nő

Gyergyócsomafalvi kolléganőnk leporolta kedvünkért a magassarkús cipős dobozt, és elővette a nagy szeretettel hordott, dédmama által szőtt viseletet.

Volt egyszer egy nő. Tanult (vagy nem), családot alapított, férjhez ment (vagy nem), pirkadatkor, a nappal kelt, reggelit készített és tízórait pakolt, kitalálta az aznapi ebédet, vacsorát, leszervezte, hogy melyik gyereket mikor, ki és hova vigye...

Jövő szombaton találkozunk. Tudta, hogy nem fog elmenni. Mégis ígérte. Elbűvölte a férfi szeméből sugárzó magabiztosság és a letagadhatatlan sóvárgás. Ami hiányzott a férjéből, benne volt az udvarlóban. Küzdeni akarás, erő és a csak reá háruló figyelem.

Az ember azt hiszi, ha utánaolvas, vagy előadást hallgat róla, már meg is szelídítette ezt vagy azt a jelenséget. S hogy ura a helyzetnek, és rajta bizony, nem fog ki. Ez történt vele és az életközépkrízissel is.

Fontos számára az öltözködés, leheletnyi parfüm, szemceruza nélkül – kis túlzással – még az ágyból sem kel ki. De fülbevalót is muszáj viselnie, minden szezonban és öltözékkel.

Adott egy fiatal, budapesti nő, aki éppen megszerezte tájépítészmérnöki diplomáját, befejezte konzervatóriumi tanulmányait, ám ő maga mögött hagyja farkasréti otthonát, és a Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkre költözik.

Nők ökológiai lábnyoma? Igen, és nem is kicsi. A haj-, bőr- és szájápolási cuccok tubusai csak a jéghegy csúcsát jelentik, emellett ott vannak még az intim- és tisztasági eszközök, melyeknek sorsa a kukától a lebomlásig jelenti az igazi problémát.

Vagány, erős, határozott nőnek ismertem meg, aki nem fél a kihívásoktól, sőt keresi azokat. Persze, az élet sem kíméli. Hoz elé olyan kihívásokat, amelyekkel meg kell harcolni. De ő nem ül be a sarokba siránkozni: cselekszik. Így működik ő.

Gyerekkorában beleszeretett a matematikába, a logikába, és a munkája ma is ezekre épül. Három országban tanult és szerzett mesteri- majd doktori diplomát, egyetemi oktatóként pedig Lausanneban, Zürichben és Göteborgban is kipróbálhatta magát.

Kolozsvár belvárosában, a Malom utcában, harminc évvel ezelőtt élt egy özvegyasszony, Vera néni. A nagyobbik öcsém róla faragta azt a szólásmondást, hogy töltődik, mint Vera néni.

Sok romániai magyar származású sportoló választotta az anyaországot boldogulása helyszínéül, ily módon magyar színekben szerezve dicsőséget. Az Erdélyben maradók közül elsőként Balázs Jolán atléta ért fel a csúcsra, két olimpián is diadalmaskodott.

A nagyváradi Székely-Farkas Tímea élete a szemét körül forog. Gyerekeknek, felnőtteknek folyamatosan mesél a szemét különválogatásáról, környezetvédelemről és fenntarthatóságról. Természetesen úgy, hogy szemétből ő minimálisat próbál termelni.

Ma már nem lepődnek meg a férfiak sem azon, ha egy nő keveri a dallamokat – ezt erősíti meg a szentkatolnai származású Cora Zsófia – művésznevén Sophilia – is, a fiatal lemezlovas, aki kommunikációs szakmája mellett az éjszakában éli ki kreativitását.

Amikor párokkal a hűségről beszélgetünk, sokszor találkozom azzal a jelenséggel, hogy a felek nem tisztázták egymással, kinek mit jelent a hűség. Ezt azzal indokolják, hogy mindketten tudják, mi a megcsalás.

Gyergyói kislányként arról álmodott, hogy élsportoló lesz, sikeresen részt is vett két téli olimpián, az azonban eszébe sem jutott, hogy később majd rendőrként fog dolgozni Kovászna megyében. Koncz Mónika olimpikonból lett rendőrfelügyelő.

Nem jellemző, hogy mi, nők ne akarnánk új ruhadarabokat beszerezni... Magyari Tekla kolléganőnk természetes, sallang- és megfelelésmentes hozzállása az öltözködéshez felér egy motivációs előadással: az vagy, aki vagy, és közel sem a ruhád vagy.

Románia 1900 óta vesz részt a legjelentősebb nemzetközi sporteseményen, és 96 éve képviseli nő az olimpiai játékokon hazánkat, ugyanis legelőször az 1928-ban, az Amsterdamban megrendezett olimpián szerepelt női sportolónk.

Az ágytól az asztalig két lépés. Az ágytól a mocskos vödörig tíz. De ha kérem, ide teszik nekem az ágy mellé. Az ágytól a kapuig ötvenkét lépés. Régebb nem számoltam. Hogyhogy nem vettem észre, hogy vénülök?