Késő ősszel pár napot tölthettem Brüsszelben, és végre sikerült eljutni a németalföldi középkori városok egyik legszebbikébe, Gentbe is. Sör, csoki, gofri, gyönyörű terek és katedrálisok – címszavakban így szólna a rövid kiruccanás.

Lappföld az utóbbi néhány évtizedben közkedvelt téli célpontjává vált az ázsiai, angol, holland, spanyol és német turistáknak. Nem is csoda, hiszen a tél már csak itt üt tartósan tanyát egész Európában: jég és hófödte havasi tájak jellemzik, csend és mozdulatlanságba dermedt lápmezők. Czincziri Ágnes útinaplója a Télapó és a káprázatos északi fények hazájából. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. decemberi lapszámában jelent meg.)

Olaszország lenyűgöző, nem lehet betelni vele – hallani turisták ezreitől –, az igazi csodát azonban „a csizma sarka” tartogatja. Puglia ugyan Itália legszegényebb tartománya, de látnivalókban nem szűkölködik. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. novemberi lapszámában jelent meg.)

Legyen benne kulturális látnivaló és sok-sok természet – ezzel az igénnyel szerveztük meg nyárvégi utazásunkat. Első körben Ausztria déli részét céloztuk meg, és nem csalódtunk. Láttunk várakat, ékszerdoboz-templomokat és településeket, gyönyörű tavakat, vízeséseket, gleccsert és hatalmas hegyeket. Mindez nincs messze, és ősszel is csoda szép lehet. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)

Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy tapasztalatból beszélhessek arról, hogy a kommunizmus éveiben mit jelentettek egy romániai számára a „kelet-német” termékek, de elég idős, na meg elég kelet-európai ahhoz, hogy lássam őket magam körül még ma is: édesanyám még mindig használja az 1985-ben kapott NDK-s robotgépét és turmixgépét. Berlin ma már jóval több, mint az egykori Kelet- és Nyugat-Berlin újraegyesülése: punkok, hippik, hipszterek világvárosa – és a német tudományosság bölcsője. Berlin maga a történelem é

A lelkem mélyén megrögzött álmodozó, kissé romantikus és idealista vagyok, így az úti céljaimat is hajlamos vagyok regények, filmek, dalok alapján elképzelni. A Francia Riviéráról is izgalmas, pompás előképeim voltak, például a Marlon Brando és David Niven főszereplésével készült Dajkamesék hölgyeknek című, 1964-es film (a Riviéra vadorzói és Csaló csajok címmel készültek remake-jei is): csillogás, luxus, század eleji villák, drága oldtimer autók, jachtjaikon iszogató milliárdosok… (Cikkünk a Nőileg maga

Európa Kaliforniájaként is emlegetik Spanyolország déli tartományát, Andalúziát, melynek legnépszerűbb partszakasza, a Costa del Sol könnyen megközelíthető. Tenger, hegyek, meseszép városok, kiváló gasztronómia vár, és fiesta is bőven akad. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszámában jelent meg.)

Nem létezik hozzá fogható. Bár alig egyórás útra van Riminitől, megérkezve úgy érezzük, mintha egy másik történelmi korba érkeztünk volna. San Marinóban úgy haladt az idő, hogy közben megállt. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Egy ideje keresem a megfelelő jelzőt, amivel megjeleníthetném Barcelonát, a katalán fővárost. Talán a színpompás lesz a megfelelő. Ehhez a pompához nem csak Gaudi káprázatos művészete tesz hozzá, hanem maga a kultúra, a történelem és a hagyományaik is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámában jelent meg.)

Marokkó különös keveréke a berber, az arab és a nyugati kultúrának: az ország háromnegyede berber, sokan közülük máig nomád életmódot folytatnak, de a francia fennhatóság, valamint a spanyol védnökség sem múlt el nyomtalanul. Az izgalmas észak-afrikai országot hátizsákos kirándulás révén fedeztük fel édesanyámmal, ketten, nőként. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában jelent meg).

