Gyakran nem látni őt ugyanabban a ruhában, nem a „kétfarmeres” típus: a székelyudvarhelyi Művelődési Ház vezetője, Simon Mária Tímea igazán „nőcis” jelenség. Nem is tagadja: szeret jól öltözni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. áprilisi lapszámában jelent meg.)
Míg nagyon sok oldalról a széthúzást, az emberek és közösségek közti rivalizálást tapasztaljuk, üdítő látni, hogy vannak olyan kezdeményezések, amelyek az összetartozást erősítik. Ilyennek látom én a Blaze-t, az erdélyi dizájnerek- és kézművesek boltját, amely próbálja egy ernyő alá gyűjteni a helyi (ipar)művészek munkáit. Egy helyen megtalálható az erdélyi alkotók nagyon széles termékskálája, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Hogy van-e rá igény? Kezdetben ezt még a bolt megálmodói sem tudták, csak re
Habár él és virul a mondás, miszerint nem a ruha teszi az embert, András Hunor úgy véli, az öltözködés mégis csak keretez, belehelyez egy társadalmi kategóriába: a ruházat képet fest az egyénről. Három gyerek édesapjaként – aki vállalkozó, csíkszeredai önkormányzati képviselő – Hunor licis kora óta olyan összeállításokban érzi jól magát, amivel „nem megy szembe az utcán”, vagyis, ami egyedi. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg.)
Faluvégi Bartha Noémi nem szégyelli a ruhamániáját, bevallása szerint „már-már beteges” az öltözet-halmozása. Alkalmi ruhát nem – vagy csak ritkán – vesz fel kétszer, megszállottan vásárol újabb és újabb (és újabb) szépségeket. A Székelykeresztúri Kistérség Szövetség ügyvezetője és a Vox FM Rádió műsorvezetője megmutatta néhány kedvenc darabját. Ahhoz azonban, hogy egyben láthassuk a teljes gardróbját, a monumentális tárolónak előbb meg kell épülnie. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában
Ápol és eltakar: igaz ez a bő, földig érő ruhára vagy szoknyára. Kényelmes, ez sem elhanyagolandó szempont. Nagyon nem mindegy azonban, hogy ki, hová és hogyan viseli… Mutatjuk.
Még sosem láttuk slamposan, a magas sarkú cipő szinte védjegye. Néhány évvel ezelőtt még utazások alkalmával is magas sarkút viselt, és az első sportcipőjére is csak nem sokkal ezelőtt sikerült rábeszélni. Bihari Márta, saját utazási irodájának ügyvezetője és a Pro-femina Egyesület elnöke mindig elegáns és nőies, kortalan ruháit huszonéves unokája is szívesen felveszi. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
Az elmúlt évtizedekben egyre kedveltebb témává vált Hollywoodban a nagy divatházak, világhírű márkák története, fejlődése. A sort a Coco Chanel életét és munkásságát bemutató filmek kezdték, majd készült film Yves Saint Laurent-ről, sorozat Halstonról, 2021 végén pedig a A Gucci-ház (House of Gucci) című dráma került az érdeklődés középpontjába.
A világjárvány közepette sokak megjósolták a divatvilág átalakulását is: fellazuló dresszkódok, a kényelem mint elsődleges szempont – 2021-re a jövendölések egy része be is jött, Erdélybe is beszivárgott a trend. Soha nem gondoltuk volna, hogy ezt írjuk, de: ma már teljesen elfogadható utcai, sőt, munkahelyi viseletté vált a „tréning”. Hogyan? Hát így… (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
Zsigmond Adél csíkszeredai divattervező vérében hordozza a képzőművészet iránti szeretetet, s bár a zene világa is beszippantotta egy kis időre, a vizuális művészetekben találta meg leginkább önmagát. Szereti József Attilát, ruhakölteményeit pedig főként személyes élményeire alapozza. A slow fashion székelyföldi képviselője arra törekszik, hogy minden kollekciója egyben védjegye is legyen. Újabban pedig az első Transylvanian Design Week szervezője és zsűritagja is.
Hogyan engedhettük, hogy az évnek ez a leginkább befelé forduló időszaka ideges, rohanó hajszává alakuljon, amikor a szorongás, a megfelelési kényszer emberek tömegeit tartja béklyóban, és fosztja meg az ünnepre való készület meghitt derűjétől?
Mindig is több gyermeket szerettem volna, évekig egészen pontosan hármat, aztán Leo születése és az anyaság tényleges megtapasztalása átírt bennem sok mindent, többek között azt is, hogy talán kettő is elég lesz.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mindegyik osztálytársának van apja, csak neki nincs. Vagyis neki is volna, csak nem otthon, hanem valahol máshol. Nem is tudja, hol. Csak az anyja komor tekintetű, zord szavaiból következtet arra, hogy az apjának más felesége lett.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Mivel a bölcs asszony tudja, hogy a szeretet jóságos is, és nemrég azt olvasta, hogy fontos kifejezni a hőn szeretett társ felé az elvárásokat, végül megkegyelmez urának, és egészen pontosan megfogalmazza neki óhaját: kérlek, hozz nekem valamit.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
Márton-napkor fogyasztjuk a legtöbb libahúst, a libamáj ezzel szemben egész évben hozzáférhető, még ha borsos is az ára. A hízott libamájat „aranyáron” mérik, de a szintén finom pecsenye libamáj olykor beleférhet, pláne, ha ha jól gazdálkodunk vele.
B. Szabó Zsolt esküdözik, hogy legfeljebb öt percet vett igénybe a szettek összeállítása. A Rádió GaGa műsorvezetője arra törekszik, hogy minden, amit magán visel, összhangban legyen azzal, aki ő valójában.
Főleg a hideg időszakban jellemző, hogy kiszárad, bereped a kezeink bőre: ilyenkor egyrészt jó megvédeni kezeinket az időjárás viszontagságaitól, de a bőr hidratálásáról is kell gondoskodni.
Elkezdődött a vásárlási őrület: leárazások, kettő az egy áráért, csak most, csak ennyiért. Minden fórumon ezzel bombáznak. A Black Friday immár nem egy nap, hanem egy egész hónapot felölel. Nehéz ilyenkor megtartani a józanságunkat…
Frusztrációt, lelkiismeret-furdalást okozhat, ha a közösségi médiában látott, ultra-filterezett világhoz hasonlítjuk magunkat. Ez nem feltétlenül a valóság, hangsúlyozza Gergely Orsolya szociológus A pszichológus konyhája legújabb kiadásában.
A Szakáli család nyikómalomfalvi házához vezető út tágas udvaron keresztül, gyümölcsfák között visz fel a dombra – mintha már az út maga is arra késztetne, hogy az ember kicsit lelassuljon, és megérkezzen valami igazán őszintéhez.
Ahogy lehűl a levegő, vastagabbak a pulcsik, hosszabbak a kabátok – és valahogy egyre nehezebb megtalálni magunkat a rétegek alatt. Ismerős az érzés, amikor felveszed a harmadik réteget, és már nem tudod, hol végződsz te, és hol kezdődik a sál?
Gyermekként nagyon szerettem figyelni, ahogy nőttön nőtt a dió a fán. Alig vártam a szeptembert, hogy potyogjon ki a zöld burokból. A diószedés a gyermekek dolga volt, voltak napok, amikor egy fél vödörrel is összegyűjtöttünk a fű közül.
Nem idejétmúlt a befőzés, nem csak nagymamák foglalkoznak vele – bizonyítja megszólalóink példája is. Olvasóink nem főállású háziasszonyok, mégis igyekeznek munka és háztartás mellett időt szakítani az eltevésre.