Egy vagány erdélyi lány lett pár éve az Anna And The Barbies zenekar menedzsere. Dénes Adél udvarhelyi, ő az a lány, aki a zenekar ügyes-bajos dolgait rendezi, megszervezi a koncertek körüli teendőket, számláz, kapcsolatot tart és még biztosan százféle dolog van benne a pakliban. Például benne van a zenekarral való alkotás is, az Álmatlan című filmj&uu
Pásztor Anna az az ezerarcú nő, kinek számos hazai rajongója van, az a nő, aki a megannyi felpróbált szereppel, a meghökkentő fellépésekkel, a performansz-értékű produkciókkal újfent hozzánk látogat. Zenekarának nem mellékesen egy erdélyi lány, Dénes Adél a menedzsere.
Négy évvel ezelőtt a novemberi Nőileg címlapján a balánbányai Ördögborda néptánccsoport alapítója, táncoktatója, Sándor Csaba mosolygott az olvasóra. Mi történt vele 2014 óta? Ősszel indított Nosztalgia sorozatunk hagyománya szerint most őt kérdezzük. Hogy teljes legyen a kép, a cikk végén korábbi teljes lapszámunkat is
Roy Chowdhury-Mikes Sándor gróf tizennégy évvel ezelőtt költözött vissza Zabolára, a Mikes- birtokra. Mindig is itt volt a helye – mondja ő –, élete pedig már nemcsak a birtok körül, hanem családja körül is forog. Tudja, hogy e tájakon sok még a tennivaló, ezért elkötelezte magát amellett, hogy fel
Bartók Béla, Tamási Áron és Tompa László is visszaköszön a székelyudvarhelyi Kováts fényképész dinasztia fotóiról, ugyanakkor Udvarhelyszék közel másfél évszázados történelmét őrzi a család mintegy nyolcvanezres fényképarchívuma. Az immár négy generáció óta fénykép
Kimászni a nyomorból, az éhínségből, a nemtörődömségből és meglátni a zord világban az égbolton tündöklő hét színt, lecsúszni rajta, újra meg újra: ez a felbecsülhetetlen ajándék. Ezért oly hálásak a mezőségi Magyarfülpös Szivárvány Ház&aa
Gentleman. A zabolai Mikes-kastély előtt várt ránk, majd körbevezetett az örökösök keze alatt életre kelő ősi birtokon. Családja a kétezres évek elején kapta vissza a 34 hektáros parkot a rajta lévő épületekkel, amelyek igencsak leromlott állapotban voltak. A főnemesi kastélyt már sikerült rendbe tenni. A vendégház udvarán tea mellett mesélt errő
Novák Edének köszönhetően végre nekünk, erdélyi magyaroknak is van olimpiai bajnokunk. Emlékszem, amikor 3 évvel ezelőtt szurkoltunk neki: sírtunk, kacagtunk, vele együtt örültünk. Mert Ede győzött! Arannyal, ezüsttel tért haza a Londonban rendezett Paralimpiáról. Százak fogadták Csíkszereda főterén. Most az ő nevét viselő családi cukrászd&aac
Először 2014-ben lapozhatták fel az olvasók Erdély női magazinját, a Nőileget. Hónapról hónapra számos olyan embert szólaltattunk meg, kinek munkája, hitvallása, életpályája példaértékű. Mi történt velük azóta? – Nosztalgia-sorozatunkban erre voltunk kíváncsiak. Hogy teljes legyen a kép, a cikk végén korábbi tel
Öt évvel ezelőtt alapította a Férfiak Klubját, mely mára országos, sőt, Kárpát-medencei mozgalommá vált, könyveket ír, előadásokat tart, rendezvényeket szervez. Küldetése, hogy visszahozza a férfias értékeket a mai, kiüresedő világba. Ki ez a Bedő Imre, akinek a felsoroltakat tulajdonítjuk és mi ez a klub, ami ennyire népsz
Nagymamám fiatal lányként díszmagyarban várta Marosvásárhely főterén a Magyar Királyság kormányzóját. Évtizedekkel később édesanyámat már nem mindenki nézte jó szemmel esküvői magyar ruhában. Az elmúlt néhány évben viszont több asszony ruhatárában jelent meg ismét az erdélyi jegyeket őrző szokny
Neve sokak számára csenghet ismerősen: Hans civil aktivista, a székelyföldi famaffiát feltérképező oknyomozóként vált ismertté. Találkozhattunk vele közvitákon és kerekasztal- beszélgetéseken, a hírhedt „fenyővágóhíd”, a Holzindustrie Schweighofer elleni tüntetéseken. Nemrég Szabó Attila Méregzöld mes&
Grubisics Leventével, vagy ahogyan sokan szólítják, Grubival közös kedvenc helyünkön találkoztunk, és próbáltam újra megismerni. Tizenhat éves korában szeretett bele a szakmájába, aztán ez egy újabb szerelmet hozott. A rádiósból rendezvényszervező is lett, ezáltal jött az igazi szerelem: kisfiának édesanyja, aki nemcsak
A partiumi származású Fülöp Szabolcs lelkész és felesége, Anna először csak a székelydályai hívek alaposabb megismeréséért kezdett állattartásba, mára azonban már életformájukká vált a gazdálkodás. A természethez közel, állatok társaságában cseperedik a házaspár öt gyermeke. Ez&ua
Először 2014-ben lapozhatták fel az olvasók Erdély női magazinját, a Nőileget. Hónapról hónapra számos olyan embert szólaltattunk meg, kiknek munkája, hitvallása, életpályája példaértékű. Mi történt velük azóta? – erre voltunk kíváncsiak a most induló Nosztalgia-sorozatunkban. Hogy teljes legyen a kép, a cikk vég&eacut
Talán nincs olyan székelyföldi néptáncos, aki ne ismerné László Csabát, a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes vezetőjét és alapítóját. Tapasztalt táncos, gyűjtő és koreográfus, számos amatőr és hivatásos néptánccsoport születésén&e
Sportriporter, műsorvezető, konferanszié, fordító, szinkrontolmács. A csíkszeredai, alig 27 éves Pál-Pál Előd szép karriert tudhat magáénak. Jelenleg az M1 televíziónál dolgozik Budapesten, mellette nemzetközi eseményeken konferál. Szülőföldjét szenvedélyesen szereti, amikor Bécsben élt
Nem mindennapi ember – ez az első, ami találkozásunkkor eszembe jut róla. A brassói Reménység Házának életre hívója, a helyi magyar közösség mozgatórugója Ménessy Miklós református lelkész, a Mutass jó példát! programunk Brassó‒Fehér‒Hunyad‒Szeben megyei példaképe.