Olyan sok ismerősöm járta végig az El Camino-t, hogy mindig is éreztem valamiféle vonzalmat a Szent Jakab-úti zarándoklat iránt, vágytam rá, hogy kis spanyol falvak fogadóiban egyek spanyol tortillát, helyi bort kortyolgatva, a többi zarándok történeteit hallgatva. De közben azt is éreztem, hogy az életem jelen szakaszában nem kell az a négy-hat hét spirituális út, nem kell a lelassulás, a magamba fordulás, szóval nem indultam útnak. Az élet mégis úgy hozta, hogy belekóstolhattam – épp csak egy kicsit –

Nem lehettem több 16 évesnél, amikor először jött szembe velem az interneten egy paradicsomi környezetben készült fotó egy hagyományos thaiföldi csónakról. „Bárcsak egyszer a képernyőn túl is láthatnám” – valami ilyesmire gondoltam, majd az évek teltével egyre többször hangoztattam a vágyálmokról szóló csajos csacsogások közepette, hogy én Thaiföldön fogom tölteni a nászutamat – mindezt persze gyűrű, sőt komoly kapcsolat nélkül.

Az Indonéziához tartozó Bali az utazó bloggerek és az influenszerek néhány éve felfedezett paradicsoma, de az Ízek, imák, szerelmek című hollywoodi filmből is ismerős lehet. „Sztár úticél” gyönyörű tengerpartokkal, szörfözésre és búvárkodásra alkalmas helyekkel, pálmafákkal, vendégszerető helyiekkel, ha azonban kicsit bevállalósabbak vagyunk, a szigetnek egy másik arca is feltárul. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).

Azt szokták mondani, hogy ha az ember New Yorkba utazik, akkor nem az Amerikai Egyesült Államokba látogat, még csak nem is annak egy városába, hiszen New York egy lüktető „entitás”, egy külön világ. És ebben a külön világban is több tucatnyi külön világ létezik: Little Italy, Chinatown és társai, na meg a divatcentrikus New York, a művészetre fókuszáló, a pénzügyi központ. Én egy teljes napot szenteltem annak, hogy felfedezzem azt a New Yorkot, ahol a 20. századi irodalom és művészet nagyjai élvezték az

Van az az autó, amelyikre azt mondják, hogy kicsit zörög, kicsit kattog, kicsit hangos, de azért elgurul még „százezreket”. Az enyém is ilyen: egy ügyes, kicsi, automata váltós Volkswagen Golf, ami nem sokkal fiatalabb, mint én, hamarosan 24 éves lesz. Épp a legjobb kor utazni és kirándulni, nem? Amikor elindultunk Szlovéniába tíz napra, egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy az autóm is egyetért ezzel a gondolattal.

Tátott szájjal bámulunk kifele a buszablakon: hatalmas, sötét színű kőhegyek mindenütt. Sehol egy fa, bokor, vagy akárcsak egy szál fű. Hova érkeztünk? A távolban látszik az óceán: a kősivatagból bukkan elő végtelen kékje, összekacsint a homályos éggel. És közöttük fehér házak: a falvacskák épületei. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)

Mi tagadás, eléggé ki voltunk éhezve a nyáron a hosszabb utazásra, külföldi élményre, új látnivalókra. A választás Görögországra esett, annak is egyik szép szigetére, de csavartunk egyet a terven, és az út elejére beiktattunk néhány ismert- és kevésbé ismert látnivalót. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

A legendás üdülőhely, Zakopane irányából érkeztünk Krakkóba, a lengyel királyok egykori fővárosába. Szállásunk a forgalmas városközpont egyik szecessziós palotájának tetőterében volt, de elhelyezkedése mindent felülírt: pár perces sétával Krakkó legendás főterére jutottunk, és nagyjából ugyanekkora távolságra volt a Kazimierz, a híres zsidónegyed is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)