Életírta

Csutak Réka & Bogdán Zsolt – Harmónia, több felvonásban

Harmónia. Sok év barátság után a mindent elsöprő szerelem. A harminc évvel ezelőtti első közös, furcsa karácsony. Egy kis piros csizma története és a meghalástól megmentő ismeretlen. Angyalokról és földönfutókról, ünnepekről és hétköznapokról meg a világ legjobb helyéről beszélgetünk a kolozsvári színészházaspárral, Csutak Rékával és Bogdán Zsolttal.

Tompa Gábor: Hit helyett profit meg kamat

Először 2014-ben lapozhatták fel az olvasók Erdély női magazinját, a Nőileget. Hónapról hónapra számos olyan embert szólaltattunk meg, kinek munkája, hitvallása figyelemre méltó, életpályája példaértékű. Mi történt velük azóta? – erre vagyunk kíváncsiak Nosztalgia-sorozatunkban.

Az útlevél

„Simó Jenő kilépett az épületből, kezében a csodálatos bordó, bőrkötésű útlevéllel. A tavaszi napfény megcsillant az aranyozott betűkön és az ország címerén. Lélegzetét visszafojtva húzta végig reszkető ujjait a PAȘAPORT feliraton, orrához emelve mélyen beszívta a friss nyomdafesték és a papír illatát, majd kinyitotta az útlevelet.” Demeter Melinda tanítónő novellája a dolgos szerszámgéplakatosról és példás családapáról, Simó Jenőről, aki elhatározza: „útlevelesíti” magát. De a dolgok sosem olyan egy

Afrika lapul a szívében: egy olasz Székelyföldön

„Afrikainak érzem magam, de nem azért, mert ott születtem, hanem mert Afrika ott lapul a szívem mélyén.”Az Adria partján született, szerelmes az orosz irodalomba, és imádja Afrikát. De mi vonzza vissza minden évben a Nagy-Küküllő partjára, Székelyudvarhelyre? Nagyálmos Ildikó újságíró bemutatja Lucci bácsit, az olasz ex-testépítőbajnokot és az ő kalandos életét.

Maminak, gyermeki vágyakozással

„Mami nem volt székely. Talán ez volt az első dolog, amit megtanultam róla. Erre nagyon büszke voltam, mert ez különleges dolog volt.”

Takó István – Minőségi időt tölteni a Jóistennel

Jelen lenni – önmagunk és mások életében. Legyen az egy isten háta mögötti szórványgyülekezet vagy a kolozsvári katolikus egyetemisták köre. Takó István római katolikus plébánossal, egyetemi lelkésszel az imádság, elmélyülés erejéről, a személyesség és spiritualitás fontosságáról beszélgettünk.

Molnár Tünde: az orgonának lelke van

Orgonák között nőtt fel. A hűvös kamra, a fűtetlen templom jelentette a játék- és gyakorlóterét. Ma már megszépült az emlék: a játék művészetté, hangversenysorozattá, elismeréssé nőtte ki magát. A Marosvásárhelyen élő Molnár Tünde az ország minden jelentős orgonájával koncertezett.

Bocskor Bíborka: Álmodunk és alkotunk

Talán nem sokaknak kell bemutatni itthon sem Bocskor Bíborkát, a Magashegyi Undeground zenekar simogató hangú énekesnőjét. A fiatal csíkszentmártoni lány 2006-ban vált szélesebb körben ismertté a Megasztár harmadik évada révén, de igazi karrierje a Szeplős váll című slágerrel kezdődött Budapesten. Az &iac

A lány, akit nem győzött le a téboly – II.

Betegen is megpróbálok úgy élni, mint az egészségesek. Más vagyok! Legyőztem a tébolyt, büszke vagyok az életemre – állapítja meg nyugodt derűvel Thamó Kata. De eddig az összegzésig hosszú utat kellett megtennie, elkísérte rajta édesanyja, aki végig hitt abban, hogy a lánya meggyógyul.

A lány, akit nem győzött le a téboly – I.

Milyen ma a pszichés betegek megítélése? Milyen körülmények közt kezelik őket? Élhetnek-e teljes életet? Mi tehet a hozzátartozó? Folytatásos riportunk első részében egy történet mutatunk be, és hozzá kapcsolódóan igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket. És nem csak

Bedő Imre: „Az életre szóló férfi-nő szövetségben hiszek”

Csíkszeredában született, Bukarestben, majd Budapesten járt egyetemre. Vezető alkat, elnöke volt a régi, legendás „Közgáz” egyetem hallgatói önkormányzatának, a húszas éveiben pedig már gyárat igazgatott. Bár sokan arra számítottak, politikus lesz, ez mégsem így történt.

