
Magyari Tekla: Ki nyeri a meccset? – Júniusi lapajánló
Amikor nincsen elegendő alázat bennem, akkor nyeri meg az önérzet a meccset. Ezt tanultam ebben a hónapban: a kivagyiságom, a méltóságérzetem nem mindig szolgálja a hosszú távú érdekem.
Amikor nincsen elegendő alázat bennem, akkor nyeri meg az önérzet a meccset. Ezt tanultam ebben a hónapban: a kivagyiságom, a méltóságérzetem nem mindig szolgálja a hosszú távú érdekem.
A régi Kolozsvárt minden rezdülésében magában hordozó Mócsy Ildikó és világpolgár lánya, Ágnes egyaránt fizikusok, akik bár kilométerben számolva messze élnek egymástól, lélekben egyre közelebb kerülnek. Duett következik radonra és orgazmikus cipőkre.
Már középiskolásként önkénteskedett a marosvásárhelyi SMURD-nál, onnan pedig egyenes út vezette Bauer Orsolyát az orvosi egyetemre. Aztán, amint ismerkedni kezdett a sebészettel, nem volt visszaút. Eldöntötte: általános sebész lesz.
Kézdi Imola, az erdélyi színjátszás kivételes tehetségű és humorú színésznője sikeres pályája közepén szakított a színház intézményével, otthagyta Kolozsvárt, a nagybetűs várost, és családjával együtt a szórványba, Aradra költözött.
Valamiért sehogyan se tudtam elképzelni, hogy egy hivatástudattal bíró pedagógus, aki szereti a munkáját, mi a csodát tud csinálni, ha nem tanít?
Gyermekkora óta vasak és szerszámok közt mozog, így nem is kell csodálkozni, hogy mostani munkahelye is egy műhely.A MegoldomPont nem csak szerszámkölcsönző, közösségi műhely Csíkszeredában, hanem általa Enikőnek új álmai születtek.
Kilencvenhetedik életévében, február 19-én elhunyt dr. Szabó Judit, Erdély és Románia első női sebészorvosa. Egyike volt Kolozsvár polgári karaktereinek, aki nemcsak orvosi tudásával, hanem páratlan emberségével is mindenki segítségére sietett.
A Kolozsvári Magyar Opera szólistája, a budapesti Operaház rendszeres meghívottja. Hónapok óta toljuk a beszélgetés időpontját: amikor legelőször egyeztettünk, éppen Hongkongba érkezett, a Bajor Állami Operával turnézott.
Gedő Zsolt a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze. Bár a Kincses városban él, Zsolt azonban több erdélyi kőszínháznál is vendégszerepelt az elmúlt években. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Gyermekkorunkból szívesen emlékszünk az óvónőkre, dadusokra is, akik mesékkel, finom ételekkel vagy éppen egy meleg öleléssel tették szebbé a napjainkat. Ahogy teszi Marika dadus is. Nála az ölelés kiapadhatatlan kút. Még én is kaptam belőle.
A gyergyószentmiklósi Csala Magdolna évtizedek óta több ezer kilométert tesz meg havonta, a munkája mellett pedig unokáit is fuvarozza a hétköznapokban. Bizalom és bátorság – erre a két alapelvre épül az élete.
A Nőileg Mutass jó példát! projektje révén ismertük meg sokan Vas Rékát, s még leánynevét viselte akkor is, amikor a csíkszeredai Magtár irodaház és közösségi tér létrehozója és vezetője volt. Idén ősztől Szentegyházán városmenedzseri tisztséget tölt be.
Gyergyói vadászcsaládba született, és már gyerekként mindent megtett azért, hogy édesapjával ott legyen a vadászatokon. Pályája „meg volt írva”: Bálint Kingának a természetben a helye, így erdő- és vadgazdamérnök lett belőle.
Pásztor Márta egy olyan szakmában dolgozik, amelyet sokan inkább elkerülnének. Családjával együtt több mint 30 éve segítik a hozzátartozókat Marosvásárhelyen abban, hogy szeretteik utolsó útja méltóságteljes legyen.
A nagyváradi Székely-Farkas Tímea élete a szemét körül forog. Gyerekeknek, felnőtteknek folyamatosan mesél a szemét különválogatásáról, környezetvédelemről és fenntarthatóságról. Természetesen úgy, hogy szemétből ő minimálisat próbál termelni.
A Nincs Hold, ha nem nézed című regényével robbant be a köztudatba, s nem sokkal ezelőtt második kötetét, a Papírbabák, avagy lehet-e két hazád-at is bemutatta több helyszínen Erdély-szerte. Havas Juli válaszolt ezúttal a Proust-féle kérdésekre.
Ma már nem lepődnek meg a férfiak sem azon, ha egy nő keveri a dallamokat – ezt erősíti meg a szentkatolnai származású Cora Zsófia – művésznevén Sophilia – is, a fiatal lemezlovas, aki kommunikációs szakmája mellett az éjszakában éli ki kreativitását.
Dolgozhatna könyvelőként, belsőépítészként vagy lelkigondozóként is, hisz több szakmát tanult, sőt, filozófiából is diplomázott. Bálint Péter Mónika családi vállalkozásukban, kulcsmásolóként tölti mindennapjait, Székelyudvarhelyen.
A gyűjtögetés nem csak a testünknek, de a lelkünknek is jót tesz, vallja Dakó Viola kertészmérnök, a vadnövények kiváló ismerője.
Van egy finom, de fontos különbség az inspiráció és a másolás között. És ez a különbség nemcsak a gardróbodban, hanem az önbizalmadban is megmutatkozik.
Nem stresszel rá az öltözködésre. „De ha már felöltözünk, akkor olyan ruhákat vegyünk magunkra, amiket szeretünk” – mondja Hajnal Csilla, a Székelyhon marosvásárhelyi újságírója. Szerinte ugyanis önmagunk leszünk az öltözködés által.
Kolozsvár közelében, de távol a kincses város zajától bújik meg Farkas Loránd és Bocskai Gyopár méreteiben szerény, berendezésében leheletnyit extravagáns háza. Az otthon, ahol az alkotókedv gyermekkacajjal, kutyaugatással és macskanyávogással elegyedik.
A rebarbarát is a ’89-es fordulat után ismertem meg, addig csak elvétve termesztették felénk. Érdekes, hogy egy politikai változás, új alapanyagok, könyvek, főzőműsorok hozzáférhetősége milyen mértékben megváltoztatja a táplálkozási kultúrát.
A C-vitamin valóságos csodaszer – ezt már rég tudjuk, de csak az utóbbi években vált a kozmetikai ipar népszerű hatóanyagává. Antioxidáns, segít a bőr rugalmasságának megőrzésében és még a pigmentfoltok eltüntetésére is jó.
Üde színfolt a Székelyhon szerkesztőségében, Bencze Emese kolléganőnk az a fajta nő, akit szeret a kamera méregzöldben és „boszorkányszoknyában”, romantikus-virágosban, de akár a szürke visszafogott árnyalataiban is.
Meleg fények, meghittség, és mégis lényegre törő funkcionalitás jellemzi Sólyomék gyergyóújfalvi házát. Az egykori kommunista kockaház tornácos parasztházzá alakult, sok, kalákában végzett munkával, türelemmel és a gyökerek megtartó erejével.
Van az a pillanat, amikor felöltözöl reggel, végignézel magadon a tükörben, és... valami nem stimmel. Sokszor észre sem vesszük, de a cipő az, ami vagy felemel, vagy lehúz – nemcsak képletesen, hanem szó szerint is.