Ha kutyatartásra adja a fejét a család, fontos tudnunk: a nevelés a szülő dolga lesz. Helyesen viselkedni ugyanis nem csak az állatot, de a csemeténket is meg kell tanítanunk.
Kilencéves volt, amikor a faluban az a hír járta, hogy a legszebb eladó sorban lévő lánynak a kedvesét a leány szülei nem akarják vőnek. Sőt, megtiltották, hogy a házukba belépjen.
E havi címlapinterjúnk olyan mély gondolatokat hordoz, hogy talán többször is érdemes elolvasni ahhoz, hogy igazán át tudjuk engedni magunkon. Elsőre mindenkit más fog meg, attól függően, kinek milyen küzdelemben volt, van része...
A minap, iskolába menet, két negyedikes-forma gyerek mellett elhaladva, egy beszélgetésre lettem figyelmes. Az egyikőjük azt újságolta a társának, hogy percek alatt készült el a román házi feladattal, mert a Google-fordítóval lefordíttatta.
Gyermekkoromban összesen négy óvodába jártam. Kettőből megszöktem, rendíthetetlen célirányossággal hazalógtam a városi forgalmon keresztül. A másik kettőben is legtöbbet 2-3 hónapot jártam folyamatosan. Egyszóval utáltam az óvodát.
A parton hasalok, a proseccóm szürcsölve. Tüske voltam egész nap. Szerencsére, a férjem rögtön reagált, és nem hagyta elrontani az egész délutánt. Hozta a kedvenc italom, a gyerekeket kézen fogta, és irány a tenger!
A nagy közhelyek egyike, hogy az ember – amióta megszületett – mindig úton van. S akármennyire nem szeretjük a közhelyeket, attól az egyik legismertebb hasonlat az életre. Te épp merre tartasz? Hol jár a lelked?
Az ablakból figyelem, hogy a szemközti domboldalon miként közelít lassan a napsütés, míg eléri a kertet. A szomszéd kertből friss széna illatáküzdést hozza a reggeli szellő, melyet lassú mozdulatokkal egy nyolcvankét éves bácsi hord kazalba.
A kerti függőágyban pihen, mint oly sokszor nyár ideje alatt. Egy megszáradt diófalevél száll lomhán meztelen lábára. Épp így kúszik vissza életünkbe a nyár könnyedsége után az ősz terhe is, gondolja.
Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?
Jócskán benne vagyunk az esküvőszezonban, de a java azért még hátravan. Van néhány dolog, amit az ember ösztönösen tud vagy érez, és vannak írott és íratlan szabályok is, amelyeket, ha nem is tartunk be, jó, ha tudunk róluk.
A húspotyoló a jólét szimbóluma, mert a húsevés a magasabb életszínvonalról árulkodik ezen a vidéken. Disznót vágni, borjút vágni, nem adatott meg minden földművesnek, mint ahogy jó minőségű húst enni sem adatott meg minden városi atyafinak.
A macskát csak akkor tudom barátilag kezelni, ha egyedül maradok, s beszélgetnék valakivel, de emberi lény nincs a közelemben. Milyen napod van, Cirmos? A macska erre dorombol, s én világosan értem, hogy azt mondja: Jó napom van, legyen a tiéd is jó.
Az elmúlt hetekben a Nőileg hírlevelének feliratkozói körében is kutattuk a videófogyasztási szokásokat. Ezúton is köszönjük annak a csaknem 1000 felhasználónak, akik idejüket nem sajnálva válaszoltak a kérdésekre.
Brassó környéke bővelkedik látványosságokban. Vannak a tömegturizmus által elözönlött célpontok, de találunk olyan csendesebb gyöngyszemeket is, ahol kis séta után már csak magunk maradunk a tájjal, a színekkel és a kristálytiszta levegővel.
Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!
Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.
Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.
Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.