Könyvtáros, aki megcáfolja, hogy unalmas lenne a szakmája, aki folyton új ötletekkel áll elő, olvasásra neveli a gyerekeket, számítógép kezelésre tanítja a nagyikat, kirándulni viszi őket. És nem riad meg a börtöntől, írni-olvasni tanítja a rabokat, sőt még olvasóklubot is szervez nekik. De nem adta fel az álmát sem Illyés Caludia, valamikor állatorvos szeretett volna lenni, most szabadidejében farmján gondozza jószágait. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Nagyon összetett téma a nők elleni bántalmazás, családon belüli erőszak, sokat is foglalkoznak vele, és mi most nem is teljes mélységében, komplexitásában közelítjük meg, csak egy kis szeletét járjuk körbe. Olyan téma ez, ahol nők, férfiak, közösségek túl kellene lépjenek a közönyös hozzáálláson.

Megtalálhatjuk-e Istent egy motorbicikli nyergében, több tíz kilométeres gyaloglás közben, hólepte hegycsúcsokról ereszkedve vagy a gólöröm mámorában? Hölgyes Pál Zsolt, lemhényi plébános ebbéli tapasztalatairól mesél: ő nem csupán az oltár mellett vagy szentségek kiszolgáltatása közben találkozik azzal, akinek szolgálatára szentelte életét.

Kemény motoros, azonban szeret pletykálkodni a piacon, színházi ember, de nem alkotó, erős férfi érzékeny lélekkel. Megannyi érdekes ellentmondásosnak tűnő jellegzetesség, ami egy beszélgetés alatt kiderült Pál Attiláról, alias Deszkáról. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

Vannak olyan kicsi székelyföldi falvak, amelyekre több száz éves templom vigyáz. Ilyen kicsi, létszámában és kiterjedésében is jelentéktelen falu Homoródszentpéter. Ám templomának legrégibb kövei bizonyítottan nyolc évszázad hitéről vallanak.

Ma már jót mulatok magamon, amikor eszembe jut, tinédzserként hogyan szaladtam a kedvenc fiúzenekarom turnébusza után, hogy autogramot kérjek tőlük, vagy miként vásároltam fel a teljes újságos standot, hogy le ne maradjak egyetlen rövid hírről sem a kedvenc zenekarom és Forma1-es pilótám kapcsán. Biztosan vannak kevésbé hevesen rajongó kamaszok, és valószínűleg nálam sokkal elvakultabbak is, de egy dolog bizonyos: a legtöbbünknek volt olyan időszaka kamaszkorában – vagy akár azon túl is –, amikor egy szt

Az önzetlenül végzett munka öröménél nincsen jobb – szokták mondani. Az önkénteskedés régóta jelen van a társadalomban, mégsem annyira népszerű, mint gondolnánk. A felpörgött életritmus miatt keveseknek jut ideje erre, sokan megfeledkeznek arról, hogy nem csak pénzzel lehet segíteni egy rászorulót vagy közösséget. Szeretünk jót tenni másokkal vagy csak jól mutat papíron?

Középső fiunk ballagása volt. Ezek azok a napok, amikor jó, ha megfelelő mennyiségű zsebkendő van nálunk. Nem akarunk sírni, a könnyek mégis patakzanak. Nem akarjuk szomorítani a gyermekünket, mégis jólesik, hogy felszakadhat valami kimondhatatlan a lelkünkben.

Fiatal vállalkozói közösség második otthona a csíkszeredai Magtár, azaz a székelyföldi kisváros új életet nyert, néhai gabonaraktára. Innovatív vállalkozói ötletek csíráznak az 1942-ben épült toronyház első két szintjén, egységesen keveredik a régi az újjal, a modern igények az egykori funkcionalitással. 21. századi irodaház, de több mint bérelhető irodák összessége: hangulatos élettere egy fejlődni vágyó vállalkozógenerációnak. (Cikkünk a Nőileg 2021-es májusi számában jelent meg.)

47 évesen futni? Miért ne? – teszi fel néha magának a kérdést Veress Sándor. A Kászonújfaluban szolgáló plébános – mint hobbifutó – kezdetben kuriózumnak számított a kis közösségben, ám mostanra nemcsak elfogadták, de néhány fiatal követi is a példáját.

A népszámlálás egy meghatározott időpontra vonatkozó, egy adott területen élő népesség minden egyedére kiterjedő demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele. Ez zajlik most Romániában is, és nagyon nem mindegy, hogy hányan vagyunk.

A mai feleségek diskurzusának fő toposzai között ma már nem lehet találkozni a nagymosással. A mai feleségek többsége a netes vásárlásról, a legutóbb forgalomba került elemes porszívóról, a legegyszerűbben elkészíthető ételről, vagy a génkezelés nélküli élelmek egyedüli üdvözítő voltáról beszélget. Persze beszélgetnek más témakörben is, családi viszonyokról, házassági megakadásokról, gyermeknevelésről, és nyilván az oltásról, de csak bizalmasabb körökben.

Mifelénk még járunk szentmisére, istentiszteletre, míg a világ számos részén egyre-másra ürülnek ki a templomok, elkoptak a közösségek. Külföldről hazatérő kolléganőnk gondolatai egy vasárnapi szentmisét követően.

Lelki vezető és családanya, projektmenedzser és építési vállalkozó, turisztikai referens és tanár, könyvelő, blogger, erdő-mező gazdája és dizájner – csak néhány szerepkör, amit egy falusi lelkésznőnek az igehirdetés mellett be kell töltenie. Hogyan boldogulnak a „szoknyás papok” az erőteljesen férfiközpontú közösségekben, egy néhány évtizede még kizárólag férfiak által gyakorolt hivatásban? Isteni történetek Székelyföldről. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júliusi számában jelent meg.)

Ha munkáról van szó, két nagy szerelmet kell említeni: a színházat és gyermekekkel való foglalkozást. Egyedülálló anyaként neveli tizenkét éve kislányait, a foglalkozásai alapján pedig tagadhatatlan, hogy Benő Kinga marosvásárhelyi színésznő ismeri a gyermekek nyelvét. Azt is mondja, hogy velük érzi igazán jól magát, s ezt a gyermekek sem gondolják másképp. (Cikkünk a 2021-es Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

A közösség mint megtartó erő – sokat hallottuk már ezt, talán ezen a vidéken, de miért ne, másutt is érthetik ezt a mondatot, illetve mindenki saját tapasztalásai szerint értelmezheti. Két összetevős az egész: közösség plusz megtartó erő. Hogy mi a közösség? – a család is az, de az osztálytársak is, a munkatársak is egy-egy közösség tagjai, magyarán, akik együtt élünk, dolgozunk. És egymáshoz tartozunk biológiai kötelék okán vagy mert azonosak a céljaink, vagy esetleg önként, hogy támogassuk egymást, tör

Egyre nő az igény mifelénk is, hogy a munkatársakból igazi csapat váljon, egy olyan közösség, amely jelentősen hozzájárul(hat) a cég, az intézmény hatékonyabb működéséhez. Mert a csapat több, mint az egyének összessége. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi lapszámában jelent meg.)

Nem meri egyedül kezébe venni az okostelefont, mert fél, hogy összevissza simogatja, és valamit elront rajta. A televízió távirányítóját is csak hosszas rábeszélés után és nagyon óvatosan nyomkodja. Nem e világból való vagyok már, mondogatja.