nyuszit, medvét, kapibarát.

Megkapja-e a kellő tiszteletet egy nő, ha biztonsági őrként dolgozik? Hogyan reagálnak a jelenlétére a mindennapokban? Egyáltalán miért akarhatja egy hölgy egy őrző-védő cég egyenruháját magára ölteni?

Amikor házat építettünk, szükség volt egy mintára a földből, a mintavétel után történt egy elemzés, és ez fontos volt az építkezés során. Egy ilyen munka a geológusmérnök feladatai közé sorolható? Ezt is megkérdeztem Biró Edinától.

Nyolcadikos volt, amikor sétált a Szamos partján, és megfigyelt egy kis szigetet a víz közepén, elhanyagolva, szeméttel tele, kacsák úszkáltak körülötte. Nagy-László Kinga változtatni szeretett volna a tájon, szebbé tenni azt. Ma már ez a munkája.

Mondd a szakmád, és megmondom ki vagy! Négy éve ezzel a felütéssel indult útjára a Mesterségem címere rovatunk, amelyben olyan emberekkel beszélgetünk, akik munkájáról nem feltétlenül tudjuk, mivel jár.

Voltak időszakok, amikor megbántam, hogy bemerészkedtem a férfiak uralta lelkészi szolgálat területére. Női lelkészi szolgálatomra sosem tekintettem úgy, mint egy győzelemre, hanem úgy, mint egy kisiklott dolog helyreállítására. Helyrehoztam azt, ami rossz útra tért.

Botházi Mária a BBTE újságírás szakán egyetemi oktató, tudományos kutató, újságíró, szerkesztő, legutóbbi kötetének – Fűnyíró a Tündérkertben – már a címe is sugallja, hogy igen, ebben a nőben van humor. Látnak-e „fantáziát” az újságírásban a mai fiatalok? Kell-e temetni a (nyomtatott) sajtót? A novemberi nyomtatott lapban őt faggattuk, mit gondol.

Kiállítás egy falusi kisbolt előtt. Nem valami úri huncutság, hanem egy közösségi cél, amellyel szeretnék közelebb hozni a kortárs művészetet a falun élő emberekhez. Kerekes Emőke fotográfus mélyen hisz abban, hogy amit az ember valaha kapott, azt valamilyen módon vissza kell adnia a közösbe. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Egészen fiatalon, makacs kitartással megkereste, milyen területen teljesedhet ki szakmailag és emberileg, s az elmúlt huszonhat évben mindent megtett azért, hogy az értelmi sérültek jogainak érvényesítése és társadalmi elfogadottsága a lehető legmagasabb szinten megtörténjen. Gyergyószentmiklóson az értelmi sérültek nappali foglalkoztatójának vezetője, pedagógus, egyesületi elnök, édesanya, világutazó – bár nem feltétlenül ebben a sorrendben. Csata Kinga számára sem lehetetlen nem létezik, sem olyan fela

Bár mindig kitűz új célokat, nem kockáztat feleslegesen. A hegy ott marad, megvár, bármikor visszamehetek – vallja Darabont Eduárd kolozsvári hegymászó, aki így családját is képes megnyugtatni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. áprilisi lapszámában jelent meg.)

„Sztárszülésznő”, de ő maga tiltakozna leginkább e címke ellen. A székelyföldi származású Nyulas Jolán a budapesti Szent Imre Kórház vezető szülésznője. Több ezer újszülöttet segített a világra az elmúlt harminc évben, hivatása valami egészen mély empátiát és kedvességet varázsolt az arcára, hangjába és az egész lényébe. Aki ezután szül, annak minden szava bátorítás lehet, aki pedig már túl van rajta, annak nem kell magyarázni, mennyit számít egy szülés háborítatlansága, emberségessége. (Cikkünk a Nőileg

Gyermekházaikban száznál is több hányattatott sorsú gyerek neveléséről gondoskodnak, a gyermekvédelmi rendszerből kinőtt fiatal felnőttek útját egyengetik, otthont adnak bántalmazott nőknek, lányanyáknak. Harmincéves a csíksomlyói Csibész Alapítvány, a nagyhatású civil szervezet alapítóját, Gergely Istvánt – vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Tisztit – kísértük el egy teljes napjára: a Csíksomlyón újuló csibész-csűrbe, a Kászonokban épülő Hétkút erdei iskolába, Csíkszépvízre és Csomortánba. Az elmúlt háro

Körömcipő és kistáska helyett a korcsolya és a hokibot az ő világa. Lételeme a jégkorong és a zsizsegő gyerekhad, akik a nap túlnyomó részében körülveszik. Mint egy házi papucsba, oly könnyedén lép bele a korcsolyába, begyűjti kis tanítványaitól az öleléseket, a neki szánt rajzokat, és indulhat az edzés. Koncsag Kinga néhány éve a Székelyföld Jégkorong Akadémia (SzJA) csíkszeredai központjának edzői stábját erősíti, s ha a vagányságnak lenne fokmérője, ő az élvonalban lenne. Vajon mennyire nehéz nőként é

Megtapasztalta a mélyszegénység következményeit, látott olyan betegségeket, amelyekről csak a könyvekben olvasott, részt vett törzsi beavatáson, és párhuzamot vonhatott fényűző és szegény világok között, amelyek olykor csak néhány kilométerre vannak egymástól. Turóczi Ildikó több mint húsz évet praktizált Ozsdolán és Kézdivásárhelyen háziorvosként, miután úgy döntött, önkéntes orvosnak szegődik Afrikába: először Kamerunba ment, majd Szudánban és Dél-Szudánban „szolgált”. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022.

Az utóbbi hetekben kiolvastam az összes streaming-kínálatot – nincs bűntudatom, amikor az agy behúzza a féket, kár kínozni elven, a sorozatok habzsolása tűnik a legproduktívabb tevékenységnek. Aztán egy vígjátékban magamra ismertem, és nehezen tudom lenyelni a keserű pirulát, hogy a vagány csajból valahol egy savanyú fehérnéppé lettem.

47 évesen futni? Miért ne? – teszi fel néha magának a kérdést Veress Sándor. A Kászonújfaluban szolgáló plébános – mint hobbifutó – kezdetben kuriózumnak számított a kis közösségben, ám mostanra nemcsak elfogadták, de néhány fiatal követi is a példáját.

Kislányként az írott szóval akartam segíteni az embereknek. A barátaim gyakran összekevernek a bloggerekkel. Pedig néha vért izzadok azért, hogy egy cikk, amit megírok, teljes legyen. Segíteni próbálok az olvasónak, hogy ne maradjon közömbös a világgal-, sem pedig önmagával szemben.