A vers az, ami igazán érdekel

Írónak lenni – kívülről nézve – nagyon furcsa tevékenység – mondja ezt az egyik legsikeresebb erdélyi kortárs író-költő, Fekete Vince. Szerinte a jó vers pontosan olyan, mint kétezer évvel ezelőtt volt, csak éppen mai. Néha a mosogatás ad számára inspirációt, nem is akármilyent, hiszen két verseskönyve is me

Egy régi vágású erdélyi úriember: Ugron Béla

Erdély-szerte sokan ismerik és tisztelik Ugron Bélát, és a legtöbbeknek ismerősen cseng az Ugron név. A székely nemesi család főispánt és országgyűlési képviselőt is adott a magyarságnak, Béla dédnagyapjának, Ugron Gábornak köszönhető például az is, hogy a székely gőzössel U

Egy és fél láb

Mit tesz egy huszonéves fiú, amikor hirtelen kiderül, hogy csontrákos? Pozitív hozzáállásával számos fiatal példaképévé válik. Keresztes Zsolt úgy gondolta, egy és fél láb is elég egy teljes élethez. Kercsó – ahogy becenevén szólítják – februá

A nemzetiségi kutya-macska barátságon túl…

Mivel a román az ország nyelve, az itt élő magyarok jó része előbb-utóbb érteni, beszélni kezdi. Vannak, akik könnyen megbarátkoznak vele, mások fenntartásokkal kezelik, de kibújni a nyelv ismerete alól, itthon, nem lehet. Jóval ritkábban, de előfordul, hogy egy román anyanyelvű személy úgy dönt: ha törik, ha szakad, meg akar tanulni magyarul.

Daradics Kinga: Számomra a szakma fontos alkotóelem

Először 2014-ben lapozhatták fel az olvasók Erdély női magazinját, a Nőileget. Hónapról hónapra számos olyan embert szólaltattunk meg, kinek munkája, hitvallása, életpályája példaértékű. Mi történt velük azóta? – Nosztalgia-sorozatunkban erre voltunk kíváncsiak. Hogy teljes legyen a kép, a cikk végén korábbi tel

László Noémi: Nem bújok el az ujjam mögé

„Te Nonó, nincs egy versed?”– kérdeznénk mi is tőle. László Noémi mindig verset írt, mégsem tartja magát költőnek. Az, hogy valaki költő, csak halála után derül ki, vallja Kányádival. De ha kell, Petőfiként kiáll a lépcsőre.

Ahol az életet tanulják a gyerekek

Bivalyt fej és sajtot készít, lovakat tenyészt és zöldséget termeszt a Hargita megyei Székelydálya református lelkésze és népes családja. A partiumi származású Fülöp Szabolcs és felesége, Anna először csak a székelyföldi falu híveinek alaposabb megismeréséé

Ha túl hosszú a vakáció: unaloműző főzőcskézés

Augusztus végén már legtöbben úgy érezzük: soha nem kezdődik a tanév. Mit lehet még kitalálni, hogy bár ideig-óráig lekössük a vakációzókat? Főzzünk, süssünk együtt, hisz enni valamit úgyis kell. Nálunk – a két kiskuktánál – ezek a receptek váltak be.

Málna, áfonya, szeder – eljött a bogyós gyümölcsök ideje

Olyan különleges helyen élünk itt Erdélyben, hogy a málnát, szedret és áfonyát akár a kertből, akár az erdőből is leszedhetjük. Gazdagság, hogy sokszor ismerőstől kapjuk, vesszük a bogyós gyümölcsöket, aki azt is elmeséli, idén milyen lett a termés.

Edd magad szépre! (VIDEÓVAL)

A bőrünk, hajunk és körmeink egészségét nem csak külsőleg, hanem a táplálkozásunkkal is erősíthetjük. Nem kell számtalan táplálékkiegészítőt szedni, csupán egy kis tudatosságra van szükség az étkezés, a folyadékbevitel terén.

Pálfi Kinga: Hogyan vigyél életet az egyszerű szettekbe?

Szívesen hordasz egy egyszerű farmer-fehér póló szettet? Esetleg egy natúr színű ruhát, ami kényelmes, de kicsit unalmas hatású is lehet? Ne szaladj el rögtön új darabokat vásárolni – kiegészítőkkel új életre keltheted a szettjeidet.

Utazzunk az ízek által: Frida Kahlo kedvence az asztalunkon

Megmosolyogtató olykor hallani, hogy Székelyföldön még a hal ellen is az a kifogás, hogy halízű. Ha a tájainkon nem szokványos ételt főzünk, olyan, mintha utaznánk. Kulturálisan biztosan ezt tesszük, megismerjük más népek ételeit, azok elkészítési módját.

Fényes, egyedi és extravagáns: Simó Erzsi otthona

Van egy lakás Kézdivásárhelyen, amelynek stílusa meghatározhatatlan. Lakója szerint minimalista, ha azonban onnan közelítjük meg, hogy ebben a lakásban a magassarkú és a több kiló gyöngy dekorációs elem, talán inkább az extravagáns jelző illik rá.